Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 5. szám

Az 1970. évi Tisza-viHgx/i árvíz 20. c

Húsz évvel ezelőtt, 1970. május-júniusában a Tiszán és a balparti mellékfolyóin minden addiginál nagyobb árvíz vonult le, megpróbáltatást okozva emberek tízezreinek. Mindenekelőtt azokra a családokra kell gondolnunk, amelyek házát és ingóságait az árvíz elpusztította, azokra, amelyek biztonságból — ha rövid időre is — otthonuk elhagyására kényszerültek, de azokra az emberekre is, akik heteken át a védvonalon dolgoztak, vagy akik gondoskodtak a bajbajutottak megsegítésén. Azóta számos árvíz vonult le a folyóinkon, több Tisza-völgyi folyón és a Tisza egy szakaszán, még az 1970. évinél is magasabb, voltak árvizek, amelyek töltésszakadás, vagy más ok miatt váltak emlékezetessé, de az egész Tisza-völgyben egyidejűleg, vagy rövid ‘időn belül szélsőségeket produkáló árvíz, és oly nagy. erőfeszítést igénylő árvízvédekezés nem fordult elő.

Az árvíz levonulása után, még az élmények hatása alatt'a védekezésben közreműködő számos szakember több kiadványban írta le az eseményeket, a tapasztalatait és javaslatait a jövőre nézve. Az árvízvédelemmel foglalkozók számára ezek a dolgozatok ma is sok hasznos segítséget adhatnak a napi munkához, a tapasztalatok pedig sok tekintetben napjainkban is meghatározói az árvízvédelmi szolgálat tevékenységének.

Érdemes tehát felidézni az akkori eseményeket, nemcsak emlékeztetőül, talán inkább, figyelmeztetésül qrra, hogy ilyen természeti jelenségek ritkán ugyan, de előfordulhatnak.

Az árvíz kialakulása és lefolyása

A Felső-Tisza, a Túr, a Szamos és a Maros minden addiginál nagyobb árvizének, s a szatmári árvízkatasztrófának a közvetlen kiváltó oka ezen folyók vízgyűjtő területére 1970. május 12—13-án hullott hatalmas mennyiségű csapadék volt. Ennek azonban voltak figyelemreméltó előzményei is.

Már az előző év decembere óta csapadékos és enyhe volt az időjárás, aminek következtében márciusig több, kisebb-közepes árhullám vonult le a folyókon. Február második felében átmeneti lehűléssel a hegyvidéki vízgyűjtőkön hófelhalmozódás is kezdődött (a hótakaró vastagsága 50—95 cm volt, amiből március elején kisebb, a hónap végén azonban tekintélyes árhullám keletkezett. Ez az árhullám április közepén az Alsó-Tiszára érve, 1941. óta a legnagyobb volt.

Az áprilisi csapadékos időjárás állandósította a folyók magas vízállását. Májusban a csapadékosság fokozódott. A hónap első dekádjában a hegyvidéki vízgyűjtőkön 40—60 mm csapadék hullott. Május 12-én egy, Erdély fölé helyeződött mediterrán ciklon katasztrofális esőzést okozott. Két nap alatt — főleg a Szamos és a Maros legfelső vízgyűjtőjén — nagy terület átlagában 100 mm-t meghaladó csapadék hullott (a sokéves havi átlag 70—80 mm). A kiadós előkészítő- esők miatt telített talajon ez a hatalmas eső szinte teljes egészében réfolyt, példátlan hevességű és magasságú árvizet okozva ezeken a folyókon.

A fenyegető árvíz rendkívüli méreteire a felső vízmérce-állomásokról érkező jelentések is figyelmeztettek. A Visó, az Iza és a Nagy-Szamos már 13- án délben tetőzött, valamennyi mércén az LNV fölött. A Szamos Désnél 13-án este 882 cm-rel tetőzött, 317 cm-rel (!) a korábbi legmagasabb szint fölött.

Időrendben a magyar területen bekövetkezett tetőzések (zárójelben a korábbi LNV-t meghaladó adat): 14-én hajnalban a Túr Garbóknál 640 cm (80 cm); 14-én reggel a Tisza Tiszabecsnél 680 cm (107 cm); 14-én este a Szamos Csengéméi 902 cm (159 cm); 15-én reggel a Tisza Vásárosnaménynál 912 cm (12 cm). Az adatokból jól látható, hogy az esőzés hatása a folyók magyar szakaszán mily hamar jelentkezett, és hogy az egyes folyókon időrendben milyen közel, egy napon belül állt elő ez a szélsőséges helyzet.

Ugyanakkor riasztó hírek érkeztek a Marosról is. Gyulafehérvárott 15-én reggel 928 cm-t mértek, 367 cm-rel (!) magasabbat a korábbi maximumnál, Soborsinnál 17-én éjszaka 611 cm-t (111 cm). Makónál 20-án este 624 cmrel következett be a tetőzés, 44 cm-rel magasabban a korábbi maximumnál.

A Tiszán Vásárosnamény és Tiszadorogma között az addigi LNV szintje alatt, bár ahhoz nagyon közeli vízállással vonult le az árvíz. Tiszafürednél azonban 27-én 774 cm (9 cm), Szolnoknál 30-án 909 (15 cm), Szegednél pedig június 1-jén 960 cm (37 cm) volt az addigit meghaladó tetőző víz-