Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 4. szám

Tiszteiénél köszöntjiik Dr. Németh Miklós urat, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium he­tvenes államtitkárát, a vízügyi szulgálat új vezetőjét, sok sikert kívánva felelős­ségteljes munkájához. Dr. Németh Miklós 1950-ben Beregsurónyban született. 1974-ben szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem vízépitömérnöki szakán, azóta a vizügyi ágazat dolgozója. 1977-ig a Közép-Duna-völgyi Vizügyi Igazgatóságon kivitele­zői, illetve tervezői munkát végzett. 1977 után a Vízgazdálkodási Intézetben elő­ször beosztott mérnök, később a Felszíni Vízkészlet-gazdálkodási Osztály veze­tője. Az Országos Vízügyi Hivatalban 1983—89 között elnökhelyettesi műszaki tit­kárként dolgozott, majd a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium megalakulását követően főmunkatársi beosztásban a Vízgazdálkodási Főosztá­lyon felszíni vízkészlet-gazdálkodással, illetve regionális vízgazdálkodási létesít­ményekkel foglalkozott. Nős, négy gyermek apja. 1982-ben vízgazdálkodási szakmérnöki oklevelet, 1984-ben műszaki egyetemi doktori cimet szerzett. A közlekedési és hírközlési miniszter 1990. július 15-én helyettes vizügyi ál­lamtitkárnak nevezte ki. SZOLGALAT TÖRTÉNELMI IDŐKBEN 90 magyar 4 vízgazdálkodás ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG LAPJA TARTALOM A korszerű ipari vízgazdálkodás alapelvei és módszerei 1 A vízrajz jövőjéért 8 A Velencei-tó mai arca 10 A VIZITERV tevékenysége a szenny­víztisztítás terén 12 Jubilál lapunk, a Magyar Vízgaz­dálkodás 14 A vízügyi munka szolgálat; mindig is az volt. Ezt vallották a nagy elődök és e szerint dolgoztak az utánuk következő generációk vízügyi szakemberei is. Többségük tevékenységét mindig a ,,Köz-jó” szolgálata vezérelte és magatartásukat a tisztesség és a becsületes helyt­állás jellemezte. Több mint másfél évtizede tapasztalom ezt. Soraimat ez kell hogy jellemezze, tetteimet ez kell hogy áthassa: még legalább húsz évig kívánok e nagy múltú szolgálatban dolgozni . . . Magyarország demokratikus átalakítására történelmi időkben került sor — mindez ma már közhely. Kevesekben — még a kollégáknak is csak egy részében — tudatosult ugyanakkor: a vízgazdálkodás történetének is kivételes napjait éljük, pedig ezt kell, hogy átérezze gátőr, vízügyi szakmunkás, tervező, kivitelező és minisztériumi dolgozó egyaránt. Ki vitatja ugyanis, hogy az elmúlt negyedszázadban bármikor annyi hatás érte volna a magyar vízgazdálkodást, mint napjainkban: a nemzetgazdaság teljes körű átalakítása, az önkormányzatok létrejötte, a szakmai értékrendek teljes körű átrendeződése, a vízlépcső-ügy utóhatása, a környezetvédelemtől való elszakadás traumája. Ki vitathatja ugyanakkor, hogy az elmúlt negyedszázadban — bármikor — akkora ágazati átalakításra lett volna szükség, mint napjainkban. Ez a feladat, ezt kell vállalnunk: ugyanis csak összefogással, csapatmunká­val lehet ilyen feladatot elvégezni. Az elmúlt hónapokat behálózta a rémhír: a vízügy ..szétszervezése”; mindez nem követke­zett be. A döntéshozó politikusokban is tudatosodott: — Hazánk természetföldrajzi viszonyai között — az elmúlt évszázadok ezt meggyőzően igazolják — itt, ezen a földön az ország alapvető érdeke egy jól működő vízügyi szervezet; — a feladatok szükségszerű szoros összetartozása, hiszen szakmai körökben jól tudjuk, hogy árvízvédelemtől függetlenül folyószabályozást, a folyószabályozástól függetlenül regionális víz­­gazdálkodást, a regionális vízgazdálkodástól függetlenül vízkészlet-gazdálkodást, a vízkészlet­gazdálkodástól függetlenül vízminőség-védelmet, vízkészlet-gazdálkodástól és vízminőség-véde­lemtől független vízszolgáltatást csinálni nem lehet. Megmaradnak tehát működési feltételeink — rajtunk a sor ... A teendők köre óriási, hi­szen egyetlen ágazatban sem kell akkora átalakítást végrehajtani, mint a vízügy területén, s még a legfontosabbak felsorolása is csak hiányos lehet. Ismeretes, hogy a vízügyi ágazatirányítást el kell választani a Környezetvédelmi Miniszté­riumtól, s a miniszteriális teendők ellátására a jövőben a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban kerül sor. Szándékunkban van az ágazatirányítás más jellegű módosítása is. így célszerűnek tartottuk az operatív feladatok ellátására az Országos Vízügyi Főigazgatóság létrehozását azzal a céllal, hogy a beruházások kezelése, a területi munka koordinációja a jövőben ne minisztériumi szinten történjen. Ágazatunk kulcskérdése a K’ÖVIZIG-ek sikeres szét­választása, majd a korszerűbb szemléletű vízügyi igazgatóságok kialakítása. Ennek során olyan célokat kell hogy megfogalmazzunk, mint: — a VIZIG-ek működési feltételének maradéktalan biztosítása; — a társadalom által sokszor kritizált „funkció-összemosódások’' korrekt tisztázása; — a termelési kapacitások átértékelése (tekintettel az árvízvédelmi létszám kiállíthatósá­gára, az üzemelő-kezelői feladatok elláthatóságára, az állami alapfeladatok költségfedezetére. Jelentős változásokat kell végrehajtani vízművállalatainknál is, hiszen alapvetően érinti őket a tulajdonviszonyok átrendeződése, az önkormányzatok kialakítása, a gazdasági feltételek kor­látozottsága. A feladat óriási — de megtisztelő. Az elmúlt hónapok tapasztalata azt erősíti bennem, hogy a kollegiális légkör, az elvi alapon nyugvó baráti összefogás révén rövid időn belül megbirkó­zunk az átalakítás gondjaival, s akkor nem lehet érdemi akadálya annak, hogy a magyar vízügy presztízse ismételten olyan szintű legyen, mint a korábbi évtizedekben. Ehhez kérem az ágazat nyolcvanezer dolgozójának kollegiális segítségét. Dr. Németh Miklós Az energetika és a környezetvé­delem 16 A környezetvédelmi nevelés 18 A vízminőség kárelhárítás új esz­közei 21 Tovább épül a miskolci szennyvíz­­tisztító 23 Megújult a VIZITERV 26 Csepel, Vas Gereben utcai szenny­vízátemelő telep rekonstrukciója 27 Cikkeink szerzői: Déri József, Zorkóczy Zoltán, Sállá!, Dr. László Ferenc, Szlávik Sándor, Komá­romi Sándor, Szendy Csaba, Kovács Dezső, Kőszeghy Tamás, Fekete Tibor Cimképünk: Vitorlásélet a Velencei-tavon Hátsó boritón: Vizföforrás Szerkeszti a SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG. Főszerkesztő: DR. LÁSZLÓ FERENC. Szerkesztőség címe: Budapest, 1051 Arany János utca 25. Telefon: 1327-739. KIADJA A PALLAS LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ VALLALAT, Budapest VII., Erzsébet körút 9—11. 1073. Felelős kiadó: HORTI JÓZSEF vezérigazgató. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lopellátási Irodánál (HELÍR), 1900 Budapest XIII., Lehel u. 10/A, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636 vogy 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy évre: 104,— Ft. Egyes szám ára: 13,— Ft. Külföldön terjeszti a MAGYAR MÉDIA (H—1392 Budapest, Postafiók 279. Telex: 226207). An­zeigen—Anvertisements—Publicité MAGYAR MÉDIA (H—1392 Budapest, Postafiók 279. Telex: 226207). Kézirotot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. 90/1256 — AOUA Kiadó és Nyomda Leányvállalat Budapest VII., Kazinczy u. 3/b Felelős vezető: Lórinczi Pál I HU ISSN 0139—1372 |

Next

/
Oldalképek
Tartalom