Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1-2. szám
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS VÍZIKÖZMŰ SZOLGÁLTATÁS INFRA Savaria Szakvásár Vízügyi Nap • SZOMBATHELY, 1996. március 27. Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 89 % Közüzemi vízművek által szolgáltatott ivóvíz összesen 665439 em3- ebből lakosságnak szolgáltatott ivóvíz összesen 444826 em3 Közüzemi ivóvízhálózat hossza összesen 57398 km Közüzemi csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 43,5 % Közcsatornán összegyűjtött szennyvízmennyiség összesen 652960 em3 • ebből lakosságtól elvezetett szennyvíz 267585 em3 Összesenből - csak mechanikailag tisztított 344383 em3 • biológiailag is tisztított 235859 em3 • III. tisztítási fokozattal is tisztított 13536 em3 • tisztítatlanul a befogadóba vezetett 59182 em3 Közcsatomahálózat hossza összesen 18371 km A víziközmüvek a települések műszaki infrastruktúra rendszerének lényeges elemei, az ezekkel való foglalkozás nem gyakorolható a települések egészéből kiragadott módon, hiszen a víziközművek révén az életfeltételek biztosítása,- alapvető' szolgáltatási tevékenység,- a települések fejlődésének megalapozása valósul meg. Erre való figyelemmel a különböző' rendezési tervműveletek során fontos jelentősége van a víziközművekkel kapcsolatos szakági tervező munkának. A települések egésze, egyéb elemei és a víziközművek közötti összhang, harmonikus fejló'dése/fejlesztése szempontjából kiemelkedő fontossággal bír az általános rendezési terv (ART). Az elsősorban műszaki-ökológiai tartalmú tervfajta célja a települések fejlesztési koncepciójával összhangban a településrendezés előkészítése, a települések alapvető szerkezeti, területfelhasználási, műszaki infrastrukturális és más ellátó rendszereinek és építészeti kialakításának meghatározása. Az ART tervezés feladata a tervezési területen egyrészt a településfejlesztés és -rendezés összhangjának megteremtése, másrészt a hatósági tevékenység alapjául szolgáló tervek kidolgozása. Az általános rendezési tervben hosszú távra meg kell határozni a műszaki infrastruktúra ellátási rendszerét, összehangolásának szempontjait és követelményeit a területfelhasználással szemben. Itt kell biztosítani egyebek között a vonalas és pontszerű víziközmű létesítmények elhelyezéséhez szükséges területeket, beleértve a védőterületeket is. Ha tehát valamely település vízvagy csatornamű beruházás megvalósítását határozza el, az előkészítés kiindulási pontját az általános rendezési terv kell hogy képezze. Ahhoz azonban, hogy az ÁRT a vázolt funkciót betölthesse, szükséges a rendszeres felülvizsgálat és aktualizálás. A települések víziközmű beruházásainak előkészítése, megvalósítása, a víz- és csatornaművek üzemeltetése során szerepet vállaló mérnök-szakemberek tevékenységüket természetszerűleg elsősorban a vízügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi szempontokat és követelményeket integráló műszaki szabályozásokra alapozzák. Ugyanakkor feladataik ellátása során folyamatosan meg kell felelniük a szakterülettel összefüggő különböző jogszabályi előírásoknak. Tevékenységük akkor nyugszik biztos alapokon, ha el tudnak igazodni a víz- és csatornamű beruházások és üzemeltetés jogszabályi környezetében is a szabványok és műszaki irányelvek figyelembevétele mellett. A települések számára valóban optimális megoldások kialakítása csak ily módon lehetséges. Erre való figyelemmel az előadás felsorolásszerű áttekintést adott a víziközmű beruházásokat és szolgáltatást érintő legfontosabb jogszabályokról az önkormányzati törvénytől a főváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztítását elősegítő kormányintézkedésekig, az előkészítésben kulcsfontosságú közbeszerzési törvénytől az üzemeltetés szakmai követelményeit meghatározó 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendeletig. A közműves vízellátás és a közműves szennyvízelvezetés aktuális és jövőben megoldandó feladatainak felvázolását megelőzően célszerű figyelmet fordítani a kiindulási alapra, az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként kialakult ellátási szintre. A kormány alapellátást célul kitűző egészséges ivóvízellátási programja lényegében befejeződött, Magyarország településeinek közműves vízellátása csaknem teljeskörűvé vált. Az elmúlt években érthető módon az erőfeszítések döntően a vízellátás megvalósítására irányultak, de figyelemre méltó előrelépés történt a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás területén is. Mindkét fejlesztési terület pénzügyi megalapozását elsősorban a címzett és céltámogatás rendszere biztosította - az egyes elkülönített állami pénzalapok (KKA, VA, TFA) értékes hozzájárulásával - a források megteremtéséhez. Az ellátás szintjének érzékeltetésére álljon itt néhány 1994. évi KSH adat: A kiragadott és bemutatott néhány adat áttekintése során különösen két körülmény hívja fel magára a figyelmet: az ivóvíz és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya közötti jelentős különbség, valamint a közcsatornán összegyűjtött szennyvizek tisztításának helyzete. Az elmúlt években az anyagi erőforrások korlátozott volta miatt s, az egészséges ivóvízellátás programjának elsődlegessége mellett nem volt mód a közműves vízellátás és szennyvízelvezetés, -tisztítás arányos fejlesztésére, így a közelítés, a helyzet javítása a jövő feladatát képezi. Észre kell vennünk, hogy napjainkban mind a közműves vízellátás, mind a közműves szennyvízelvezetés, -tisztítás ügye fordulóponthoz érkezett, de a két szakterület tekintetében eltérő értelemben. A közműves vízellátást illetően a fejlődés extenzív szakasza lezárult, figyelmünket a minőségi kérdések felé kell, hogy irányítsuk a legszélesebb értelemben, a fejlődés intenzív szakaszának megalapozása és végigvitele szükséges. Ami a közműves szennyvízelvezetést, -tisztítást illeti, a kidolgozás alatt álló szennyvíz keretterv révén most válik lehetővé egy átfogó, szakmailag megalapozott program indítása. Itt nincs szó extenzív szakaszról, a kerettervi alapelvek, célkitűzések, reális ütemezés egy megfelelően harmonizált támogatási rendszer segítségével biztosíthatják a mennyiségi és minőségi fejlesztés egyidejű megvalósítását, a kor műszaki színvonalának megfelelő megoldások létrejöttét, a hazai és európai követelmények kielégítését. Melyek a közműves vízellátás kulcskérdései, az alapellátáson túl? A legfontosabb, esetenként egymással is összefüggő, legtöbbször a közműves szennyvízelvezetés, -tisztítás ügyével is összekapcsolható kérdések a következők: 6
