Víztükör, 1995 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1995-11-01 / 11. szám
A nap befejező programpontja volt a székelykeresztúri Gyárfás kúria, illetve annak udvarában lévő Petőfi-emlékhely megtekintése. E kúriában töltötte Petőfi Sándor utolsó éjszakáját, és a monda szerint az udvarban lévő fa alatt írta utolsó versét. A fának már csak a törzse van meg, ezt kis védőtető és kerítés veszi körül. Ha valaki arra jár, ne mulassza el e hely felkeresését. Meg kell emlékezni arról is, hogy a napi program szervezésében fáradhatatlan volt a Csíkszeredái barátunk, Adorjáni Károly igazgató úr, aki egész nap nagyszerű idegenvezetéssel adott tájékoztatást az útvonal történelmi, idegenforgalmi látványairól. Ezúton is köszönetét mondunk a nagyon kellemes napi programért, a velünk való foglalkozásért. Hogy a vízgazdálkodás se maradjon ki a napi programból, eszmecserét folytattunk a vizek, vízfolyások kezelői, kezelési feladatairól. Számunkra érdekesnek számít az, hogy Romániában az 5 km vízgyűjtőnél nagyobb vízfolyások (vagy a 10 kilométer hosszat elérők) állami kezelésbe tartoznak. Számos vízfolyás van, a vízfolyások egy részénél kiépített árvízvédelmi töltések láthatók, 30-50 méter széles hullámtérrel. Sok más kérdés is felmerült a hidrológiaitól a természetvédelmi kérdésekig. E kérdések sokszínűsége, a tennivalók sokasága miatt azonban csak a kérdések felvetésére volt lehetőség. Megegyeztünk abban, hogy az eszmecserét jövőre folytatjuk. Negyedik nap Szeptember 16-a szombati nap lévén, 3 órás szabadprogrammal kezdődött, amely alatt egyesek vásárolni, mások egyéni városismerkedésre indultak. A sorok írója Csíksomlyóra indult, ami körülbelül 3 kilométer gyalogutat jelentett (oda-vissza 6 kilométer). Csíksomlyó Csíkszereda városhoz csatlakozik, a várossal összeépült. Csíksomlyó Erdély legismertebb zarándokhelye. Az 1802-ben épült kéttornyú templomban található a fából faragott (középkori) Mária szobor. A különböző híradásokból, televízióból ismert hegyen lévő kápolna, a Salvator kápolna a Kissomlyó nevű magaslaton van. Néhány útitársunk ide is feljutott és találkozott az ott élő remetével. A nap további részén a közös program lovasbemutatóval kezdődött, majd szekerekre ülve utaztunk a 6-8 kilométer távolságban lévő hegyi patakhoz (Széchenyi-patak). A patak tipikus felsőszakasz jellegű, viszonylag bővizű kisvízfolyás, nagy eséssel és hatalmas fenyőfákkal a meder két oldalán. A szekerezés változó intenzitású esőben történt. Akinek esernyője volt, ernyő alá bújva védekezett az elázás ellen. Az eső ellenére senki nem fordult vissza, mindenki jól érezte magát, különösen, amikor a fordulóponton a szilvapálinka és más innivalóval a külső nedvességet belülről is lehetett ellensúlyozni. Az esőt valaki reánk imádkozta, mert mire visszaértünk a kiindulópontra, el is állt. Emlékezetes, szép út volt. Az este, a búcsúest, legalább ilyen emlékezetes marad. Szabó Mátyás igazgató úr köszönő szavaira Vécsey László és Adorjáni Károly igazgató urak válaszoltak. Válaszaikból a kapcsolatok további ajánlása, az őszinte barátság szavai érződtek. Úgy gondolom, e helyen is meg kéll köszönni a Csíkszeredái vendéglátóknak és vezetőiknek Adorjáni Károlynak, Dán Lazareskunak és Vécsey Lászlónak a felülmúlhatatlanul kedves fogadását, napi kalauzolását és barátságát. Rövid látogatásunk élményei, mélyreható emlékeket hagytak minden résztvevőben. Hazautazás Szeptember 17-én, az éjszakába nyúló búcsúzkodás után, érthetően korhelylcvcssel kezdtük a napot, majd ki egy-két órás alvás, ki alvás nélkül szállt be az autóbuszba, és indult a hazafelé tartó hosszú útra. Az úton időnként csak az okozott problémát, hogy a szükségszerű megállóknál hol nem volt elég sűrű a kukorica (hölgyeknek), hol nem volt kukoricás. Emlékezetes szép út volt, úgy gondolom, érdemes volna mindenkinek a székelyeknél eltölteni néhány napot. Befejezésül köszönetét szeretnék mondani a szervezőnek, az MHT közép-dunántúli területi szervezetének, annak elnökének, Szabó Mátyás igazgató úrnak és a területi szervezet titkárának - aki ellátta a főszervező, a háziaszszony szerepét is -, Török Tiboménak, a népszerű Eszternek. Köszönjük. Dr. KALICZKA LÁSZLÓ Céltámogatás csatornázásra Rendkívüli ülést tartott a Fó'városi Közgyűlés augusztus 31-én az Újvárosháza dísztermében. Dr. Demszky Gábor főpolgármester nyitotta meg az ülést, köszöntve a fó'városi képviselőket, a közüzemi társaságok vezérigazgatóit és igazgatóit, valamint a sajtó tudósítóit. Miközben a főpolgármester ismertette a Főpolgármesteri Hivatal álláspontját a főváros huszonkét kórházának vezetői kinevezéséről, odakinn az utcán tüntettek a Schöpf-Mérei Ágost Kórház, az A- nyavédelmi Központ és a Budai Gyermekkórház- és Rendelőintézet megmaradása érdekében. Az üggyel kapcsolatban dr. Demszky Gábor elmondta, hogy azt tartja a legfontosabbnak, hogy a főváros egészségügyi ellátása folyamatos és biztonságos. Kifejezte reményét, hogy ez a cél lebeg mindenki szeme előtt. A napirend megvitatása után - az első helyre sorolt személyi kérdések ügyében - a közgyűlés úgy határozott, hogy zárt ülést rendel el. A személyi kérdések között tárgyalták ugyanis azt a javaslatot, mely a százszázalékos fővárosi tulajdonban lévő részvénytársaságok igazgatóságait érintő személyi változásokról szólt. A testület ugyanis az 1995. március 20-i ülésén felhatalmazást kapott arra, hogy a közüzemi társaságok igazgatósági működésének több mint egyéves mérlegét elkészítse. Néhány társaság igazgatóságában változtatásokat javasolt az előterjesztő. Több napirendi pont megtárgyalása után - már nyílt ülésen - került sor arra a javaslatra, mely bevezeti a fővárosi céltámogatási rendszert. Az előterjesztés szerint az összfővárosi érdeket szem előtt tartva, olyan fejlesztések megvalósításának ösztönzése indokolt, amelyek a kerületek infrastrukturális ellátottságában - az eltérő adottságok és pénzügyi lehetőségek miatt - a fennálló különbséget mérsékelnék. Az előterjesztő Atkári János főpolgármester-helyettes érvelése szerint Magyarországon a közcsatornában elvezetett szennyvíz 33 százaléka jut a befogadóba biológiai tisztítás után, s Budapesten ez az arány csupán 18 százalékos. Indokolt ugyanakkor, hogy a főváros elfogadott hosszú távú csatornázási és szennyvíztisztítási tervének egyik alapelemét követve fejlesztésekkel javítsák a csatornával való ellátottságot. Az arány a fővárosban jelenleg 90,2 százalék, s a fejlesztés tervei szerint 2015-ig a főváros teljes lakott területe csatornával ellátott lenne. Javasolta tehát előterjesztésében a főpolgármester-helyettes, hogy a fővárosi céltámogatási rendszer bevezetéséhez és működtetéséhez szükséges forrást a helyi iparűzési adó elkülönített része képezze. A Kerületi Küldöttek Kollégiuma támogatta a céltámogatási rendszer bevezetését, s azon kívánságát is kifejezte, hogy a Fővárosi Önkormányzat hozzon létre Közműfejlesztési Alapot. Az előterjesztést a fővárosi képviselők 49 igen szavazattal fogadták el, s mindössze egy tartózkodó volt. RUTTKAY LEVENTE 8
