Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 3. szám
ASZALY vagy BELVÍZ?---------Mezőgazdasági vízszolgáltatás 1996-ban--------Az elmúlt tizenkét év - az évszázad leghosszabb, legsúlyosabb - aszályos periódusán belül is kiemelkedik az 1990-96 közötti időszak. Az aszály mértékére dr. Pálfai Imre által kidolgozott aszályossági indez (PAI) számai azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelés szempontjából meghatározó jelentőségű Duna-Tisza közi hátságon és az Alföld szinte teljes területén még a relatíve csapadékosabb 1991-es és 1995-ös években is közepes, a többi évben súlyos, helyenként igen súlyos aszály sújtotta a mezőgazdaságot. A mellékelt, a mezőgazdasági vízszolgáltatás-vízhasznosítás legfontosabb adatait bemutató grafikonok elemzése alapján megállapítható, hogy míg a halastavi vízfelhasználás az elmúlt huszonhat évben gyakorlatilag független volt a hidrometeorológiai helyzettől, addig az öntözési célú vízigény 1990-től kezdve jelentősen csökkent, az aszály erősödésével fordított arányban változott. Ennek főbb okai- a mezőgazdaság szerkezet- és tulajdonváltozása,- az energiahordozók átlagosnál nagyobb áremelkedése,- a mezőgazdasági termelők likviditási gondjai,- a vízjogilag engedélyezett, öntözésre berendezett főműves vízellátású területnek és kihasználtságnak fokozatos csökkenése. Fentieken túlmenően az öntözés - remélhetőleg csak átmeneti - visszaesését erősítette a részben elavult, és a megváltozott táblaméretekhez nem minden esetben igazodó öntözési technika, valamint a vízigényes rizstermelés átlagosnál nagyobb mértékű csökkenése is. Mi várható ezek után 1996-ban? A globális felmelegedés, az egyre szélsőségesebb időjárás, az ariditás növekedése ma még tudományosan nem bizonyított folyamat, ugyanakkor az eddigi - metodikailag különböző - vizsgálatok eredményei ennek tényét egyre inkább valószínűsítik. Ennek nem mondanak ellent az 1996. évi hidrometeorológiai események, annak ellenére, hogy hosszú évek után ismét jelentősebb belvizek voltak. A csapadékosabb november-januári időszak, a március végéig megmaradó hótakaró és talajfagy, a kialakult belvízhelyzet “vízbőséget” mutatott, ugyanakkor februárban, márciusban és a keleti országrészben áprilisban is a sokévi átlag alatti csapadékok voltak. Május első két dekádjában országos átlagban a májusi átlagos (60 mm) csapadék hullott le, azonban rendkívül szélsőséges eloszlásban (1-130 mm) és intenzitással (60-80 mm/óra). Az elmúlt évekhez képest kétségtelenül csapadékosabb időjárás hatására kismértékben emelkedtek ugyan a talajvizek, de még mindig a sokévi átlag alatt vannak. Az aszály előrejelzési módszer (PAI) szerint 10 %-os valószínűségű június-augusztusi adatokkal számolva az ország döntő részén mérsékelt, a Duna-Tisza-közi hátságon és a Tiszántúl egyes részein közepes aszály várható 1996-ban is. Felkészülés az 1996. évi mezőgazdasági vízszolgáltatási idényre A gazdasági helyzet nem javult, azonban a vízügyi igazgatóságok tájékoztatásai, a május hóban megkötött szerződések tanúbizonysága szerint akik az elmúlt évben öntöztek, azok az idén is erre készülnek, ennek következtében május közepéig a felkészülés minden szempontból kedvezőbbnek tűnik az előző évhez viszonyítva. Vízkészletek: a nyírségi tározók kivételével a vízkészletek általában megnyugtatóak, a tározók és a csatornák feltöltött állapotban várják az öntözési idényt. Üzemeltetési szerződések: a Vízügyi igazgatóságok - az elmúlt évi üzemeltetőkkel - időben megkötötték, illetve meghosszabbították a szerződéseket. Kivételt képeznek a döntő többségükben értékesítésre került másodlagos főművek, amelyeken az üzemeltetés már az új tulajdonosok feladata. Vízszolgáltatási szerződések: a szélsőséges időjáráshoz hasonlóan területileg igen eltérő, az elmúlt évekhez viszonyítva azonban kedvezőbb a helyzet: az átlagos 40 %-ból kiemelkedik a TIVÍZIG, ahol - összhangban azzal, hogy az átlagos csökkenő tendenciával szemben itt a vízjogilag engedélyezett terület az elmúlt évben jelentősen emelkedett - a főműves vízellátású öntözésre berendezett területnek 67 %-ára szerződtek le az üzemeltetők a vízhasználókkal (a kihasználtság 1992-ben és 1993-ban 60 %, míg 1994-ben és 1995- ben 50 % körül alakult). A halastavi vízellátás területén az elmúlt évekhez hasonlóan kedvező a helyzet, a szerződések 90 %-át megkötötték. Vízszolgáltatási díjak: az elmúlt évekhez hasonlóan a vízszolgáltatási díjak átlagban 25-30 %-kal emelkedtek, ezen belül a vízszolgáltatás biztonsága az alapdíjak arányának növelésére kényszerítette a szolgáltatókat. Az öntözés költségei várhatóan ennél nagyobb arányban fognak emelkedni. Összegezve: a vízszolgáltatók felkészültek a mezőgazdasági vízszolgáltatási idényre, a vízhasználók már kérik a vizet, ugyanakkor az ország egyes területein - főként a Kisalföldön - még mindig vannak belvíz által borított területek. És ha a szélsőséges időjárás folytatódik, úgy e kettősségre számítanunk kell továbbra is. Sebestyén Balázs
