Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 2. szám
ás és Duna kiáradása Pest-Buda 1838 ztulás nagyságát. Különösen érdekes a Budapest nagyméretű makettje, ameí a rendezők megjelölték az árvízzel ított területet. Ennek kiterjedése éppen nai utcahálózat révén pontosan érzéíető a látogató számára. A kiállítás madik része több témát fog össze, háépek, térképek, hirdetmények, árvíztábkönyvek, műszerek, makettek segítséel. Egyrészt az árvízhez közvetlenül icsolódó intézkedésekkel, gyűjtéssel, léktárgyakkal, ponyvafüzetekkel, stb. isrkedhetünk meg, másrészt azokkal a szaki javaslatokkal, pályázatokkal és fomszabá'lyozási munkálatokkal, amelyek hasonló esetek megelőzését célozták, ékelhetjük azt is, hogy a Duna-partok ipota 1838 után, hogy a városkép véis mikor és hogyan változott az ár/édelem javulásával. A kiállítást március 11-én dr. Maróthy zló környezetvédelmi és vízgazdálkodáminiszter nyitotta meg nagy érdeklő; mellett. Megnyitóbeszédét lapunk eloldalán közöljük.) \z évforduló alkalmából egy másik jetős kiállítás nyílt Budapesten a Középlavölgyi Vízügyi Igazgatóságon, amely dapest árvízvédelmét mutatja be 1838-1988-ig. A kiállítást március 14-én Stager István, a Fővárosi Tanács általános ökhelyettese nyitotta meg. \ kiállítás 51 tablón, s a vitrinekben a teremben elhelyezett dokumentációk, kettek segítségével mutatja be az ár/édelem fejlődését, az elmúlt 150 év- 1 a fővárosban és környékén előfordult sztító árvizeket és az ellenük folytatott küzdelmet. A kiállítás célja az is, hogy emlékeztessen a Dunán — közelebbről a Közép-Dunán — az utóbbi évtizedekben bekövetkezett jeges és jégmentes árvizekre, ezek kialakulására, hatásaira, s az ellenük folytatott emberfeletti küzdelmekre. Külön tablók szemléltetik fotókon az 1940 —1941, az 1956-os jeges és az 1954-es és 1965-ös nyári árvizek eseményeit. Az árvízi évforduló kapcsán több jelentős esemény is történt a fővárosban. Így március 11-én a Zeneakadémián emlékhangversenyt rendeztek és megkoszorúzták az V. kerületben az árvízi emléktáblát. A Budapesti Történeti Múzeumban első napi bélyegzés volt és emlékérmet jelentettek meg bronz és ezüst kivitelben. Ízléses kiállítási katalógus, dokumentumgyűjtemény és tanulmánykötet jelent meg a pestbudai árvízről, s az esemény tiszteletére emlékülést is rendeztek. (sz. I.) 15
