Magyar Vízgazdálkodás, 1989 (29. évfolyam, 1-8. szám)
1989 / 4. szám
tosan növekvő tendenciát mutatva pénteken eléri a 100— 150 mg/l-t. Ezt megelőzően a mért elfolyó KOI 250 mg/l körül alakult. A kerámialapos levegőztető rendszerrel szemben szemmel nem látható a befújt levegő szökése. A nyár folyamán ellenőrzés céljából egyesével leürítettük a medencéket. A rendszer állapota megfelelő volt, egy-két gyertya szabadult csak el, amit egy-két óra alatt pótolni tudtak. A közelebbi vizsgálat céljából kivett gyertyák némi ellenállásnövekedést mutattak az eredeti állapothoz képest. A gyertyák külsején némi iszaplerakódás volt észlelhető. Közvetlenül a rendszer beüzemelése utáni időszakhoz képest a levegőztetés képe valamit eleinte romlott, de aztán stagnált, ez a tisztítási hatásfokra nem gyakorolt észlelhető hatást. A levegőztető rendszerben nem volt tapasztalható, hogy nagyobb nyomást igényelne a kezdethez képest. A légvezetékben kialakuló nyomás 5 m H2O, de a jövőbeni biztonságos üzemelés érdekében szükségesnek mutatkozik a 6 m H2O névleges nyomású fúvók alkalmazása. Összeségében a szerzett tapasztalatok kedvezőek, a rendszer megbízhatóan működik, karbantartási igénye kevés és leürítés után gyorsan javítható, cserélhető. A másik tisztítótelepen, Délpesten jelenleg jelentős rekonstrukciós munkák folynak, amelyek a két évtizede működő műtárgyakat, így az I. ág műtárgyait is érintik. A rekonstrukciós munkák legfőbb célkitűzése az anaerob rothasztás során keletkező biogáz energiájának minél racionálisabb felhasználása. A korábbi időszak üzemeltetésében a KESSENER-rotorok rendkívül sok problémát okoztak. A 21 m hosszúságú rotortengely 7 tengelyrész 13 db csapágy egytengelyűségének biztosítása rendkívül nehéz, az ebből származó dinamikus igénybevételek a gépelemek sorozatos tönkremenetelét, esetenként pedig a vasbetonszerkezet károsodását idézte elő. Ennek következtében a levegőztető rendszer karbantartási igénye élőmunka és tartalékalkatrész szempontjából is feltűnően sok, a meghibásodás miatt nem üzemelő medencék pedig az üzemképes medencék túlterhelését okozzák. Ennél fogva joggal merült fel a rekonstrukció során a légbefúvásra való átállás szükségszerűsége, ezen belül pedig a TEXAIR rendszer alkalmazása. Mivel a beépítési körülmények — medenceforma, de legfőképpen a beépítési mélység — eltérnek az Észak-Budapesten kipróbáIttól, így külön kísérletsorozat lefolytatása vált szükségessé, amihez kedvező segítséget nyújtott, hogy hozzájutottunk egy olyan kisteljesítményű, hazai gyártmányú turbófúvóhoz, amely pontosan egy 170 m3-es levegőztető medence biztonságos ellátását képes megoldani. (4. kép: Délpesti kísérleti medencében a légbefúvás.) A beépített rendszer több hónapja üzemel zavartalanul, a tapasztalatok igen kedvezőek. összehasonlításképpen érdemes kiemelni, hogy azonos ö2 beviteli képesség mellett a TEXAIR rendszer: — beépítéséhez szükséges anyagok ára kb. fele a KESSENER-es megoldásnak, a beszerelés pedig lényegesen egyszerűbb és olcsóbb, — üzemeltetése lényegesen kisebb — 40%-os — energiaigényű, — a hidraulikus terhelés változásából eredő vízszintingadozások nem befolyásolják működését. A Fővárosi Csatornázási Művek kezelésében lévő szennyvíztisztító telepeken üzemi körülmények között lefolytatott, előzőekben ismertetett kísérletek megnyugtató igazolást adnak ennek az új, teljes mértékben hazai anyagokból készített légbefúvásos rendszernek az előnyeiről. A szerzett tapasztalatok — a kitűzött célnak megfelelően — lehetővé teszik a hazai és külföldi biológiai szennyvíztisztítás korszerűsítési törekvéseihez igazodóan a könnyen beépíthető, gazdaságos levegőztető rendszer alkalmazását: — a már üzemelő eleveniszapos szennyvíztisztító telepek levegőztetési rendszereinek intenzifikálásához és a rekonstrukciós munkákhoz, — és a tervezett új telepek technológiájába való beillesztéshez. 3. Külföldi szennyvíztisztító telepen végzett kísérletek és a mérési eredmények kiértékelése Besztercebányán a szennyvíztisztító telep levegőztető medencéjében folytattunk üzemi kísérleteket a csehszlovákiai víz- és csatornaművek felkérésére. A vizsgálatot a levegőztető medence egyes szekcióiban végeztük el, Danfoss tip. mérőműszerek segítségével 1988. júniusban, a TEXAIR levegőztető rendszer beépítését megelőzően. Adatok: 0,„lz = 215 l/s = 774 m3/h V, »ckci6 = 302,4 m3 ti„. = 20°C t,zv(2 = 18 °C Xi«. = 4,9 g/l xr=10,4 g/l A levegőztető medence 8 szekcióból áll, az egyes szekciókban mért oxigénfogyasztási értékek (Or) a következők voltak: Recirkiszap Elfolyó szviz A szekcióban mórt oldott oxigén tartalom %-ban 0£18С-гок= 19,0 18,2 16,4 34,1 16,2 9,9 6,3 6,2 kgö2/h -2” Or is c fok = 126,3 кдОг/h (teljes oxigénfogyasztás) a = 0,75 esetén a csapvízre átszámított oxigénbeviteli kapacitás értéke: OC = 168 kg02/h A vizsgálat napján az előülepített és az utóülepített szennyvízből vett egyszeri minták BOI5 és Nnh értékei a következők voltak: Előülepítő Utóülepítő BOI5: 115 mg/l 30 mg/l Nnu^ : 11,4 mg/l 3,3 mg/l A fenti adatokat felhasználva, az OVH Ml 10127/5—84 alapján az oxigénfogyasztás értéke, csapvízre vonatkoztatva 197 kg02/h. A telep levegőztető rendszerének oxigénbeviteli hatásfoka a mért oxigénkoncentrációk és oxigénfogyasztási értékek alapján kb. 5% (OiCVcB6 = 8.000 nm3/h). A szlovák fél megadta a 2,5 év alatt mért előülepített és utóülepített vizek BOI5 minimum és maximum értékét. (126, illetve 248 mg/l) A maximális értéket figyelembe véve az oxigénigény a levegőztető medencében (csapvízre átszámolva) 261 кдОг/h. Egy TEXFILT levegőztető gyertya 3,5 nm3/h levegőszállításnál 0,146 kg oxigént képes beoldani óránként csapvízbe, 4 m vízmélységnél. Ezek alapján: 261 kg02/h : 0,146 kg02 h = 1788 db gyertya A 261 kg02/h oxigénbeviteli érték eléréséhez 1800 db gyertya beépítése szükséges a levegőztető medencébe. A telep levegőztető medencéjében az oxigénbevitel hatásfokát meghaladó üzemi paraméterek a következők: — a meglévő rendszerrel: Oie«. = 8.000 nm3/h, Оь = 160—170 kg02 h, — a TEXAIR rendszerrel: Oiov. = 6300 nm3/h, Оь = 261 kg02/h. A telep tervezett háromszoros bővítése esetén az OC igény egyenletes emelkedése mellett (3X170 kg02/h) a várható levegőigények következőképpen alakulnak: Meglévő rendszer: Oic«eg5 = 24 000 nm3/h. Maximális OC igény mellett: TEXAIR rendszer: О levegő 18 900 nm3/h. Az 1988. szeptember 1-jén Besztercebányán kelt jegyzőkönyv értelmében a levegőztető medence 7—8-as szekcióiba kísérleti céllal beépített TEXAIR levegőztető rendszer rendeltetésszerűen üzembe lett helyezve. A beépítést megelőzően végzett és az 1988. VI. 28-án kelt jegyzőkönyvben rögzített oxigénbeviteli mérésekhez hasonlóan az 1 hónapos próbaüzem elteltével 1988. 10. 11-én megismételtük a technológiai méréseket, melyek eredményei a következők: Os„„ = 774 m3/h Vi „ckciú = 302,4 m3 tfev. = 8---13 °C t«vU=17°C Xkv =5 g/l xr=10,5 g/l 17
