Magyar Vízgazdálkodás, 1988 (28. évfolyam, 1-8. szám)
1988 / 7. szám
4.3. A Majláth-pusztai töltés építése 4.6. Alkalmazott mintakeresztszelvények Az 1972. évi árvizet 1975-ben ismét árvíz követte. A hidrológiai előrejelzések alapján az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Területi Bizottság olyan állásfoglalást alakított ki, hogy az árvizet meg kell kísérelni kivédem a Majláth-pusztai nyárigáton. A védekezés egy ideig sikeres volt, azonban a földmű — apadó jellegű víznél — nem bírta el a terhelést és három helyen is átszakadt. Az apadó ágig sikeres védekezés következtében az árvízkárok az 1972-es elöntésnél bekövetkezett károk töredékét tették csak ki. Bebizonyosodott viszont, hogy a nyárigát nyomvonalán egy megfelelően kiépített töltés biztonságosan védhető lenne a drávai árvizek ellen. A töltéserősítési munkákat a Vízügyi Igazgatóság szakmai támogatásával a kezdő Drávamenti Vízgazdálkodási és Talajvédeffii Társulat hajtotta végre 1976—80. években Tésenfa—Kelemenliget között, összesen 13,5 km hosszban. Ezen a töltésszakaszon a mentett oldali területek víztelenítése, illetve az öntözési igények kielégítése céljából 6 db zsilip is épült. A töltésszakasz üzembelépésével a védett árterület 2526 ha-ral növekedett. A töltés — elkészülte után — a Vízügyi Igazgatóság kezelésébe került és fővédvonallá lett nyilvánítva. Ezt követően épült meg a Majláth-pusztai gátőrház és a Szentlőrinci Állami Gazdasággal közös beruházásban a gátőrtelep bekötőútja. Érdekessége volt a töltésépítésnek, hogy a társulati saját forrás és az állami támogatások mellett az Állami Gazdaságok Központja 25%-kal vett részt a finanszírozásban, elismerve ezzel az itt gazdálkodó állami gazdaság kiemelkedő érdekeltségét az ármentesítés megoldásában. 4.4 Mederáthelyezések és töltésépítés Drávcsszabolcs— Tésenfa térségében 1981—84. között a címben jelölt térségben komplex vízgazdálkodási beavatkozásra került sor, melynek keretén belül : — Abból a célból, hogy az Egerszegi-csatorna mindkét partján az elöregedett töltések felhagyhatok legyenek, első lépésként a Hegyadó-ároik vízgyűjtőterületéről eredő nagyvizeket át kellett kötni a Pécsi-vízbe. A beavatkozás során 4 km hosszú új meder megnyitására és 4 db műtárgy építésére került sor. — Tésenfánál megépült a Fekete-víz 1,8 km hosszú átmetszése, amelynek eredményeként a vízfolyás a 83,2 fkm-nél — a korábbinál 6,5 km-rel feljebb — éri el a Drávát. — Az Egerszegi csatorna átmetszésével és egy — az új árvédelmi töltésbe épített — műtárggyal (8. sz. ábra) felhagyhatóvá vált a csatorna két partján lévő 4,9 km hosszú korszerűtlen fővédvonal. Helyettük Drávaszabolcs—Tésenfa között a korábbi nyárigát nyomvonalán 4,7 km hosszban épült árvízvédelmi töltés és megerősítésre került a Fekete-víz jobbparti és a Pécsi-víz balparti védvonal. A mentett ártér növekedése az új nyomvonalvezetés eredményeként itt 609 ha-t tett ki. 4.5. Töltésépítés Kelemenliget—-Drávasztára között A töltésfejlesztés során alkalmazott mintakeresztszelvényeket a 10. sz. ábrán mutatjuk be. Ettől csak rövidebb szakaszokon (átjáróknál, műtárgyak környezetében, karonaburkolásnál) van eltérés annyiban, hogy ezeken a helyeken 1,2 m-es magassági biztonságra épült iki a töltés. 4.7. Összesítő táblázat a Dráva balparti töltésfejlesztés 1972—1987 között végzett munkáiról Földmű Föld-Megnevezés hossza munka (km) (1000 m3) Ráfordítás (millió Ft) Folytonossági hiányok: Drávasztára, Felsőszentmárton О rszá g ható r—D ravasza boI cs közötti töltésszakasz megerősítése Majláth-pusztai töltésépítés -fgátőrház D rá va szab oll cs—Tése nfa közötti töltésépítés és a kapcsolódó beruházások Kelemen liget—Drávasztára közötti töltésépítés Kapcsolódó egyéb munkák összesen : 9,6 372 43,7 14,4 339 45,8 13,5 508 44,7 19,2 408 62,8 15,4 600 118,0 6,3 72,1 2227 321,3 E munkálatok elvégzésével gyakorlatilag befejezettnek tekinthető a Dráva balporti árvízvédelmi rendszer I. ütemű, mértékadó árvzízszint —j—0,6 m-es biztonság melletti kiépítése. Az ismertetett beavatkozásokkal kialakult és üzemelő rendszer a korábbiaknál 4912 ha-ral nagyobb területet ármentesít. 4.8. Az ármentesített terület védett értékei A Dráva balparti védvonalfejlesztés eredményeként megnövekedett egyrészt a mentesített árterület nagysága, másrészt növekedett az árvízvédelmi biztonság. A nyomvanafváltozás eredményeképpen a Szentlőrinci Állami Gazdaság Majláthpusztai üzemegységi központja is a mentett ártérbe került. Meghatároztuk az összes védett értéket, tehát az erdőkultúra értékével növelt termőföldértéket, a mezőgazdasági állóeszközökre, a forgóeszközökre és a termelési értékre vonat kozó adatokat, az ipar, a települések és az infrastruktúra védett értékeit. Számszerűen ezek az adatok a következők: Termőföld értéke Mezőgazdasági állóeszközök értéke Mezőgazdasági forgóeszközök értéke Mezőgazdasági termelési érték (évente) Lakóépületek értéke Közintézmények értéke Utak, közkutak, vízművek posta értéke Ipari üzemek 2443 millió Ft 743 millió Ft 586 millió Ft 1040 millió Ft 2818 millió Ft 270 millió Ft 143 millió Ft 30 millió Ft A Dráva balparti árvízvédelmi rendszerének a Kelemenliget—Drávasztára közötti szakasza a múlt században épült és osekély védőképességgel rendelkezett. Emellett a korszerűtlen vonalvezetés itt mutatkozott meg a legmarkánsabban. A hullámtér szélessége helyenként a 4—5 ikrn-t is elérte. Emiatt indokolatlanul nagy, értékes, mezőgazdasági művelés alatt álló, vagy arra gazdaságosan alkalmassá tehető területek kerültek aránylag sűrűn árvízi elöntésre. A Vízügyi Igazgatóság az Országos Vízügyi Hivatal által jóváhagyott távlati fejlesztési terv alapján irányozta elő és végezte el 1984—1987. között a töltésrekonstrukció részeként ezt az igen jelentős beavatkozást. A megépített töltés 14,5 km (hosszban teljesen új nyomvonalon halad Kelemenligettől Drávasztáráig, ahol a meglevő töltéshez csatlakozik (9. ábra). A fejlesztés keretében épült meg a vejti gátőrtelep is. Az új töltés a Dráva medréhez közel, azzal párhuzamosan húzódik, és újabb 1777 ha értékes mezőgazdasági terület árvízmentesítését biztosítja. összesen : 8073 millió Ft Ezekből az adatokból látható, hogy a korszerűsített védvonal a Dráva menti öblözetekben kereken 8 milliárd Ft népgazdasági vagyont véd. A védőmű rendszeres karbantartása, a védőképesség következő fejezetben körvonalazandó további fejlesztése éppen olyan fontos feladat, mint a térség mezőgazdasági, ipari és településfejlesztése, mintegy realizálva ezzel a magasabb fokú árvízi biztonság nyújtotta kedvezőbb feltételeket. 5. A jövő feladatai — A 2. fejezetben már írtunk arról, hogy a tervezett vízlépcsőprogram hatással volt az egyéb fejlesztési döntésekre is. A Dráva balparti árvízvédelmi töltés magassági kiépítése ezért egyelőre nem a teljes biztonsági előírásra 11
