Magyar Vízgazdálkodás, 1986 (26. évfolyam, 1-8. szám)

1986 / 6. szám

sével a belhajózási csatornák és zsilipek méreteinek szabványosítását készítette elő. A Kongresszuson az említett Wal­­landt Ernő ismertette a magyar Duna­­szakaszon folyó munkálatokat és ennek megtekintése, ill. bemutatása érdekében a magyar kormány meghívta és vendégül látta hazánkban a Kongresszus résztve­vőit .. . 1886. jún. 26-án Baross Gábor tenger­­hajózási programjának végrehajtása ke­retében a Magyar Adria Tengerhajózási rt. évi rendes közgyűlése — a magyar kormánnyal folytatott előzetes tárgyalá­sok és megállapodások alapján — az állami szubvenció felemelése és kölcsön felvétele: az alaptőke kibővítése mellett döntött, ami új hajók vásárlását és a meglévő járatok kibővítését tette lehető­vé (= VK, 1886. 3., 9. és 15. sz.). 1886. aug. 15-én bocsátották vízre (kormányrészvétellel és jutalmazással üzemi ünnepség keretében) a 12 éve fennálló újpesti Hartmann—Schőnichen hajógyárban a gyár 100. elkészült hajó­ját a Közmunka- és Közlekedésügyi Mi­nisztérium megrendelésére épült „Vihar1' nevű csavargőzöst... A fejlődő üzem már ekkor az újpesti hajóépítő ipar (egyik) legjelentősebb telepe volt, mely jelentős exportot is bonyolított le a kör­nyező dunai országok (Románia, Bulga­ria) számára és a délorosz vizekre. Nem­zetközileg elismert specialitásává vált a hazai vízszabályozások során kialakított kotrók építése, amelyek kezdetben a Ti­­sza-szabályozás vagy egyes társulatok, építő-vállalatok számára készültek, de utóbb a szívókotrókat a feketetengeri ki­kötők építésénél is felhasználták. (Agyár egyik első kotrója már az 1879-es Orszá­gos Kiállításon díjat nyert...) Már e közölt néhány adat is igazolja, hogy Gonda Béla nem ok nélkül látta el­érkezettnek az időt egy önálló vízügyi szaklap és hivatalos lep kiadására: a vízjogi törvény életbelépésének éve: 1886 valóban vízügyi fejlődésünk lénye­ges mérföldkövének látszott, nagyrészt éppen a Vízrajzi Intézetet megalapító Baross Gábor infrastruktúra-teremtő tö­rekvései nyomán ... Az alapítás nem kí­vánt különleges intézkedést: csak meg kellett osztania a már 1877-től sikeresen működő gazdasági-műszaki szaklap: a Gazdasági Mérnök profilját, amely színvonalas szerkesztése, racionális átte­kinthetősége, értelmes illusztrációi révén az 1878-as Párizsi Világkiállításon az első kísérleti évfolyammal is megérde­melt elismerést aratott (egy rendkívül igényes, sőt talán elkényeztetett közön­ség előtt is . . .). E törekvés mögött egy gazdaságossági szempont, racionalizálá­si célkitűzés is rejlett: az általánosan közérdekűnek tekinthető, de mégis beha­tárolt körű érdekeltséget érintő szakma anyaga (mely elsősorban a Tiszavölgyi Társulatot és az állami vízügyi szolgála­tot érintette: gazdaságosan különválaszt­­hatónak látszott és mindmáig rejtély, hogy ez a várakozás miért nem vált be?...). Mégis: már az eddig vázoltak is sejte­tik, hogy a kérdés valóságos historicumá­­ból milyen kevés vált közismertté és az is milyen messze áll a realitásoktól. A mai tájékozódó lehetőségeit is zavarja a VK Szerkesztőségének propaganda fogása, a lap történetét úgy vélte meghosszabbíta­ni és presztízsének, súlyának növelése érdekében a VK elődjének Kvassay Jenő FH házi kiadványát, a propaganda célú Kultúrmérnöki Jelentéseket nyilvánította (1879) feledve, hogy ez mint „rovat" már a Gazdasági Mérnök első évfolyamatai­ban megvolt: a magyar vízépítés és ok­tatás korszerűsítését életcéljának tekintő Gonda számára természetes kötelesség volt, hogy ebben fegyvertársának, kol­légájának és barátjának lapja rendel­kezésre bocsájtásával megfelelő műkö­dési teret biztosítson, mint ahogy az is természetes, hogy ezek a törekvések az önállósított Vízügyi Közlönyben a koráb­­baiknál is nagyobb hangsúlyt kaptak . . . Vessünk egy pillantást e célkitűzések megvalósulása szempontjából is az új lapra: jegyzeteket a múltból — üzenet­ként a jövő számára? ... A 2—3. szám­ban olvashatjuk Kvassay első kultúrmér­nök-munkatársának beszámolóját a Rét­­mester-iskola megszületéséről, eredmé­nyéről, míg a 8. számban jelentkezett maga Kvassay az 1885-rőí szóló kultúr­mérnöki jelentésével. Előtte pedig barát-SOROKBAN Víztároló épül Csepreg határában. A Répce-menti meliorációs program kere­tében épülő tárolót a Boldogasszony pa­tak táplálja majd. A kiviteli terveket az Őrségi Vízrendezési Társulat most készí­ti. A tároló nemcsak árvízvédelmi, ha­nem tájesztétikai, környezetvédelmi szempontból is jelentős létesítmény lesz. Kialakításával párhuzamosan a csepregi tsz területén elvégzik a komplex meliorá­ciós munkákat. ja Gonda Béla meleghangú méltatása olvasható a „Kultúrmérnöki Intézmény" megszületéséről és jelentéséről, amely­nek személyes hangját alig leplezi a vo­natkozó miniszteri rendeletek felsorolá­sa .. . (Ennyi talán elég is a lap „hivata­los" jellegének aláhúzásául . . .) Betűrendben is első helyre kerül a víz­ügyi szolgálat ekkor eltávozott vezetőjé­nek (Bodoky Lajosnak) elméleti írása: régi vitája Wex Károllyal ... (a neves osztrák szakember önkényes konstrukció­jával .. .) Megállapításai 90 év távlatá­ból is helytállónak látszanak . . . Mivel a 100 éves Vízügyi Közlöny e fe­ledésbe merült adalékaira egy teljesség­re törekvő befejező közleményben a Víz­rajzi Intézet centenáriumának anyagtor­lódása miatt aligha térhetünk vissza — be kell érnünk azzal a figyelemfelhívás­sal, hogy a lap két évfolyamának ritka kötetei a vízügyi irodalomtörténet ritka és értékes dokumentumaiként a Vízügyi Múzeum könyvtárában megtalálha­tóak . . . Nógrád megye egyik városa, Pásztó 2627 lakása rendelkezik jelenleg vezeté­kes ivóvízzel, ez 62 százalékos aránynak felel meg. A tervek között szerepel az elosztóhálózat további kiépítése, a táro­lókapacitás bővítése, valamint a haszno­­si és mátraszőlősi városrészek ivóvízellá­­sának javítása. Címzetes egyetemi tanári kinevezés A művelődési miniszter az egyetemi oktatás terén végzett értékes munkája alapján dr. László Ferencnek, lapunk fő­­szerkesztőjének 1986. szept. 1-i hatállyal címzetes egyetemi tanári címet adomá­nyozott. P. Károlyi Zsigmond Magyar—finn vízügyi tárgyalások Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke szeptember 2—5. között Helsinkiben tárgyalásokat folytatott Simo Jaatinennel a Finn Országos Víz­ügyi Főigazgatóság elnök-igazgatójával. A két vízügyi vezető áttekintette az 1978 óta tartó együttműködés legutóbbi két évének eredményeit és aláírta az 1987—88-ra szóló együttműködési munkatervet. A tárgyalások során megállapították, hogy a magyar—finn vízügyi kapcsolatok folya­matosan bővülnek, gazdagodnak. Jelentős előrehaladás történt a szakértői csereutak tapasztalatainak hasznosításában. Elsősorban a vízminőség-védelemben, az árvíz­­védelemben, a műszerfejlesztésben és a vízügyi műtárgyak fenntartásában és a kör­nyezetre gyakorolt hatásában működnek együtt a két ország szakemberei. Az újabb két évre szóló munkatervben egyebek között a finn és magyar vízügyi szakemberek együttműködnek a felszíni és felszín alatti vizek védelmét szolgáló kutatásokban és korszerű technológiák kifejlesztésében, szorgalmazzák a kutatóinté­zetek közötti project jellegű közös kutatásokat is. Kovás Antal államtitkár tárgyalt Toivo Ylöjőrvi finn mező- és erdőgazdasági mi­niszterrel és megbeszéléseket folytatott Matti Ahde környezetvédelmi miniszterrel is. A magyar vízügyi vezető megtekintette Lappföldön a Lókká víztározót és tájé­kozódott az országrész vízügyi terveiről. Magyar—francia vízügyi konferencia Budapesten Budapesten a Frania Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központban szep­tember 10—11-én magyar—francia vízügyi szemináriumot rendeztek, amelynek meg­nyitóján megjelent Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke és Cristiane Malit­­chenko asszony, a Francia Köztársaság nagykövete is. A kétnapos konferencián a magyar és francia vízügyi szakemberek a vízügyi tevékenység néhány időszerű kérdését és az elért eredményeket tekintették ót és keresték azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek üzletkötések alapjai lehetnek. A szemináriumon előadások hangzottak el a mikroszámítógépek alkalmazásáról, a víztisztítási technikában alkalmazott ivóvíznitráttalanítási eljárásokról, a hidroló­giában alkalmazott távérzékelésről és a mezőgazdaságban az alagcsövezési munkák automatizálásáról. Az előadásokat vita követte. A két ország közötti vízügyi kapcso­latokban hasonló rendezvényre még nem került sor. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom