Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 7. szám
(1,2 m) történt, hanem csak a felére, mivel a bővítés idején még számolni lehetett a Dráva tározós vízlépcsőzésének közeli megvalósításával. Mivel erre reálisan az ezredfordulóig számítami nem lehet, a védvonal-magasítást lehetőleg még a VII. ötéves tervben végre kell hajtani. — A magasítást megelőzően, illetve azzal párhuzamosan az 1,2 m magassági biztonságra és min. 1:3-as külső-belső rézsűk alkalmazásával kel'l rendezni a 48 km-szeívény feletti töltésszakaszt. Ez a rendelkezés újabb anyagnyerőhelyek igénybevétele nélkül, hossz-szállítással végrehajtható, mivel a szükséges földtömeg a jelenlegi töltésben rendelkezésre áll. — A korábbi években a Dráva varasdi, illetve a Mura letenyei szelvényének vízállásészlelési adataiból történt az előrejelzés Örtilosra, illetve ebből a barcsi, illetve drávaszabolosi szelvényekre. Ez a lehetőség a Csáktornyái jugoszláv vízerőmű megépülfével megszűnt, mivel a varasdi vízmérce duzzasztott térbe került. Emiatt az előrejelzés időelőnye 12—24 órával lecsökkent. Ezt némileg ellensúlyozza, hogy a nagyvizek kialakulásakor víz'leeresztési adatok érkeznek Jugoszláviából, ez nyújtja az alapot az őrtilosi tetőzés értékének becsléséhez. Ez azonban a korábbi módszernél egyelőre pontatlanabb. A gyurgyeváci vízerőmű építésének befejezésével az őrtilosi vízmérce is duzzasztott térbe fog kerülni. Végleges megoldást az nyújthat, ha a gyurgyeváci erőmű tervezésével egyidejűleg elkészül egy komplex előrejelzési rendszer, megfelelő technika alkalmazásával. — A gyurgyeváci vízlépcső önálló megépítését feltételezve még két körülményre kell a figyelmet felhívni közvetlen és közvetett összefüggéseik miatt: — az előrejelzési szisztéma említett kidolgozása mellett szükség van egy olyan — most már több vízlépcsőt érintő — üzemelési rend kidolgozására, amely árvízmentes és árvizes időszakban, tehát lényegében a folyó adott vízjárásához igazodva szabályozza az erőművek üzemelését, az árvíziebocsátások rendjét. Ennek híján adott esetben a természetes állapothoz képest kedvezőtlenebb árvízi helyzetek is kialakulhatnak, nem szólva az al-víz-i Dráva-meder (esetleg töltésszakaszok) állapotára gyakorolt előnytelen hatásokról. — Ez utóbbival függ össze, hogy az erőművek és itt kiemelten a gyurgyeváci vízlépcső tervezett üzemelését figyelembe véve, felül kell vizsgálni és a vízlépcsőépítéssei egyidejűleg meg kell építeni a Dráva mentén azokat a vízgazdálkodási — elsősorban folyószabályozási — beavatkozásokat is, amelyek az üzemelésből eredő hatások kompenzálására alkalmasaik. Ennek lehet az árvízvédelmi töltéseket, illetve a benne levő műtárgyakat érintő vonzata is. — Hírközlési koncepciónk felülvizsgálat alatt áll, amelynek keretében szeretnénk figyelembe venni a Posta tervezett fejlesztéseit is, magyarul nem minden áron erőltetni a saját vezetékes hírközlést. Célunk a postai telefon- és telex-összeköttetés mellett a védelmi külön érdekeket a saját URH-háló szükséges fejlesztésével kielégíteni. — Természetesen továbbra is szükséges gondosan figyelemmel kísérni a Dráva jobbparti jugoszláv fejlesztéseiket, hogy a megfelelő összhang, az azonos fokú kiépítés biztosítható legyen. Az ismertetésben szóltunk a Dráva balparti töltésépítések történetéről, a legutóbbi fejlesztési ütem megvalósításáról, a fenntartás és a további kiegészítő fejlesztések fontosságáról. Befejezésül még egy dolgot említenénk: mindezek üzemeléséhez, a védekezési feladatok ellátásához jól képzett és gyakorlott szakemberek, a szükséges anyagokkal és eszközökkel feltöltött raktáraik kellenek. Ez egy olyan alapvető, mondhatnám elsődleges szempont, melyről a védőművek műszaki kiépítését, védőképességét javító munkáik köziben sohasem feledkezünk meg, és amelyre megfelelő energiát, figyelmet kell fordítanunk. Szappanos Ferenc A VÍZÜGYI SZOLGÁLATÉRT ÉLT! Szomorú szívvel vettünk végső búcsút Ducza Lászlótól barátunktól, pályatársunktól, a vízügyi szolgálat hű „katonájától", a Vízügyi Spornt Club volt főtitkárától, alki a közelmúltban — hosszú betegség után — örökre elment közülünk. A mindig mosolygó, mindig segítőkész munkatárs, a hivatásáért, a sportért rajongó, sportvilágnagyságokat nevelő apa, nagyapa nincs már közöttünk. Egy színes, változatos, mindig mindenki által nagyra értékelt pálya áll mögötte. 1918. július 19-én született, 1947-ben, Kassán vízmesteri iskolát végzett, 1958-ban műszaki tiszt lett. 1941-ben az akkori Földművelésügyi Minisztériumban teljesít szolgálatot, innen — az akkori körülmények alakulása következtében — áthelyezik Kolozsvárra a Kultúrmérnöki Hivatalhoz. 1944—58 között a Vízrajzi Intézetben dolgozik, innen az Országos Vízügyi Hivatalba, az árvízvédelmi és folyamszabályozási főosztályra rendelik be, ahol (később az Ar- és Belvízvédelmi Központi Szolgálat keretében) az árvízi ügyeletvezetői tisztet tölti be 1975. november 30-án történt nyugdíjazásáig. Munkájában, emberi magatartásában mindig példakép volt. Hivatali munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. Az Országos Vízügyi Hivatal vezetőjének legmagasabb kitüntetését három alkalommal kapta meg, öt esetben a -sikeres árvédekezésben való részvételért az Árvízvédelmi Emlékérem elismerésben részesült, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend „ezüst", majd „arany” fokozataival tüntette ki. Csak a sors volt mostoha hozzá élete utolsó éveiben, hisz súlyos betegséggel kellett együttélnie, amelyet szerető családja segített elviselhetővé tenni. .., és gyermekei, illetve unokája világraszóló sportsikerei. Lánya Anikó és unokája Zsuzsa a magyar sport büszkeségei, a tokiói és szöuli olimpiák „érmesei”. Laci barátunk az Országos Vízügyi Hivatalban a sportélet egyik szervezője, a Vízügyi Sport Club alapító tagja és első főtitkára volt, maga is aktív, eredményes asztalitenisz-versenyző. Egy „ízig-vérig” vízügyi szakember távozott körünkből, aki pályaindításától élete végéig az ország nagy ügyéért, a korszerű vízgazdálkodásért, annak szolgálatáért dolgozott megalkuvás nélkül. Olyain légkört tudott maga köré teremteni, amely a munkatársaikat erős közösségekké, baráti kollektívákká kovácsolta, a munkában pedig egyek voltak. Mi, barátaid és pályatársaid, sportbarátaid, mindig tisztelettel gondolunk Rád és őrizzük emlékedet. dr. Illés György Sajtótájékoztató a ramsari egyezményről A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban a ramsari egyezmény végrehajtásáról tájékoztatták az újságíróka t. Az egyezmény az aláírás helyszínéről, egy iráni városról kapta a nevét, és 1971-es elfogadása óta számos ország csatlakozott hozzá. Hazánk 1979-ben törvényerejű rendeletben hirdette ki, tette belső jogszabállyá a nemzetközi egyezmény tartalmát. A ramsari -szerződés a vízimadarak élőhelyeinek fokozott védelmét szolgálja. A tájékoztatón a -szervezet egyesült államokbeli főtitkára értékelte az érintett országok — köztük hazánk — e területen végzett munkáját. Nálunk egyebek között -a Kis-Balaton, a Velencei-tó madárrezervátuma, a Fertő tó, a Hortobágyi Nemzeti Park vizes területe, a Kiskunsági Nemzeti Park -színes vidéke és a ka-rdoskúti Fehér-tó tartozik a fokozottan védett országrészek közé. A vízimadarak élőhelyeinek védelmében Magyarország eddig is jó munkát végzett, nemzetközi összehasonlításban is megállják eredményeink a helyüket. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumnak pedig már kész tervei vannak a védett területek fejlesztésére. 12 DUCZA LÁSZLÓ
