Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-09-01 / 9. szám
lyatervek beadásának határideje 1968. július 30. volt. A pályaműveket 1968. augusztus 6-án és 13-án zsűrizték. A zsűri a művészek és építészek által elkészített munkát elismerte, egyúttal Garami László és Hofer Miklós, valamint Grantner Jenő és Zilahy István részére új 1:50 léptékű makett, 1:200 léptékű helyszínrajz és költségvetés elkészítésére adott megbízást. 1968. szeptember 13-án a képzőművészeti zsűri az OVH határozott állásfoglalását magáévá tette és Grantner Jenő Munkácsi-díjas szobrászművész, valamint Zilahy István Ybl-díjas építőművész tervét fogadta el megvalósításra. A határozat alapján a szerződés a szobrászművész és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság között 1968. szeptember 18- án létrejött. A szerződés szerint a szobrászművész a portrészobor 350 centiméter figuraméretű gipszmodelljét és a dombormű 180x900 centiméter (16,5 m2) méretű gipszmodelljét 1969. március 1-ig 1:1 léptékben elkészíti. Az építőművésszel kötött szerződést 1968. szeptember 29-én írták alá, s eszerint az építésznek a teljes kiviteli tervdokumentációt 1968. december 31-ig kellett elkészíteni. Az emlékmű tervezése és építése Az emlékmű megvalósítását az OVH részéről dr. László Ferenc főosztályvezető és dr. Urbányi Tibor csoportvezető irányította, a lebonyolítást a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság részéről dr. Dunka Sándor osztályvezető látta el. A szerződés megkötése után az építőművész megkezdte a kiviteli tervek készítését. Ezzel kapcsolatban 1968. október 3-án megbeszélés volt az Országos Vízügyi Hivatalban. A konzultáció alapján elkészültek a kiviteli tervek, 1969. január 15-én pedig az emlékmű sarokpontjai ki lettek tűzve. Az emlékmű a már korábban említett Széchenyi és Andrássy emlékművel együtt szabálytalan alaprajzú háromszöget zár be, s pontosan a Tiszadob—Polgár közötti árvédelmi töltés tengelyében lett elhelyezve, ahol a védtöltés eléri a magaspartot, az urkomi magaslatot. A védvonalon végig haladó út mintegy 50 méterrel az emlékmű előtt keleti irányba elfordul, s az emlékmű mellett elhaladva tovább megy a platánfákból álló évszázados Erzsébet fasor felé, s azon áthaladva elhagyja a magaslatot is és a védtöltésen halad tovább Polgár felé. A védtöltésen végighaladó út ma már aszfaltburkolattal van ellátva, s az év bármelyik időszakában megközelíthető. Az emlékmű elhelyezése azért is ideális, mert a Tiszadob—Tiszaluc közötti útról déli irányba tartó árvédelmi töltés tengelyében áll az emlékmű főalakja, úgyhogy a szobor már 2 kilométerről látszik. A Tisza mintegy 250 méterre az emlékműtől nyugatra, a hullámtéri nyárfasor mögött folyik. A töltéskorona magassága itt 98 m Af. A szabálytalan négyszög alakú architektúra podesztjének padlója e fölött 1,80 méter magasságban van, s hozzá bárdolt lapokból készült 10 lépcsőfok vezet. Az architektúra legnagyobb szélessége 9,52 méter, hosszúsága pedig 16 méter. A podesztet 1,20 méter magas és 0,35 méter széles vasbetonfal keretezi. Akörítőfal magassága tehát kívülről 2,85 méter. A podeszt padozata 5 centiméter vastag kerti kő, a körítőfalat pedig 4 centiméter vastag és 45 centiméter széles kemény mészkőfedlap zárja le. A falat kívülről a relief és a szobor talapzatának kivételével bordázott bazaltbetonburkolat borítja. Az emlékmű főalakja — Vásárhelyi Pál szobra —, az architektúra északkeleti sarkán elhelyezett 1,08x1,08 méter széles és 5,20 méter magas oszlopon áll, a főalak magassága talpával együtt 3,85 méter, az emlékmű legmagasabb pontja tehát 8,05 méter. Az emlékmű oszlopát 3 centiméter vastag süttői kemény mészkőlapok borítják. Az oszlophoz a védtöltés irányából 40x40x6 centiméteres járdalapokból álló út vezet, a végén három lépcsősoron az oszlop közvetlenül megközelíthető. 1969. február 14-én a budapesti Százados úti művésztelepen a szobrászzsűri elfogadta az emlékmű architektúrájára kerülő 180x900 centiméter figurális dombormű 1:1 léptékű agyagmodelljét, április 14-én pedig a főalak agyagmodelljét. 1969. április 10-én elfogadásra került a Zilahy István által készített architektúra kiviteli terve is. A dombormű agyagmodellj ének elkészülte után a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál megrendelte a szobrászmunkák kivitelezését, az architektúra építészeti munkáinak kivitelezésével pedig a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság polgári főépítés-vezetősége lett megbízva. Az emlékmű domborműve és főalakja süttői fehér mészkőből készült. Az architektúra építési munkáit július hónapban megtekintette Grantner Jenő szobrászművész is. Az emlékmű domborműve 1969. július hóban készült el, s 24-én a Budapest— Nyékládháza—Tiszapalkonya—Polgár —Tiszadob útvonalon szállították a helyszínre. Az elhelyezést a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat részéről Süttő munkavezető irányította. Augusztus hónapban elkészült Vásárhelyi Pál szobra is, 20-ika után a szobor elhelyezése is megtörtént. Az architektúra kivitelezési munkái 1969. március 6-án kezdődtek, s 1969. augusztus 21-én fejeződtek be. Az emlékmű megvalósításában a lebonyolítást irányító dr. Dunka Sándor osztályvezetőn kívül a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság részéről Kovács Sándor osztályvezető és Szűk Tibor osztályvezető vett részt. Az architektúra kivitelezését Trapli Lajos főépítésvezető, Miavecz Sándor főépítésvezető, Bakos Ernő területi előadó és Varga László építésvezető irányította. A kivitelezést végző dolgozók: Rácz Ferenc munkavezető, Puskás József ács, Tánczos János kubikus brigádvezető, Zsuga László kőműves, Jaskó János, Megyesi Bertalan, Tamócki Sándor és Kovács Sándor kubikusok voltak. 1969. július 16-án eldőlt, hogy a postamens mellvédjére az alábbi feliratot kell felvésni: Vásárhelyi Pál 1795-1846 A kiváló vízimérnök, a Tisza-szabályozás elindítója emlékére. Állította az Országos Vízügyi Hivatal 1969 A postamens hátoldalának felirata: Hallom-e még zúgásaidat, Tisza féktelen árja! Látom-e, zöld koszorús róna virányaidat? Eljön-e a délibáb Tündér palotáival álmom képeihez, Szebbnek festeni a honi tért? Óh siket és vak a föld. De ha nemzetem egykor idézné Hű nevemet, Lelkem hallja s megérti e szót. VÖRÖSMARTY Augusztus végére tehát kész volt az emlékmű, már csak az avatás volt hátra. Az első elképzelés szerint augusztus 27- ike lett volna az emlékmű leleplezésének napja, a munkák megindításának 123 éves évfordulója. Ez a nap azonban szerdára esett, emiatt az Országos Vízügyi Hivatalban augusztus 4-én tartott megbeszélésen olyan döntés született, hogy 1969. augusztus 31 -én, vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között kerül sor az emlékmű felavatására. Előzőleg helyreállításra került a Széchenyi-emlékmű, valamint az Andrássy-17
