Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 1-2. szám
megállapítása, a Szemlak-Mezőhegyes öntözőcsatorna kérdése témákban került sor egy nagyon fontos szakértői találkozóra. A két fél központi és területi szerveit képviselő műszaki szakemberek részvételével megtartott találkozók majdnem mindegyike eredményesen és a kitűzött feladatok megoldásával zárult. A vizekkel kapcsolatos előre nem látható események következtében rendkívüli találkozókra is sor kerülhet. így a múlt év folyamán a Berettyó folyó kóblajtermékekkel való rendkívüli szennyezése, a Fekete- Körös természetes eredetű bauxitszennyezése, a Túr folyó cinkterhelésének megnövekedése miatt rendkívüli meghatalmazotti, meghatalmazott-helyettesi és szakértői találkozókra került sor. A múlt év végén és ez év elején a Körösökön és a Maroson levonuló árhullámok okozta helyzet kiértékelésére és esetleges közös intézkedések meghozatalára, a határ két oldalán a védekező vízügyi területi szervek szakértői többször is találkoztak. A Vegyesbizottság ez évi legjelentősebb feladata az Egyezmény megújításának előkészítése. A Vegyesbizottság legutóbbi ülésszakának határozata (VIII. ülésszak jegyzőkönyvének IV. pontja) alapján megkezdődött a két ország között fennálló vízügyi Egyezmény megújítása. Ezt egyrészt az indokolja, hogy az Egyezmény 1997- ben hatályát veszti, de másrészt - és ez sokkal komolyabb indok - aláírásra és ratifikálásra kerültek olyan többoldalú nemzetközi megállapodások2, melyek előírásait a jelenlegi Egyezmény érthetően, nem tartalmazza. A meghatalmazottak külön kérése volt, hogy a munkában résztvevő szakértők tegyenek meg mindent azért, hogy az új Egyezmény szöveg-tervezete ez év végéig készüljön el. Az Egyezmény megújítására létrehozott albizottság első találkozóján (Budapest, 1995. május) egyetértett azokban az átfogó alapelvekben, amelyek alapján kidolgozza az új Egyezmény szöveg-tervezetét. Ezek a következők: Célszerű, ha- valamennyi, a két országot a vizekkel kapcsolatban érintő kérdést egyetlen egyezmény rendezi,- az új Egyezmény átveszi a jelenleg hatályos Egyezményből (lásd 1) azokat az elemeket, amelyek jelenleg is értékesek és továbbra is alkalmazhatóak a két ország együttműködésében. Különös tekintettel az árvíz- és belvízvédekezésben eddig elért eredményekre,- az új Egyezmény érvényre juttatja a Helsinkiben és Szófiában (lásd 2) aláírt Konvenciók előírásait,- az új Egyezmény szerkezete követi a Szófiai Konvenció szerkezetét,- az új Egyezmény előírásokat tartalmaz az annak végrehajtására megalakítandó közös testület összetételére és hatáskörére,- az albizottság munkája során figyelemmel lesz a következő dokumentumokban foglaltakra:- A Duna-medence Környezeti Programja (1992, Danube Basin Environmental Program) - Konvenció az ipari balesetek határokon átterjedő hatásairól (1992, Convention on the Transboundary Effects of Industrial Accidents)- Stratégiai Akcióterv a Duna-medencére (1994, Strategic Action Plan) - Duna-medence Ökológiai Egyezmény (1994, tervezet, Danube Basin Ecological Convention)- az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottsága által a nemzetközi vízfolyások nem hajózási célú használatára kidolgozott dokumentum cikkeinek tervezete. A magyar fél az elfogadott alapelvek figyelembevételével elkészítette és a Marosvásárhelyen 1995 szeptemberében megtartott vízkészletgazdálkodási albizottsági találkozón, át is adta tanulmányozásra az új vízügyi Egyezmény szöveg-tervezetét. A témában a következő találkozóra sajnálatos módon elég hosszú idő elteltével, csupán ez év január végén Szegeden került sor. A szöveg-tervezet vitáját a román fél kérésére a szakértők a 2. cikknél kezdték meg (átugorva az 1. cikket, Az Egyezmény hatálya címűt) és a rendelkezésre állt idő alatt a 10. cikk végéig sikerült előrehaladni (hátramaradt még 3 cikk). A találkozó „eredményességét” illusztrálja néhány idézet a találkozó végén felvett Emlékeztetőből, mely szerint a szöveg-tervezet vitája: „... alkalmat adott arra, hogy a felek szakértői jobban megértsék egymás céljait és indítékait”. Az is kiderült, hogy „különös meggondolást igényelnek olyan kérdések, mint a Egyezmény hatálya, továbbá a méltányosság, az elővigyázatosság, a kölcsönösség és a „fizessen a szennyező” elveknek alkalmazása...". A román fél szakértői vállalták, hogy figyelemmel a jelen találkozón folytatott vita tapasztalataira, ők is szövegjavaslatot készítenek, melyet március első hetének végéig a magyar fél részére átadnak. Domahidy László 2 KONVENCIÓ a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról. Helsinki, 1992. KONVENCIÓ az együttműködésről a Duna védelmére és fenntartható használatára, Szófia, 1994. 28
