Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)
1986 / 6. szám
sével a belhajózási csatornák és zsilipek méreteinek szabványosítását készítette elő. A Kongresszuson az említett Wallandt Ernő ismertette a magyar Dunaszakaszon folyó munkálatokat és ennek megtekintése, ill. bemutatása érdekében a magyar kormány meghívta és vendégül látta hazánkban a Kongresszus résztvevőit .. . 1886. jún. 26-án Baross Gábor tengerhajózási programjának végrehajtása keretében a Magyar Adria Tengerhajózási rt. évi rendes közgyűlése — a magyar kormánnyal folytatott előzetes tárgyalások és megállapodások alapján — az állami szubvenció felemelése és kölcsön felvétele: az alaptőke kibővítése mellett döntött, ami új hajók vásárlását és a meglévő járatok kibővítését tette lehetővé (= VK, 1886. 3., 9. és 15. sz.). 1886. aug. 15-én bocsátották vízre (kormányrészvétellel és jutalmazással üzemi ünnepség keretében) a 12 éve fennálló újpesti Hartmann—Schőnichen hajógyárban a gyár 100. elkészült hajóját a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium megrendelésére épült „Vihar1' nevű csavargőzöst... A fejlődő üzem már ekkor az újpesti hajóépítő ipar (egyik) legjelentősebb telepe volt, mely jelentős exportot is bonyolított le a környező dunai országok (Románia, Bulgaria) számára és a délorosz vizekre. Nemzetközileg elismert specialitásává vált a hazai vízszabályozások során kialakított kotrók építése, amelyek kezdetben a Tisza-szabályozás vagy egyes társulatok, építő-vállalatok számára készültek, de utóbb a szívókotrókat a feketetengeri kikötők építésénél is felhasználták. (Agyár egyik első kotrója már az 1879-es Országos Kiállításon díjat nyert...) Már e közölt néhány adat is igazolja, hogy Gonda Béla nem ok nélkül látta elérkezettnek az időt egy önálló vízügyi szaklap és hivatalos lep kiadására: a vízjogi törvény életbelépésének éve: 1886 valóban vízügyi fejlődésünk lényeges mérföldkövének látszott, nagyrészt éppen a Vízrajzi Intézetet megalapító Baross Gábor infrastruktúra-teremtő törekvései nyomán ... Az alapítás nem kívánt különleges intézkedést: csak meg kellett osztania a már 1877-től sikeresen működő gazdasági-műszaki szaklap: a Gazdasági Mérnök profilját, amely színvonalas szerkesztése, racionális áttekinthetősége, értelmes illusztrációi révén az 1878-as Párizsi Világkiállításon az első kísérleti évfolyammal is megérdemelt elismerést aratott (egy rendkívül igényes, sőt talán elkényeztetett közönség előtt is . . .). E törekvés mögött egy gazdaságossági szempont, racionalizálási célkitűzés is rejlett: az általánosan közérdekűnek tekinthető, de mégis behatárolt körű érdekeltséget érintő szakma anyaga (mely elsősorban a Tiszavölgyi Társulatot és az állami vízügyi szolgálatot érintette: gazdaságosan különválaszthatónak látszott és mindmáig rejtély, hogy ez a várakozás miért nem vált be?...). Mégis: már az eddig vázoltak is sejtetik, hogy a kérdés valóságos historicumából milyen kevés vált közismertté és az is milyen messze áll a realitásoktól. A mai tájékozódó lehetőségeit is zavarja a VK Szerkesztőségének propaganda fogása, a lap történetét úgy vélte meghosszabbítani és presztízsének, súlyának növelése érdekében a VK elődjének Kvassay Jenő FH házi kiadványát, a propaganda célú Kultúrmérnöki Jelentéseket nyilvánította (1879) feledve, hogy ez mint „rovat" már a Gazdasági Mérnök első évfolyamataiban megvolt: a magyar vízépítés és oktatás korszerűsítését életcéljának tekintő Gonda számára természetes kötelesség volt, hogy ebben fegyvertársának, kollégájának és barátjának lapja rendelkezésre bocsájtásával megfelelő működési teret biztosítson, mint ahogy az is természetes, hogy ezek a törekvések az önállósított Vízügyi Közlönyben a korábbaiknál is nagyobb hangsúlyt kaptak . . . Vessünk egy pillantást e célkitűzések megvalósulása szempontjából is az új lapra: jegyzeteket a múltból — üzenetként a jövő számára? ... A 2—3. számban olvashatjuk Kvassay első kultúrmérnök-munkatársának beszámolóját a Rétmester-iskola megszületéséről, eredményéről, míg a 8. számban jelentkezett maga Kvassay az 1885-rőí szóló kultúrmérnöki jelentésével. Előtte pedig barát-SOROKBAN Víztároló épül Csepreg határában. A Répce-menti meliorációs program keretében épülő tárolót a Boldogasszony patak táplálja majd. A kiviteli terveket az Őrségi Vízrendezési Társulat most készíti. A tároló nemcsak árvízvédelmi, hanem tájesztétikai, környezetvédelmi szempontból is jelentős létesítmény lesz. Kialakításával párhuzamosan a csepregi tsz területén elvégzik a komplex meliorációs munkákat. ja Gonda Béla meleghangú méltatása olvasható a „Kultúrmérnöki Intézmény" megszületéséről és jelentéséről, amelynek személyes hangját alig leplezi a vonatkozó miniszteri rendeletek felsorolása .. . (Ennyi talán elég is a lap „hivatalos" jellegének aláhúzásául . . .) Betűrendben is első helyre kerül a vízügyi szolgálat ekkor eltávozott vezetőjének (Bodoky Lajosnak) elméleti írása: régi vitája Wex Károllyal ... (a neves osztrák szakember önkényes konstrukciójával .. .) Megállapításai 90 év távlatából is helytállónak látszanak . . . Mivel a 100 éves Vízügyi Közlöny e feledésbe merült adalékaira egy teljességre törekvő befejező közleményben a Vízrajzi Intézet centenáriumának anyagtorlódása miatt aligha térhetünk vissza — be kell érnünk azzal a figyelemfelhívással, hogy a lap két évfolyamának ritka kötetei a vízügyi irodalomtörténet ritka és értékes dokumentumaiként a Vízügyi Múzeum könyvtárában megtalálhatóak . . . Nógrád megye egyik városa, Pásztó 2627 lakása rendelkezik jelenleg vezetékes ivóvízzel, ez 62 százalékos aránynak felel meg. A tervek között szerepel az elosztóhálózat további kiépítése, a tárolókapacitás bővítése, valamint a hasznosi és mátraszőlősi városrészek ivóvízellásának javítása. Címzetes egyetemi tanári kinevezés A művelődési miniszter az egyetemi oktatás terén végzett értékes munkája alapján dr. László Ferencnek, lapunk főszerkesztőjének 1986. szept. 1-i hatállyal címzetes egyetemi tanári címet adományozott. P. Károlyi Zsigmond Magyar—finn vízügyi tárgyalások Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke szeptember 2—5. között Helsinkiben tárgyalásokat folytatott Simo Jaatinennel a Finn Országos Vízügyi Főigazgatóság elnök-igazgatójával. A két vízügyi vezető áttekintette az 1978 óta tartó együttműködés legutóbbi két évének eredményeit és aláírta az 1987—88-ra szóló együttműködési munkatervet. A tárgyalások során megállapították, hogy a magyar—finn vízügyi kapcsolatok folyamatosan bővülnek, gazdagodnak. Jelentős előrehaladás történt a szakértői csereutak tapasztalatainak hasznosításában. Elsősorban a vízminőség-védelemben, az árvízvédelemben, a műszerfejlesztésben és a vízügyi műtárgyak fenntartásában és a környezetre gyakorolt hatásában működnek együtt a két ország szakemberei. Az újabb két évre szóló munkatervben egyebek között a finn és magyar vízügyi szakemberek együttműködnek a felszíni és felszín alatti vizek védelmét szolgáló kutatásokban és korszerű technológiák kifejlesztésében, szorgalmazzák a kutatóintézetek közötti project jellegű közös kutatásokat is. Kovás Antal államtitkár tárgyalt Toivo Ylöjőrvi finn mező- és erdőgazdasági miniszterrel és megbeszéléseket folytatott Matti Ahde környezetvédelmi miniszterrel is. A magyar vízügyi vezető megtekintette Lappföldön a Lókká víztározót és tájékozódott az országrész vízügyi terveiről. Magyar—francia vízügyi konferencia Budapesten Budapesten a Frania Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központban szeptember 10—11-én magyar—francia vízügyi szemináriumot rendeztek, amelynek megnyitóján megjelent Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke és Cristiane Malitchenko asszony, a Francia Köztársaság nagykövete is. A kétnapos konferencián a magyar és francia vízügyi szakemberek a vízügyi tevékenység néhány időszerű kérdését és az elért eredményeket tekintették ót és keresték azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek üzletkötések alapjai lehetnek. A szemináriumon előadások hangzottak el a mikroszámítógépek alkalmazásáról, a víztisztítási technikában alkalmazott ivóvíznitráttalanítási eljárásokról, a hidrológiában alkalmazott távérzékelésről és a mezőgazdaságban az alagcsövezési munkák automatizálásáról. Az előadásokat vita követte. A két ország közötti vízügyi kapcsolatokban hasonló rendezvényre még nem került sor. 24
