Víztükör, 1993 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1993-08-01 / 8. szám
Mire jó a mosonmagyaróvári duzzasztómű? Beszélgetés Kertész József szakaszmérnökkel és Horváth István duzzasztómű-vezetó'vel A Kisalföld című Győr-Moson-Sopron megyei lap 1993. május 27-i számában Juhász Zsolt újságíró tollából „Az égeresek jövője. Erdészek és természetvédők a Hanságban” címmel megjelent írás — egy szakmai tanácskozás keretében—foglalkozott a Dél-Hanság vízgazdálkodásával. Balsai Endre, a Dél-Hansági Erdészet igazgatója a tanácskozáson véleményének kinyilvánítása során — többek között — elmondotta: „A »vízkormányzás«, a vízszintmagasság kérdésében kellene dűlőre jutniuk a szakembereknek, úgy, hogy a környező mező-, az erdőgazdaság, valamint a tájvédelem érdekeit együttesen veszik figyelembe.” Ez adta az ötletet ahhoz, hogy a szakember bevonásával tájékozódjunk tágabb környezetünk — Eszak-Hanság térségének — vízgazdálkodásáról, pontosabban a Lébény-Hanyi öntözőrendszer vízellátásáról. Beszélgetőpartnerem Kertész József, a mosonmagyaróvári duzzasztómű üzemeltetését végző Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szigetközi Szakaszmérnökségének vezetője. L. L: Mi történt a hansági mocsarak lecsapolása után a térségben? K. J.: A hansági mocsarak lecsapolása miatt a 60-as évek második felében a Lébény-Hanyi rétek, erdők, szántók és a Princ-Hanyi tőzeges erdőterületek vízháztartása felborult. Mintegy tízezer hektárnyi területen gondot okozott a szántóföldek öntözése, és a tőzeges erdők vízpótlása. A Hanság értékes növény- és állatvilága veszélybe került. A felsorolt problémák megoldása érdekében a vízügyi ágazat 1972-ben beruházási programot készített. Ennek eredményeként épült ki a Lébény-Hanyi öntözőrendszer. A létesítmények üzembehelyezése 1978-ban megtörtént. Az öntözőrendszer részei: a mosonmagyaróvári duzzasztómű, a jobb parti vízkivételi zsilip, a 9,8 km hosszú öntözőfőcsatorna, a mellékcsatornák és az öntözőfürtök. Az öntözőrendszer a Lébény-Hanyi erdőterületek (3800 ha), valamint 1700 hektár mezőgazdasági terület öntözéses vízpótlását látja el. L. L.: Térjünk vissza a duzzasztóműhöz; kérem, mutassa be üzemeltetését.! K. J.: Az öntözőfőcsatoma vízellátására épült a duzzasztómű a Mosoni-Duna 85+180 fkm szelvényében. A mű eredeti mederben, 2x10 m-es í ! nyílással épült, a nyílásokat 1,5 m szélességű pillér választja el egymástól. A pillérekre épült az üzemi híd, mely a szerelésnél illetve fenntartásnál munkát végző daruk munkateréül szolgál. A duzzasztómű nyílásainak elzárását két db acélszerkezetű billenő tábla biztosítja, melyek mozgatása a szélső pillérek felvízi támfala felett elhelyezett olajhidraulikus munkahengerekkel történik, automatikus vezérléssel. A táblák üzemen kívüli állapotban a mederfenéken fekszenek. Karbantartás, javítás esetén az egyes nyílások elzárása ideiglenes elzáró-betétgerendákkal oldható meg. A mű visszaduzzasztó hatása a Mosoni-Duna főmedrében Halászi községig érvényesül. L. L.: Mi az öntözővíz útja a duzzasztóműnél? K. J.: A duzzasztóműhöz érkező vízhozamot a Lajta-folyó, a Rétárokcsatorna természetes vízhozama, valamint a Mosoni-Duna rajkai zsilipnél szabályozott vízhozama adja. A víz egy része a duzzasztóművön keresztül a Mosoni-Duna mederben folyik tovább, míg az öntözéshez szükséges vízmennyiség 5,2 m3/s az öntözőfőcsatornán keresztül jut az elosztó csatornahálózatba és az öntözőfürtökhöz. Öntözőfürt épült ki pl. Kozlik-majornál és Hársfa-majornál a Lajta-Hansági Állami Tangazdaság területén. L. L: Hogyan segíti a Lébény-Hanyi öntözőrendszer a térség mező- és erdőgazdaságát? K. J.: Csapadékszegény időszakban biztosítja a vízhiány pótlását. Öntözővízzel látja el a Hanság-főcsatorna, Rábca és Mosoni-Duna, valamint az országhatár által bezárt kb. 10 ezer hektárnyi területet. L L: Milyen az ÉDUVÍZIG kapcsolata a vízfelhasználókkal? K. J.: Az öntözővíz-szolgáltatást igazgatóságunk szerződéses keretek között biztosítja a térség valamennyi mezőgazdasági üzeme és a magángazdaságok számára, visszajelzések szerint közmegelégedésre. Szolgáltatásainkkal alkalmazkodunk az igényekhez, öntözéshez vízhiány a duzzasztómű üzembehelyezése óta nem fordult elő. Várhatóan a következő években a magángazdák közül is egyre többen fogják igényelni az öntözést. Akik már bejelentették igényüket az öntözővízre, megkapták a vízkivételi engedélyt — nyilatkozta Kertész József szakaszmémök. L. L: Horváth István duzzasztómű-vezetőtől — aki már az építésnél is jelen volt mint művezető, és azóta is itt dolgozik — kérdeztük, hogy milyen feladatokat lát el a duzzasztómű kezelője? H. J.: Az első és a legfontosabb feladat az igényeknek megfelelő „vízkormányzás”, az öntözővíz kívánt szinten tartása, e feladatok ellátásához szükséges korszerű műszaki berendezések felügyelete és kezelése, esetleges meghibásodás esetén a hibák azonnali megszüntetése, a folyamatos üzemeltetés feltételeinek (pl. farönk és uszadék eltávolítása) biztosítása, és még egy nagyon fontos feladat, a baleset megelőzése. Gyakran előfordul, hogy idegenek betévednek az üzem területére, márpedig itt engedély nélkül tartózkodni tilos. dr. László László 15
