Magyar Vízgazdálkodás, 1990 (30. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 4. szám

A második ütem a meglévő átemelőtelep műtárgyainak és gépészetének rekonstrukcióját tartalmazza oly módon, hogy az a korszerűsítés után alkalmas legyen a szennyvíz­­csúcsig terjedő vízmennyiség fogadására és üzembiztos so­dorvonalba juttatására. A 2. ütemű szennyvíz rekonstrukció alatt a telepre érkező összes vízmennyiség az 1. ütem alatt megépült műtárgyakon kerül elvezetésre. A telep bővítési és rekonstrukciós munkálatai az 1. ütem építésének előkészítésével az 1979-es évben kezdődtek el. A mélyépítési munkákat az FCSM és Mélyépítő Vállalat közötti szerződés alapján a Mélyépítő Vállalat generál kivitelezés­ben kezdte meg. Az azóta eltelt idő alatt több kivitelező jól koordinált be­vonásával az 1. ütem kiviteli terveiben szereplő munkák má­ra befejezéshez közelednek, mivel az előzőekben részlete­zett okok miatt a 2. ütem megkezdésének feltétele a zápor­oldal (1. ü.) üzembehelyezése, így az ehhez szükséges be­fejező munkálatokat már a Bányászati Aknamélyítő Vállalat végzi. Az FCSM-mel kötött szerződése szerint a befejezés 1989. végére, illetve az üzembehelyezés 1990. elejére vár­ható. Záporvíz (szabadkiömlő) oldali mütárgysor Az osztóműtárgyból kiágazó záporoldali műtárgysor első műtárgya a mechanikai tisztitóműtárgy. A műtárgy három részből áll: — zsilipműtárgy — hordalékfogó műtárgy — rácsműtárgy. A beépített 1500X2000 mm méretű zsiliptolózár zárja a műtá rgysort. Az érkező hordaléktól és uszodáktól a Dunát a hordalék­­fogó és a Geiger-rács védi. A hígított víz, záporvíz oldali rács megkerülését, a zápor­oldali rács és szabadkiömlő csatornát az új műtárgysorral összekötő 160/160 cm beim. csatorna biztosítja. Az átemelőtelepet és a csatornahálózatot a Duna vízduz­zasztó hatásától a főzsilip védi. A zsilipaknába 1500X2000 mm méretű elektromechanikus meghajtású zsiliptolózár épült. Hígítottviz, záporvíz oldali mütárgysor Az osztóműtárgyból a hígított vizeket, valamint a záporvíz azon részét, melyet a meglévő 160 cm beim. szabadkiömlő csatorna nem képes gravitációsan továbbvezetni, 240 cm beim. ROCLA csatorna vezeti a műtárgysorra, melynek első műtárgya a mechanikai tisztító műtárgy. A műtárgyban kialakított hordalékfogó és a beépítésre ke­rült Geiger-rács biztosítja a szivattyúk üzemére káros szeny­­nyeződés kifogását. A műtárgy elején és végén elhelyezett 3000X3000 mm méretű betéttábla a rács javítását teszi lehetővé. A Geiger­­rács főbb műszaki adatai: — aknaszélesség: 3,0 m — szabad rácsfelület: 3000X3000 mm — pálcatávolság: 50 mm — rács hajlásszöge: 80° A rácsról felhozott rácsszemét szállítószalagra kerül, ahon­nan konténerbe továbbítjuk. A mechanikai tisztítóműtárgyat 300/300 cm beim. gépházi beömlő csatorna köti össze a szivattyúgépházzal. Ehhez a csatornához csatlakozik a zápor­­víz oldalt és hígítottviz, záporvíz oldalt összekötő 160/160 cm beim. csatorna; A szivattyúgépház hígítottviz és záporvíz oldali részből áll. A szivattyútérbe a 300/335 cm beim. csatorna vezeti az ér­kező vizeket. A hígítottviz szivattyúkhoz való hozzávezetést a Flygt cég által javasolt megoldás szerint a bevezető csatorna alján kiképzett, méretezett nyílásokon történik. A záporviz leválasz­tását a gépházon Ье1йГ 97,95 mAf. magasságú oldalbukó biztosítja. A hígítottviz szivattyúk nedves beépítésűek. Alkalmazott tí­pus 3 db CP 3500 és 1 db CP 3300. CP 3500 szivattyú jellemzői: О = 900—1150 l/s H = 9,2—5,5 m N = 110 kW n = 585 f/min CP 3300 szivattyú jellemzői: О = 310—380 l/s FI = 9,9—7,0 m N = 44 kW n = 970 f/min A záporoldalon 3 db Flygt 7100—590 В—3 tip. propeller­szivattyú került elhelyezésre. Jellemzői: О = 2110—2420 l/s H = 8,5—5,5 m N = 250 kW n = 590 f/min A hígítottviz átemelés után NA 1000 mm-es nyomócsövön keresztül jut a gépház NY-i oldalán épült nyomóaknába, in­nen NA 1200 mm SENTAB nyomócsövön keresztül a Duna sodorvonalába. A záporszivattyúk közül kettő a záporoldali nyomóaknára, a harmadik pedig felváltva két nyomóaknára dolgozik. A kollektorcsövek NA 1000 mm átmérőjűek. Nyomócsövek, záporviz (szabadkiömlö) csatorna Az átemelőtelepre érkező szennyvízáitíag háromszoros mennyisége (Q = 37,72 m3/s) átemelés után a Duna vízál­lásától függetlenül 2 db NÁ 1200 mm-es, magasvezetésű nyomócső biztosítja. A hígított vizeken felüli záporvíz a Duna vízállása, illetve a vízmennyiség függvényében gravitációsan vagy átemelés­sel jut a befogadóba. Gravitációs kivezetés csak a telep meglévő 0 160 cm beim. csatornáján lehetséges. Ez a víz­­mennyiség mintegy 3 m3/s. Az ezen felül érkező vizet a Duna vízállásától függetlenül át kell emelni. A többletvíz átemelés után egyrészt a 0 160 cm beim. meglévő csatornán, mint nyomócsatornán, másrészt pedig a 2 db magasvezetésű NA 1200-as nyomócsövön keresztül parti kitorkollással jut a Du­nába. Az NÁ 1200-as nyomócsövek két végén — telepen és a Duna-parton — beépített tolózárak a csövek felváltva történő üzemelését biztosítják, illetve megakadályozzák, hogy parti kitorkollással szennyvíz kerüljön a Dunába. A telep korlátozott gravitációs kivezetése a záporvíz szi­vattyúk többletüzemét igénylik. Számításaink szerint — a víz­gyűjtő csatornarendszerének teljes kiépítése esetén — ez a többletüzemidő mintegy 20—30 óra évente. Ezzel szemben elmarad a mélyvezetésű, nagy költségigényű záporcsatorna. Az NA 1200-as nyomócsöveken és a 0 160 cm beim. záporcsatornán torkolati műtárgy épült, mely a Duna kis vizszintje alá került. Érdemes szót ejteni még a telep folyamirányítási rendsze­réről. A mért analóg és kétállapotú jeleket, valamint a vil­lamos kapcsolóberendezéseknél képezett üzemállapot- és ve­zérlő kontaktusjeleket a helyszíni sorkapocsgyűjtőkfől a disz­pécser központba a folyamatirányító berendezéshez visszük, sokerű jelzőkábelekkel. A folyamatirányító, a Bp.-i Műszaki Egyetem által kifej­lesztendő mikroprocesszoros adatfeldolgozó és vezérlő be­rendezés. A telep automatikus és kézi üzemirányítása, az üzemi és — zavarnapló vezetése és a mindenkori üzenni ál­lapot és paraméterek megjelenítése itt történik. А II. ütem (szennyvizoldali rekonstrukció) beindítása valószínűleg csak az 1990-es évek közepén várható, tekintettel az időközben nagymértékben korlátozó tényezővé váló gazdasági és főleg pénzügyi nehézségek megjelenése miatt. Fekete Tibor Fővárosi Csatornázási Művek 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom