Magyar Vízgazdálkodás, 1983 (23. évfolyam, 1-8. szám)
1983 / 6. szám
A Dráva utcai vészkiömlő megnyitása Tausz-féle merülőfal építése az RSD tápcsatornájában Perlitszórásos elkeveredési vizsgálat a Dunán A «vízminőségi A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság mintegy 8400 km2-en az ország területének több mint 9%-án látja el feladatát. Helyét és szerepét alapvetően meghatározza, hogy a működési területéhez tartozik Pest, Nógrád és Heves megye egy részén kívül a főváros is. Az országban keletkező 2,6 millió m3/nap mennyiségű szennyvíz 40%-a itt kerül elvezetésre, az összes szennyvizek szervesanyag-, olajtartalmának 50%-a, ammónia- és oldottanyagtartaimának 30%-a az itt levő felszíni és felszín alatti vizeket terheli. Az elmúlt időszakban Magyarországon évente átlagosan 200 esetben történt rendkívüli vízszennyezés, melyből 40—50 Igazgatóságunk működési területén következett be. Az 1982. év — a vízminőségi kárelhárítási esetek különlegességét tekintve — kiemelkedett az elmúlt évek átlagából. A mellékelt táblázatban mutatjuk be az elmúlt évben bekövetkezett szennyezések vízfolyásonkénti és szennyezőanyag szerinti megoszlását: Vízfolyás Rendkívüli szenny. száma Szennyezőanyag Esetek száma Duna 24 olaj 20 R/S/D 9 szervesanyag 10 Ipoly 1 halpusztulás 9 Zagyva 1 egyéb 5 Egyéb 9 Szennyvizcsóva elterelése moíoros géphajóval A táblázatból látható, hogy a rendkívüli vízszennyezések mintegy 50%-a a Dunát érte, s ezek közül felét az olajszármazékok bejutása okozta. A következőkben betekintést kívánunk nyújtani azokba a különleges esetekbe, melyek sajátságos voltukon túlmenően általánosítható példaként is szolgálhatnak. 1982. tavaszán a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) ferencvárosi szivattyútelepén meghibásodott az 1000 mm-es tolózár, melynek kijavítása azonnali beavatkozást igényelt. így a szivatytyútelepre érkező mintegy 300 000. m3/nap részleges mechanikai tisztítású szennyvíz — a főváros összes szennyvizének 1/3-a — 3 héten keresztül a parti kitonkolású záporkiömlő csatornán keresztül került a Dunába elvezetésre. A szennyvíz mennyisége, minősége, valamint az R/S/D tápvizének veszélyeztettsége miatt III. fokú vízminőségvédelmi készültség elrendelésére került sor. Az érintett vízhasználók értesítése mellett az R/S/D vízminőségének védelme érdekében TAUSZ-féle merülőfalakat telepítettünk az R/S/D tápcsatornájába, valamint a parti sávban levonuló szennyvízcsóvát motoros géphajóval folyamatosan 40—60 m-re a sodorvonal felé tereltük. A Kvassay-zsilip felső táblanyitásával fokoztuk a tápvíz oxigénnel történő dúsulását, halteszt-monitort helyeztünk el és automata vízmintavevővel folyamatosan vízminőségellenőrzést végeztünk. Rendszeresen mértük a Dunán levonuló, valamint az R/S/D-be kerülő szennyvíz kémiai, biológiai és első esetben a bakteriológiai szennyezettség növelő hatását. A védekezési technológiák kedvező hatását mutatja a mellékelt diagram, melyen az ammónia értékek változását tüntettük fel. A szennyvizcsóva elterelés hiányában a parti sávban vonuló mintegy 2500 t 14
