Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)

1986 / 3. szám

A földmunkás-mozgalom története (2.)

A mozgalom élvonalbeli úttörő harcosaival szemben, kezdettől és a következő évtizedekben alkalmazott hajsza és herce-hurca jellemzéseképpen indokolt följegyezni, hogy: a csorvási csendőrségi őrsparancsnokság 48/1891. számú jelentése szerint; „Az 1878. évi V. te. 117. §-a értelmében magánjog elleni erőszak vétségéért a királyi járásbíróságnak feljelentett s eltoloncolás végett a csorvási elöljáróságnak átadott ottani tartózkodású Horváth András .. . ügyében a nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszteri 8389/1885. BM II. sz. toloncügyi kormányrendelet 5. bekezdése, s maga a toloncszabály utasításai nyomán szabályszerűleg megtartott tárgyalás során elsőfokúlag”;

Határoztatott;

Panaszlott Horváth Andrásnak Csorvásról családostúl kiutasítása ezennel határozatilag kimondatik; s ezen jogerőre emelkedéssel, kötött útlevelet képzendő határozattal — az ottani elöljáróságnál jelentkezés kötelezettsége mellett — Orosházára, szolgálati könyve, „Cselédkönyve'' szerinti illetőségi helyére egyenest átvándorolni rendeltetik. Útiránytól önkényű eltérés esetére elkísértetése is kimondatik. A határozat szükség eseténi végrehajtásával a csorvási csendőrségi őrs megbízatván, addig is annak felügyeleti ellenőrzése alatt hagyatván meg.”

Indokok;

„Kiutasítandó volt illető Csorvásról részben egyébként beszerzett, részben beismeréssel is beigazolt bizonyítékok szerint.

1. Mert úgy a csorvási csendőrség már hivatkozott 48/1891., mint Csorvás község elöljáróságának 452/1891. sz. jelentései szerint nevezett egyén a közbékére és jogrendre nézve alaposan gyanús, s önbeismerése szerint is már büntetetett előéletű személy;

2. Mert Csorváson huzamosan nem lakott.

3. Mert ott adót nem fizetett.

4. Mert Csorváson — mely községben találtatik — illetőséggel nem bír.

5. Mert életfenntartási jövedelmet kimutatni nem képes.

6. Mert 210/1888. sz. alatt Orosházán nyert szolgálati cselédkönyvében 1890. évi március 30-tól a mai napig semmi bejegyzés sem foglaltatik.

7. Mert ezen idő óta szomszéd községekben, sőt járásokban, mint Csabán, Berényben is foglalkozás nélkül csavarog.

Mely határozat tudomás és szoros miheztartás végett Horváth András magának, Csorvás község elöljáróságának, s a csorvási csendőrségi őrsparancsnokságnak kiadatni rendeltetik.

Orosháza, 1891. március 22.

Eördögh Lajos főszolgabíró”.

A Népszava április 17-i tudósításában a későbbi nemzedékek számára ... „hogy tudják ők is mennyire becsülték

a hatóságok a magyar alkotmányos jogot éppen akkor, midőn annak 1000 éves fennállását készült megünnepelni a magyar nemzet" ... az alábbiak szerint a szolgabírói végzést is megörökítette: „Eme bejelentés elutasításával érdeklett gyűlés megtartásának hely nem adatik, mert a tervezett népgyűlésnek eme jelentésben határozottan bevallott politikai célja van. Márpedig a kormányilag helyben hagyott alapszabályok mellett működő „Orosházi Munkáskör” közművelődésre hivatott társadalmi egylet lévén, hivatása politikával inkompatibilis (összeférhetetlen) s így oly célra az egylet helysége igénybe sem vehető, mert továbbá a szociáldemokrácia elve és célja a törvénybe és a törvényes szabályokba ütközvén, s annak fejtegetése a társadalmi rend és békére is zavarólag hatván, az ezen hatóság szeme előtt általában sem foghat helyt; s mert végül a megye kormányzó alispáni azon 185/891. ein. sz. rendelet 4. pontja végszavai szerint, mely üdvös rendelet, a megyei s ezen járási félrevezetett jó munkás népének saját érdekében helyes útra visszatérítése céljából éppen most van a járási községek elöljáróságainál meghirdetés s különösen való megértetés végett végrehajtás alatt, ily törekvéseket támogatni nem is lehet, s nem is szabad; ezen hatóság arra gyűlés engedélyezésével alkalmat nem szolgáltathat.

Miről bejelentő Jolyamodók, köztük első helyen nevezett ifj. Izsáki Mihály kezeihez Orosháza község elöljárósága útján juttatandó, s illető több társaival is közlendő eme hátiratot végzéssel tudomás és súlyos felelősség terhe melletti szoros alkalmazkodás s illetve tartózkodás végett értesíttetnek. Orosháza, 1891. április 5-én.

Eördögh Lajos főszolgabíró”.

Az orosházi földmunkások és szegényparasztok harcias megmozdulása címmel írott tudósításában a Népszava május 8-án közölte, hogy „A szociáldemokrata pártgyűlés határozataihoz híven a békés megyei mezei munkások is készültek május 1. megünneplésére, de mivel minden gyűlés és tüntetés be volt tiltva", az orosházi munkáskörben a tagok számára felolvasást hirdettek s a kör udvarán kitűzték a fehér selyem zászlót, melyen vörös betűkkel „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”, a zászló másik oldalán „8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra alvás” felírás volt olvasható. A kör vezetősége ugyanis azt gondolta, hogy a zászlót, ha az udvaron tűzik ki, azt a hatóságok nem kifogásolhatják. A szolgabíró azonban minden előzetes felszólítás nélkül a zászlót a csendőrökkel elkoboztatta, a kör elnökét, jegyzőjét és pénztárosát elfogatta, a kör helyiségét pedig zár alá helyeztette. Erre a földmunkások a szolgabírói hivatal elé vonultak és a zászló kiadását, a foglyok szabadon bocsájtását kérték.

A szolgabíró megígérte, hogy az elfogottakat, ha kihallgatja, azután szabadon bocsájtja. Ezután 10 óra tájban újabb küldöttség ment a szolgabíróhoz, a zászló és az elfogottak kiadását kérni. Ennek teljesítését a szolgabíró 12 órára ígérte. Ez azonban a jelzett időpontig nem történt meg s a földmunkások újabb küldöttséget menesztettek a szolgabíróhoz, aki ekkor már 4 órára ígérte a zászló kiadását és a kör vezetőinek szabadon bocsájtását.

Várakozás közben a tudósító szerint „a nép tetemesen felszaporodott a szolgabírói hivatal előtt, de csendesen, nyugodtan viselkedett, bár velük szemben nagyszámú gyalogos és lovaszsandár foglalt álást. 4 órakor megérkezett Csabáról a katonaság. A zsandárok ekkor gúnyolni kezdték a tömeget, kacagtak, hogy felültették a népet. A szolgabíró pedig megtagadta a zászló kiadását és az elfogottak szabadon bocsájtását. Mindez a tömeget annyira felingerelte, hogy kövekkel bezúzták a szolgabírói hivatal ablakait. Válaszul a katonaság sortüzet adott s feltűzött szuronyokkal visszaszorította a népet. A katonaság ismét többször lőtt s a mintegy 5000 főre tehető tömeg lassanlassan hátrált a szuronyok előtt. A katonaság mögött egy csoport lovaszsandár roppant dühvei nekirontott a népnek, irtózatos módon verték, vágták azokat. A nép futásban keresett menedéket, pár perc múlva a Terényi utca üres voít. Ekkor katonasággal az összes utcákat elzárták s 6 óráig senkit sem eresztettek ki a bezárt utcákból. Közben zsandárok folyton jártak-keltek, mindenkit, nőt, férfit, öreget irgalmatlanul vertek, kaszaboltak még akkor is, ha egyedül ment. Irtózatos lármával rontott 2—3 zsandár egy-egy emberre s kegyetlenül megverve hagyták el. Több embert meglőttek ... A sebesültek száma 150—200- ra tehető.” B. L.

Vízügyi tárgyalások Győrött

A jegyzőkönyvek aláírásával április 11-én befejeződtek Győrött a magyar— csehszlovák vízügyi tárgyalások, s véglegesítették azokat a megállapodásokat, amelyekről az idén januárban már tárgyaltak a szlovákiai Komáméban. Eszerint a Rajka és Szob közötti Duna-szakaszon a két ország vízügyi szervei ebben az évben 25 ezer köbméter követ építenek be a vízszabályozó művekbe és 190 ezer köbméter gázlókotrást végeznek. A munkák zömét a Szigetköznél és a Csallóköznél végzik. A régi szabályozóművek erősítésén kívül újakat is építenek. Meghatározták a hajókitűzés rendjét is. A tárgyalásokon megelégedéssel nyugtázták, hogy a Dunán a bagaméri kanyarban közös erővel befejezték az ötéves szabályozási munkát. A szabályozás érdekében több mint 52 ezer köbméter követ építették be, és jelentősen kiszélesítették a hajózható mederszakaszt.

23