Magyar Vízgazdálkodás, 1987 (27. évfolyam, 1-8. szám)
1987 / 5. szám
Egy kiállítás kapcsán: ÉPÜL A MAJNA—DUNA CSATORNA A Rajna—Majna—Duna — mint európai víziót — gondolata már a rómaiak idején felvetődött. A Majnát a Dunával összekötendő csatorna építése már a frank birodalom idején megkezdődött, de néhány év múlva abbamaradt. A XIX. századi — több országra kiterjedő — Duna-szabályozás után már reálisnak tűnt az összekötő csatorna megépítése. A realitást igazolja, hogy 65 éve épül a Német Szövetségi Köztársaság bajor tartományában a szükséges víziót. Az itt folyó munkálatokról nyílott kiállítás a budapesti Közlekedési Múzeumban. Magyarországon keveset tudni az ottani munkálatokról. Időnként úgy tűnt — az építkezés rendkívül hosszú ideje miatt —, hogy csak „elvi szinten" foglalkoznak a munkálatokkal. Ezt a tévhitet kívánta eloszlatni az 1986. október 23-án nyílott kiállítás. A rendezvényt a volt bajor miniszterelnök, Alfons Guppel úr nyitotta meg. % / < ; !. . ti-Vt M* !h vt;,.íi k; 1Г?ц' вам . t E P V 5.Z И К й ' t й .Botit/ Ш' í #. \ I/ V \. >■ % L ? / / •Miit (■ /V • 4 I '><*0 ' лА •• í V • % £ > '<s> '« • ■ % /-А"М MÜttóHBN C ' % \ v4j s>' 4^ Hazánkat közvetve érinti az építkezés. Ha a bajor szakasz elkészül, akkor sem hajózható teljes hosszában a három folyó. Ehhez Magyarországon is jelentős munkát kell elvégezni, amely már folyamatban is van. E szempont miatt külön aktualitása van az ottani munkáról való tudósításnak. Mekkora a kiállításon bemutatott építkezés? Mit építenek már 67 éve? Ha „csak” a bajor részen folyó építkezést vizsgáljuk, akkor is egy 677 kilométeres víziót megépítéséről van szó. A munka többrétű. A szóban forgó víziót magában foglalja a Majna, az Altmühl és a Duna folyók jelentős szakaszát, valamint az összekötő csatorna kiépítését. A jól funkcionáló víziót érdekében nem „csak" a csatornát kell megépíteni, hanem a felsorolt folyókat is hajózhatóvá kell tenni. A Duna és a Majna folyóknak szinte az „eredő” szakaszát építették be a víziútba, illetve a kis Altmühl folyócskát is hajóúttá kellett alakítani. Mindez nagyon nagy munka. Figyelemmel a terepviszonyokra is — a megvalósítás számos vízlépcső és erőmű megépítését feltételezi. (Térkép.) Az említett víziót szakaszok földrajzi fekvése és nagysága: a német határtól Kelheimig tart a 209 kilométeres Duna-szakasz, 5 vízlépcsővel. A csatornái rész 171 kilométer, 18 vízlépcsővel — Kelheimtől Bambergig terjedően. (A csatornái szakaszba épült be az Altmühl folyócska egy része is.) A mainai részen 27 vízlépcsőt építettek. A folyószakasz 297 kilométer, s Banbergtől Asaffenburgig terjed. Itt csatlakozik középtájon a Rajnába. Ezért válhat Euro vízi úttá a három folyó. Az építkezés lényegében két irányban folyt, a Duna és a Majna felől, majd jóval később a csatornái szakasz megépítésénél koncentrálódott. A munka jellemző adatait táblázatba foglaltuk. Napjainkban az építkezés az utolsó fázisában van, a csatornái részen dolgoznak. Az említett 171 kilométerből még 53 kilométer hiányzik. Ebből 28 építés, 25 pedig előkészítés alatt van. A csatorna létrehozásán kívül itt még három vízlépcsőt is kell építeni. A tervezett befejezési időpont 1992. A munkálatok helyszíne Kelheim—Roth térsége. Ha az építkezéssel elkészülnek, akkor az európai népek egyik régi álma valósul meg. Ugyanis a csatornái szakaszt már a Vili. században Nagy ( I
