Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)
1982 / 1. szám
Sajtótájékoztató a Fővárosi Vízmüveknél A Fővárosi Vízművek igazgatója, Hajdú György sajtótájékoztatót tartott a vállalat Váci utcai központjában. A sajtó, a rádió, a televízió képviselőinek beszámolt a múlt évben végzett munkáról és az 1982-es új esztendő fejlesztési tervének fő feladatairól. A tavaly befejezett munkák közül legjelentősebbnek a békásmegyeri telep bővítését minősítette, különös tekintettel az új gépházra és a IV. n. évben üzembe helyezett új bújtatóra. Az 1970-es évek megnövekedett vízigényei miatt vált szükségessé az egész meglevő rendszer felülvizsgálata, melynek alapján előirányozták, egy új — a régi mellett működő — gépház betervezését és megépítését 200 000 m3/nap névleges kapacitással és 100 000 m3/nap ta rtalékkal. — Ennek természetes vonzata volt az új bújtató megépítése, — mondotta az igazgató — valamint az Észak- Budáról beinduló főnyomóvezetékrendszer már eddig végrehajtott bővítése. Ezt az Észak-Budai főnyomórendszert ebből a gépházból kiindulva a továbbiakban is bővíteni tudjuk. Egy bizonyos ideig a jelenleg beépített gépi kapacitással, a továbbiakban pedig úgy, hogy a műtárgyakon végrehajtott különösebb átalakítás nélkül, szivattyúcserékkel a rendszer kapacitását kétszeresére tudjuk növelni. Mindemellett lényeges megjegyezni azt, hogy egy tartalék nélküli — kiskapacitású — Duna alatti átvezetés biztonságát is megnyugtató módon a helyére tudtuk tenni. Az új bújtató elméleti vízszállító képessége 1 m/s vízsebességnél 530 000 m3/nap, emellett a megnyugtató kábelvezetési lehetőségeket a jövőre is biztosítja. Az új műtárgy a régi mellett és azzal együtt kölcsönös tartalékot képez és az egyre inkább szükségessé váló tisztítási és öblítési munkákat is zökkenőmentesen lehetővé teszi. Az új bújtató az UVATERV tervei alapján, a Fővárosi Vízművek beruházásában és a KÉV—METRÓ Vállalat kivitelezésében épült. Az 1982-es év feladatairól szólva a Vízművek igazgatója elmondotta, hogy a Csepel III. Vízműnél folytatják a műtárgyak szerkezetének építését és a technológiai szerelést, befejezik a kútsor építését, valamint az 1800-as Rocla cső fektetését. A Szentendrei-sziget kútépítéseknél folytatják a megkezdett egyedi kútépítéseket és gépcseréket, amellyel a Vácnak adott 25 000 m3/nap vízmennyiséget pótolni tudják. Megkezdik a Főtelepi laboratórium építését, a Szentendrei-szigeti 8-as őrs építését, befejezik a Csőgyári kazánház rekonstrukcióját, az újpesti városközpont nyomásfokozó gépcserét, a rákoskeresztúri 1000 mm-es csőfektetést és elvégeznek egy 4,8 km 500 mm-es csőfektetést, folytatják a csepeli és a Lakatos utcai víztornyok építését, megkezdik a Ringló utcai tároló építését. A felsorolás korántsem teljes. A vízművek igazgatója kiemelten foglalkozott a Halásztelki Vízmű beruházási programjával, amelyet a Fővárosi Tanács V. B. a múlt év novemberében jóváhagyott. A Csepel-sziget Nagydunai partján, Halásztelek község külterületére tervezett vízműtelep kiépítése nagyszabású program, amelynek megvalósítása a VII. ötéves tervidőszakra is áthúzódik. Beruházója Budapest Főváros Tanácsa V. B. Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság, a tervező, lebonyolító, kivitelező — a Fővárosi Vízművek. A sajtótájékoztató résztvevői kézhez kapták a Halásztelki Vízmű beruházási programját, ennek alapján ismertetjük a beruházás műszaki leírását: A vízműtelep közvetlenül a Csepelsziget Nagydunai partján, az árvízvédelmi töltés hullámtéri oldalán épül, az 1626,8 és 1631 fkm szelvények között. A létesítmények — a kialakult több évtizedes gyakorlatnak megfelelően — mértékadó árvízszint + 1 m magas belépőszinttel épülnek, ily módon a vízműtelep még nagy árvíz idején is üzemeltethető. A vízminőségi paraméterek feltárása céljából a hasznosításra kijelölt partszakaszon 1973—1975. között öt helyen nagy teljesítményű próbaszivattyúzást végzett a Fővárosi Vízművek, amelynek alapján bebizonyosodott, hogy a vízminőségi paraméterek a vizsgálati hely, valamint az idő függvényében jelentősen változnak és megközelítik, illetve egyes paraméterek (vastartalom, mangántartalom) vonatkozásában meghaladják a szabványban megengedett maximális értéket. A kutak vízutánpótlása 90%ban a meder, 10%-ban a háttér felől biztosított. Halásztelek község vízellátása a Fővárosi Vízművek rendszeréről történik, ezért a község területén esetlegesen bekövetkező talajvízszint-süllyedés a község vízellátásának biztonságát nem veszélyezteti. A hidrogeológiai adottságokra tekintettel Halásztelek térségében 19 db csáposkút kiépítése valósítható meg. A tervezett csáposkútsor vízadóképessége 3,0 m-es Vigadó téri Duna-vízállás és 16 C° vízhőmérséklet mellett 70 000 m3/nap. A vas- és mangántartalmat csökkenteni kell. A hagyományos vas-mangántalanítás a Halásztelki Vízmű végső, 70 000 m3/nap termelőkapacitását figyelembe véve, mintegy 500 millió Ft beruházási többletköltséget jelentene. Ezért költség és magasépítési kivitelezési kapacitás kímélése, valamint a megvalósítási idő lerövidítése érdekében, kedvező külföldi tapasztalatok alapján felszín alatti vasmangántalanító rendszer kiépítését tervezik (a felszín alatti vas-mangántalanítás kiépítésének költsége kb. 50 millió Ft nagyságrendű, tehát a hagyományos eljárásnak — ózonizálás — mintegy 10 százaléka). A felszín alatti vas-mangántalanítási eljárás mintegy 20 éve alkalmazott víztisztítási technológia, melynek csáposkutakra történő alkalmazását a SUBTERRA (NSZK) cég fejlesztette ki. A kísérletekre a Fővárosi Vízművek mintegy 6,5 millió Ft-ot fordít saját műszakifejlesztési alapjából, a kísérletek Surányban és Szigetszentmiklóson jelenleg is folyamatban vannak. A csáposkutak a Fővárosi Vízműveknél kidolgozott és a gyakorlatban jól bevált építési technológiával készülnek. A csáposkutak felépítményi része monolit szerkezettel készül, a Tahi I. Vízműnél alkalmazott megoldás szerint. A tervezett Vízmű által termelt ivóvizet alacsony-nyomású vezetéken juttatják el a Csepeli Vízműtelepre, mely csatlakozik a meglevő rendszerhez. Az alacsony-nyomású vezeték a tervezett 12-es csáposkútig (0+000—3+ 500 szelvények között) 0 1200 mm-es ROCLA csőből épül. Itt NA 700 mm-re csökkentjük le az átmérőt, a csökkenő vízhozamnak megfelelően (4+715 szelvény). Az alacsony-nyomású vezeték két közbenső pontjába válaszzárakat kell beépíteni, melyek segítségével a tervezett vezeték három részre szakaszolható. Az egyes szakaszok NA 600 mm-es ac. csővel csatlakoznak — biztonsági okokból — a meglevő 0 1800 mm-es ROCLA vezetékhez. A csatlakozó idomok és elzáró szerkezetek a meglevő 0 1800-as ROCLA vezetékbe előzetesen beépítésre kerültek. A 19 db csáposkút villamosenergiaellátásra 2 db építettházas transzformátor-állomás épül, melyek primer oldali betáplálása a Csepel III. Vízmű beruházás keretében kiépített 10 kV-os kábelről történik. A Halásztelki tervezett Vízmű és a Csepeli Főtelep között diszpécserkábel fektetése szükséges, amelyen keresztül a központi diszpécserteremből az üzem távműködtetéssel irányítható. A létesítendő kutakba EMU típusú búvárszivattyúk, oxigenátorok, csápelzáró automatikák, zárak beépítése szükséges, ezeket tőkés relációból szerzik be. A telep termelését mágneses indukciós mérők (MOM) beépítésével ellenőrzik majd. A beruházás a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően két ütemben épül. Az első ütemben, a VI. ötéves terv időszakában 8 db csáposkút és a hozzá csatlakozó vízi létesítmények épülnek ki. A Vízmű I. üteme a kiépítés után, 1985. év végére önmagában is üzemelni fog, és a tervezett kapacitása 30 000 m3/nap vízmennyiség lesz. A Vízmű II. üteme a VII. ötéves terv időszakában 1988-ig épül ki, mintegy 40 000 m3/nap ivóvíz termelőkapacitással. Ezen belül a kutak 1987-ben üzembe helyezhetők, s csupán a befejező munkák maradnak 1988-ra. A teljes Vízmű termelőkapacitása 70 000 m3/nap vizmeny.nyiség fesz. Alföldi 7
