Magyar Vízgazdálkodás - Víztükör, 1991 (31. évfolyam 1-6. szám)

1991 / 6. szám

halászcsárda várja a turistákat. A csárda helyén már több mint 130 évvel ezelőtt is halásztanya állott, ahonnan a halá­szok a tóra indultak, s ahová zsákmá­nyukkal visszatérve, főzték híres halász­­leveiket. A csárda mellett a velencei népi halászat eszközeit is megszemlél­hetjük. A tó déli oldalára autóval és hajóval is átmehetünk. A Szúnyog-szigeten hajóállomás üzemel és ha Agárdra indulunk, mi magunk is érzékelhetjük, milyen gazdag a tó állatvilága, milyen élénk a nádasok élete. Réce, sirály.szár­­csa, búbos vöcsök és több más madárfaj teszi elevenné a vízi-nádi életet. Ma már Európa hírű az agárdi madár­várta, amelyet 1959-ben alapítottak, és amely a nagy magyar ornitológus Cher­nél István nevét viseli. Radeczky Jenő vezetésével magasszintű tudományos és ismeretterjesztő munka folyik itt. A kőszegi származású nagy tudós, Chernél István nevét születésének századik évfordulója alkalmából 1965-ben vette fel, mellszobrát pedig a bejáratnál 1984- ben állították fel. Az eltelt évtizedek során többezer vendég kereste fel a madárvártát, amelynek fő célja, hogy az érdeklődő fiatalokat a madártan, a természetvédelem alapdolgaira megta­nítsa. ugyanakkor a kutatók expedients bázisa is és idegenforgalmi nevezetes­ség. Nincs világrész ahonnan ne jártak volna az intézményben és Európa szinte A hangulatos Szúnyog-szigeti csárda A csatára emlékeztető dombormű Chernél István mellszobra Agárdon minden országából fogadtak már látoga­tókat. Ha már Agárdon járunk, s a Balatoni útón igyekszünk vissza Velence felé, Agárd centrumában, az út jobb olda­lán Gárdonyi Géza szobrával talál ­kozunk. A nagy író Agárdpusztán Született és szülőházát, amely ma emlékmúzeum, a Gárdonyi Géza úton közelíthetjük meg úgy, hogy a Balatoni útról jobbra leté­rünk, s az út végén az állami gazdaság épületeit megkerülve jobbra fordulunk. Az 1988-ban felújított szülőházban emléktábla hívja fel a figyelmünket, hogy 1863.' augusztus 3-án itt látta meg a napvilágot az író. A ház két szobájá­ban életútját, alkotásait kísérhetjük figyelemmel. Fotók, dokumentumok, kötetek sorakoznak a tárlókban, kora­beli plakátok, kéziratok, levelek, újsá­gok - ahol dolgozott és szerkesztett - elevenítik fel munkásságát, idézik a múltat. Bíró Lajos nagyméretű olaj­­festménye is látható az egyik szobá­ban, amelyen Gárdonyit látjuk íróasz­talánál. Időzzünk a századeleji stílus­ban berendezett konyhában, ahol na­gyon szép edények és cserepek várják a látogatót. Érdemes kocsival de - megkockáztat - juk - akár gyalog is körbejárni a tavat, mert megéri a fáradságot: sok kedves emlékkel leszünk gazdagabbak és gya­rapodnak ismereteink. <Sz. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom