Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1995-03-01 / 3. szám

Szárnyashajók a Dunán A roppant változatosságú Duna mindig meg­ihlette a legrangosabb magyar írókat, költő­ket, tájaira invitálva a természeti szépségekre fogékonyakat. De manapság fölvetődik a kínzó kérdés is: vajon meddig és milyen mértékben szűkül, zsugorodik még az ember nem háborította természeti paradicsom fo­lyami területe? A Duna a Volga után Európa második, Közép-Európának azonban legnagyobb folyó­ja. Hossza 2680 kilométer. Nyolc országon fo­lyik keresztül. További 3 országból visz még magával patakokat, folyókat a tengerbe. E te­kintetben egyedülálló a Földön. A vízi út évez­redek óta összeköt országokat és népeket. Olyan nagyobb városok, mint a német Regens­burg, Passau, az osztrák Linz, Bécs, a szlovák Pozsony, a magyar Esztergom, Visegrád, Bu­dapest, Mohács, a vajdasági Újvidék, a szerb Belgrád, a román Giurgu, Braila, Galati, a bolgár Russze és az ukrán Izmail neve gyakran szerepelt a történetírásokban. A part menti országokban hamar kifejlődött a személy­hajózás, de Európa más vízi útjaihoz képest a Dunán csak később, a múlt század elején indul­tak el az első gőzhajók. Korunkban a turizmus fellendülése kedvező hatást gyakorol a sze­mélyhajózásra. Az utóbbi évüzedekben - nagy sebességük következtében - mind nagyobb teret hódítanak a hordszámyas vagy szárnyas­­hajók. Hazánkba 1962 nyarán érkezett az első 51 személyes Rakéta típusú szárnyashajó, melyet Sirály-I. néven lajstromoztak. Nemsokára me­netrendszerűen is útnak indultak a Sirály szár­­nyashajókBécs felé, amikoraNew York Times 1965 novemberében képekkel, térképekkel il­lusztrált terjedelmes cikkében méltatta a Ma­­hart szárnyashajójáratot - ismertetve a Buda­pesttől Bécsig tartó útvonal történelmi és föld­rajzi nevezetességeit - első ízben közölve a tengerentúlon a közép-európai idegenforgalom akkori, nagyszerű újdonságát. Ma már viszont arról szólhatunk, hogy szárnyashajóink menet­rendjét rendszeresen és évenként kérik világ­szerte a nagy utazási irodák. A Mahart szárnyashajójáratokat igénybe vevő utasok szinte valamennyien kellemes, szép élménnyel, jó benyomásokkal hagyják el a tetszetős dunai szárnyashajókat. Ehhez az is hozzájárul, hogy a MAHART szárnyashajó­­parkja rendszeresen lépést tart a fejlődéssel. Ennek megfelelően még az 1980-as években leselejtezték a Sirály motorosokat, és helyettük fokozatosan vásároltak a dunai számyashajózás igényeit korszerűen szolgáló újabb típusokat. Az 1994-es hajózási évadkezdetre a Mahart már két darab 104 személyes Sólyom típusú, négy 62 személyes Vöcsök elnevezésű és négy 44 személyes Bíbic nevű szárnyashajóval rendel­kezik. A hajók mindegyikét felszerelték rövid­hullámú rádióval, a budapesti központtal történő kapcsolattartáshoz, de URH-rádióval is rendelkeznek, hogy kapcsolatba léphessenek más hajókkal. így a találkozások, az előzések megtervezhetők: növelve a hajózás biztonságát. A szárnyashajóknak ma már van - a kor köve­telményeinek megfelelően - radarberen­dezésük is, ami a korlátozott látási viszonyok közt segíti a hajókapitány tájékozódását. Ma már természetesen rádiótelefon is - díjfizetés ellenében - az utasok rendelkezésére áll. A szárnyashajó vezetése tudást és nagy gya­korlatot kíván. Itt a MAHART legjobb szakem­berei dolgoznak. A tisztek többsége egy vagy két idegen nyelvet is beszél. A büfékben szakképzett pincérek dolgoznak. Az utasok kívánságait több nyelvet beszélő stewardessek szolgálják, de az útvonal-tájékoztatást is ők végzik az út folyamán magyar, angol és német nyelven. A hajó haladását, a part menti városo­kat a térképen kis lámpák jelzik, amelyek sorra kigyulladnak, ahogy azokat a hajó eléri. A szár­nyashajók korszerű felszereltsége, kényelme, tisztasága, a személyzet udvarias és egységes (fess egyenruha) megjelenése, munkavégzése példás. Ehhez járul a hajóút megbízhatósága, mely a biztonságon túlmenően a menetrend pontos betartását is jelenti. A reggel Buda­pestről induló utas tudhatja - ha még aznap vissza akar jönni - mindössze egy órát tölthet Bécsben. Menetrendjeik ezért könnyen beiktat­hatok az utazási irodák útjaiba. A szárnyashajók üzemeltetése gazdaságos. Ezért a társaság három évtized alatt gyakorlati­lag kicserélte az alacsony komfortfokozatú hajóparkját modernebb, színvonalasabb szár­nyashajókra. A számyashajózás az utasnak is kedvező: gyors és kényelmes. Az autóbusznál kényelme­sebb, mert az utazó mozgástere kevésbé korlá­tozott. A látvány kellemesebb, harmonikusabb. Nem beszélve a túlzsúfolt autóútról és a határon való várakozásról. Több más érdekesség mel­lett exkluzívabb, mint a vonat. Az utas belvá­rosból belvárosba érkezik hajóval. Mind Budapesten, mind Bécsben a szá­razföldön végzik el az utasok vám- és útlevél­­vizsgálatát. Az utazás a beszállással veszi kez­detét. A bécsi hajóállomás nemrég épült. Utastájé­koztatása, fogadása gördülékenyebb, színvona­lasabb, mint a budapesti. A beszálló csomagját hordárok viszik a beszállítóhelyre mindkét vá­rosban, s így az utas és csomagja csak a vám­pultnál találkozik. Budapesten a beszállás az Admirál éttermen keresztül történik, ami csak részben kényelmes. A hajón nincsenek számo­zott ülőhelyek. Mivel a hajó már az indulástól vámkülföldnek számít, ezért a büféárak osztrák schillingben értendők, és csak konvertibilis va­lutáért vásárolhatnak az utasok. A menetidő, a bősi vízlépcsőnél a szlovákiai zsilipelés miatt néhány éve hosszabb lett, Bu­dapesttől Bécsig öt és fél óra. Bécsből Buda­pestre 4 és fél óráig tart az út, amihez a víz sodra is hozzájárul. Völgymenetben Pozsony térségé­ben a szárnyashajó esetenként eléri a 70-75 kilométeres sebességet is. A Duna rendkívül ingadozó vízállása majd minden évben problémát jelentett. Az őszi ala­csony vízállás miatt gyakran leállították a jára­tot, vagy autóbusszal pótolták. A legújabb tí­pusú Bibié szárnyashajóval megoldódott ez a gond. Ezek nem csak a kisvizes időszakokban hasznosíthatók, általuk szárnyashajóval bármi­kor végig lehet hajózni a szentendrei Duna­­ágban, vagy a Sión egészen Szekszárdig, vagy a Tiszán. Érdekes megemlíteni, hogy 1991-ben a Só­lyom II. utastereit teljesen korszerűsítették, modernizálták, mivel augusztus 16-án a katoli­kus egyházfő, II. János Pál pápa ezzel a szár­nyashajóval utazott Esztergomból Budapestre. E hajóü'pus jelentősége azonban a gabcsikovói zsilip megépülése és üzembe helyezése után igen felértékelődött. Ugyanis azóta többször előfordult már, hogy a zsilip feletti 40 kilomé­teres hosszban, egészen az öreg Dunáig olyan erős szél és ennek következtében erős hullám­zás alakul ki, hogy ezt a természeti akadályt csak a Sólyom hordszámyas hajók képesek át­hidalni. A több mint 3 évtized alatt szárnyashajóink mintegy egymillió utast szállítottak. Ehhez ké­pest e szép teljesítmény nem kapott elég hír­verést. Újabban a norvég hajóépítők a közelmúltban kifejlesztették a szárnyashajók újabb családját, ahol a kéttörzsű (katamarán) hajótest kia­lakításával és az aerodinamikai hatások révén még nagyobb sebességet érnek el. Magas mű­szerezettségük révén éjszakai hajózásra is al­kalmasak. Az utastér minden igényt kielégít. A hajók bekerülési költsége igen magas, így a megtérülés is hosszabb időt igényel. A Mahart már rendezett szárnyas charterjára­tot Budapest és Belgrád, valamint Budapest és Linz, illetve Budapest és Passau között is, el­képzelhetők lehetnek ezek az útvonalak a jövő­ben is. Létjogosultsága van a visegrádi és az eszter­gomi számyashajójáratoknak is. Napjainkig közismertté vált a szárnyas­hajózás Magyarországon. A szárnyasflotta további hasznosításában, fejlesztésében olyan gyors haladásra van szükség hazánkban, mint ahogy azt a szárnyas­hajók teszik. Az eddigi szép teljesítmények bi­zakodóvá tesznek bennünket. Dr. DOMONKOS JÁNOS 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom