Magyar Vízgazdálkodás, 1984 (24. évfolyam, 1-8. szám)
1984 / 6. szám
is virágzott itt az aranymosás, s több beváltóhivatal működött Varasd és Körös megyék területén. Akkoriban a Zala megyei aranyászok főként Dernyén váltották be az aranyukat, s hatszáztól ezer aranyig menő „forgalmat" értek el. Dr. Uzsoki András szerint a muraközi aranymosók Barcstól a Mura és a Dráva felső folyásáig mosták az aranyat. (Saját gyűjtőmunkám során szereztem arról cáfolhatatlan bizonyítékokat, hogy a szigetközi és a csallóközi aranyászok is gyakorta lerándultak a Drávára és a Murára.) Ifj. Sporszam Pál írja 1907-ben: ,, .. . A Mura és Dráva folyókban régi idők óta mosnak aranyat... A mosás Vas megye területén kezdődik és Zala, Somogy megyében folytatódik. A két folyamatban mosott aranyat a nagykanizsai adóhivatal váltja be: az itt beváltott arany mennyisége 1884—1902-ig összesen 207,49 kilogramm volt, közel félmillió korona értékben .. Pollák Géza cikke ugyancsak 1907- ben íródott: „ . . . A Mura és Dráva folyókban mosott aranyat a nagykanizsai adóhivatal váltja be. Újabb időkben általánosan feltűnt, hogy az évenként beváltott arany a 10, sőt 15 kg-ot is meghaladja . .. (Ez csak töredéke volt a feketepiacon értékesített sáraranynak. NLE) Első sorban téves azon adat, hogy csak igen kevés paraszt foglalkozik aranymosással; személyesen meggyőződtünk, hogy nagyobb víz után a lakosság valósággal ellepi a mosásra alkalmas helyeket. . . A mosás a két folyó mentén mintegy 275 km hosszúságban történik, ezen a hosszú területen évenkint körülbelül 10—15 kg aranyat mosnak ki... az arany mennyiségét többször megmértük; köbméterenkint meghaladja az 1 grammot.. . Az aranymosással foglalkozók mindegyikének hivatalos engedélye van a mosásra. Igen sok családnak fő jövedelmi forrását képezi az aranymosás, különösen az oly területen, ahol a gyakori árvíz miatt a föld terméketlen . .. egy paraszt 3—4 köbméter anyagot mos át naponta . . . Radkersburg közelében található szemek jóval nagyobbak, mint pl. a 100 km-rel lejjebb találhatók...” Rákóczy Sámuel bányamérnök 1905- ben, majd 1907-ben ír a dél-dunántúli aranymosásról: ....... Az aranymosó 13—14 óra alatt 14—15 mázsa iszapot mos fel (Háromszor vagy négyszer ennyit is! NLE), s ebből kinyer 1,0—1,5 gramm aranyat 92—94%-os finom aranytartalommal. Napi keresete (a legális keresete NLE) 3 korona 4 fillér és 4 korona 56 fillér között váltakozik ... Drnje községben (Belovár—Körös megye) a Dráva iszapjából egy nap alatt egy munkás 13 sőt 16 gramm aranyat is kimosott (ez nagyon ritkán történik meg! NLE) ... Belovár— Körös megye határában fekszenek Drnje, Molve és Virje aranymosó községek . .. Az itt mosott arany másodlagos képződmény, a forrása távolabb keresendő, a Dráva mentén, egészen annak forrásáig .. . Muraközben aranyat mosnak: Kotor, Szt.-Mária, Al-Mihalyovecz, Muravid és Légrád lakosai.. . Tirol mészkőrétegeiben is aranyszemek fordulnak elő beágyazva, melyeket egykoron az Kincs van itt is ... ki gondolná Inn, a Dráva és a Sill vize mellett fölmostak .. . Egész a stájerországi határig a múlt században a Rábából is mostak aranyat, de mindig csak kisebb mennyiségben. Jelenleg a Rábából már nem mosnak aranyat. .." 1908-ban Sz. Szatmáry László cikkében olvashatjuk: „ ... Vannak folyók, — és ehhez tartoznak a mieinkek is — amelyekben annyi arany van, hogy az aranymosás egészen hálás foglalkozás. Nálunk nem is olyan régen még a Dunából is aranyat mostak. De aranytartalmú a Dráva, Maros, Strij, Olt, Száva, Szamos iszapja, de főleg az Aranyos. ..” íme, néhány bizonyíték a sok közül! Mária Terézia nagy pátenslevelére (s egy kisebbre is) az Országos Levéltárban bukkantam rá. Hátiratán még egy aranymosásban érdekelt helység nevét találtam meg. Az érdekesség kedvéért idézem ezt a hátiratot: „A jelen levél felmutatójának, R. Kedmenesnek Vidovecz községbe, a Csáktornyái uradalomba, nemes Zala vármegyébe tartozó lakosnak és aranymosónak a kegyelmes császári királyi pátens kiadatott a királyi pénztár által 1831. évi okt. 16-án Nagykanizsán.” Ezzel az eddig felsorolt helységek névsora ismét egy névvel gyarapodott, s a pántenslevél tulajdonosának neve azt is elárulja, hogy nem csupán horvát és vend nemzetiségűek foglalkoztak a Dráván és a Murán aranymosással ... Megbízható értesüléseim vannak arról is, hegy aranymosók éltek Tótszerdahely, Molnári és Örtilos községekben. Egy fiatal bányamérnök a múlt évben járt ezen a vidéken, s Őrtiloson megtalálta a mosóhelyet és fövenymintákat vett. Az eredmény pozitív, a hordalékanyagban csakúgy benne van az arany most is, mint évezredekkel ezelőtt! N. László Endre 26
