Magyar Vízgazdálkodás, 1982 (22. évfolyam, 1-8. szám)

1982 / 1. szám

Sajtótájékoztató a Fővárosi Vízmüveknél A Fővárosi Vízművek igazgatója, Hajdú György sajtótájékoztatót tartott a vállalat Váci utcai központjában. A saj­tó, a rádió, a televízió képviselőinek beszámolt a múlt évben végzett mun­káról és az 1982-es új esztendő fejlesz­tési tervének fő feladatairól. A tavaly befejezett munkák közül legjelentősebbnek a békásmegyeri te­lep bővítését minősítette, különös te­kintettel az új gépházra és a IV. n. év­ben üzembe helyezett új bújtatóra. Az 1970-es évek megnövekedett vízigényei miatt vált szükségessé az egész meg­levő rendszer felülvizsgálata, melynek alapján előirányozták, egy új — a ré­gi mellett működő — gépház beter­vezését és megépítését 200 000 m3/nap névleges kapacitással és 100 000 m3/nap ta rtalékkal. — Ennek természetes vonzata volt az új bújtató megépítése, — mondotta az igazgató — valamint az Észak- Budáról beinduló főnyomóvezetékrend­szer már eddig végrehajtott bővítése. Ezt az Észak-Budai főnyomórendszert ebből a gépházból kiindulva a továb­biakban is bővíteni tudjuk. Egy bizo­nyos ideig a jelenleg beépített gépi ka­pacitással, a továbbiakban pedig úgy, hogy a műtárgyakon végrehajtott külö­nösebb átalakítás nélkül, szivattyú­­cserékkel a rendszer kapacitását két­szeresére tudjuk növelni. Mindemellett lényeges megjegyezni azt, hogy egy tartalék nélküli — kis­­kapacitású — Duna alatti átvezetés biztonságát is megnyugtató módon a helyére tudtuk tenni. Az új bújtató elméleti vízszállító ké­pessége 1 m/s vízsebességnél 530 000 m3/nap, emellett a megnyugtató ká­belvezetési lehetőségeket a jövőre is biztosítja. Az új műtárgy a régi mellett és azzal együtt kölcsönös tartalékot ké­pez és az egyre inkább szükségessé váló tisztítási és öblítési munkákat is zökkenőmentesen lehetővé teszi. Az új bújtató az UVATERV tervei alapján, a Fővárosi Vízművek beruhá­zásában és a KÉV—METRÓ Vállalat kivitelezésében épült. Az 1982-es év feladatairól szólva a Vízművek igazgatója elmondotta, hogy a Csepel III. Vízműnél folytatják a műtárgyak szerkezetének építését és a technológiai szerelést, befejezik a kútsor építését, valamint az 1800-as Roc­­la cső fektetését. A Szentendrei-sziget kútépítéseknél folytatják a megkezdett egyedi kútépítéseket és gépcseréket, amellyel a Vácnak adott 25 000 m3/nap vízmennyiséget pótolni tudják. Megkezdik a Főtelepi laboratórium építését, a Szentendrei-szigeti 8-as őrs építését, befejezik a Csőgyári kazán­ház rekonstrukcióját, az újpesti város­­központ nyomásfokozó gépcserét, a rá­koskeresztúri 1000 mm-es csőfektetést és elvégeznek egy 4,8 km 500 mm-es csőfektetést, folytatják a csepeli és a Lakatos utcai víztornyok építését, meg­kezdik a Ringló utcai tároló építését. A felsorolás korántsem teljes. A vízművek igazgatója kiemelten fog­lalkozott a Halásztelki Vízmű beruhá­zási programjával, amelyet a Fővárosi Tanács V. B. a múlt év novemberében jóváhagyott. A Csepel-sziget Nagydunai partján, Halásztelek község külterüle­tére tervezett vízműtelep kiépítése nagyszabású program, amelynek meg­valósítása a VII. ötéves tervidőszakra is áthúzódik. Beruházója Budapest Főváros Tanácsa V. B. Közmű- és Mély­építési Főigazgatóság, a tervező, lebo­nyolító, kivitelező — a Fővárosi Vízmű­vek. A sajtótájékoztató résztvevői kézhez kapták a Halásztelki Vízmű beruházási programját, ennek alapján ismertetjük a beruházás műszaki leírását: A vízműtelep közvetlenül a Csepel­­sziget Nagydunai partján, az árvízvé­delmi töltés hullámtéri oldalán épül, az 1626,8 és 1631 fkm szelvények kö­zött. A létesítmények — a kialakult több évtizedes gyakorlatnak megfelelően — mértékadó árvízszint + 1 m magas belépőszinttel épülnek, ily módon a víz­műtelep még nagy árvíz idején is üzemeltethető. A vízminőségi paramé­terek feltárása céljából a hasznosítás­ra kijelölt partszakaszon 1973—1975. között öt helyen nagy teljesítmé­nyű próbaszivattyúzást végzett a Fővá­rosi Vízművek, amelynek alapján be­bizonyosodott, hogy a vízminőségi pa­raméterek a vizsgálati hely, valamint az idő függvényében jelentősen változ­nak és megközelítik, illetve egyes pa­raméterek (vastartalom, mangántar­talom) vonatkozásában meghaladják a szabványban megengedett maximális értéket. A kutak vízutánpótlása 90%­­ban a meder, 10%-ban a háttér felől biztosított. Halásztelek község vízellá­tása a Fővárosi Vízművek rendszeréről történik, ezért a község területén eset­legesen bekövetkező talajvízszint-süllye­­dés a község vízellátásának biztonságát nem veszélyezteti. A hidrogeológiai adottságokra tekin­tettel Halásztelek térségében 19 db csáposkút kiépítése valósítható meg. A tervezett csáposkútsor vízadóképessége 3,0 m-es Vigadó téri Duna-vízállás és 16 C° vízhőmérséklet mellett 70 000 m3/nap. A vas- és mangántartalmat csökkenteni kell. A hagyományos vas-mangántalanítás a Halásztelki Vízmű végső, 70 000 m3/nap termelőkapacitását figyelembe véve, mintegy 500 millió Ft beruházási többletköltséget jelentene. Ezért költség és magasépítési kivitelezési kapacitás kímélése, valamint a megvalósítási idő lerövidítése érdekében, kedvező külföldi tapasztalatok alapján felszín alatti vas­­mangántalanító rendszer kiépítését ter­vezik (a felszín alatti vas-mangántala­nítás kiépítésének költsége kb. 50 mil­lió Ft nagyságrendű, tehát a hagyomá­nyos eljárásnak — ózonizálás — mint­egy 10 százaléka). A felszín alatti vas-mangántalanítási eljárás mintegy 20 éve alkalmazott víz­­tisztítási technológia, melynek csápos­­kutakra történő alkalmazását a SUB­­TERRA (NSZK) cég fejlesztette ki. A kísérletekre a Fővárosi Vízművek mint­egy 6,5 millió Ft-ot fordít saját műszaki­fejlesztési alapjából, a kísérletek Su­­rányban és Szigetszentmiklóson jelen­leg is folyamatban vannak. A csáposkutak a Fővárosi Vízművek­nél kidolgozott és a gyakorlatban jól bevált építési technológiával készülnek. A csáposkutak felépítményi része mo­nolit szerkezettel készül, a Tahi I. Víz­műnél alkalmazott megoldás szerint. A tervezett Vízmű által termelt ivóvi­zet alacsony-nyomású vezetéken juttat­ják el a Csepeli Vízműtelepre, mely csatlakozik a meglevő rendszerhez. Az alacsony-nyomású vezeték a ter­vezett 12-es csáposkútig (0+000—3+ 500 szelvények között) 0 1200 mm-es ROCLA csőből épül. Itt NA 700 mm-re csökkentjük le az átmérőt, a csökkenő vízhozamnak megfelelően (4+715 szel­vény). Az alacsony-nyomású vezeték két közbenső pontjába válaszzárakat kell beépíteni, melyek segítségével a ter­vezett vezeték három részre szakaszol­ható. Az egyes szakaszok NA 600 mm-es ac. csővel csatlakoznak — biztonsági okokból — a meglevő 0 1800 mm-es ROCLA vezetékhez. A csatlakozó ido­mok és elzáró szerkezetek a meglevő 0 1800-as ROCLA vezetékbe előzetesen beépítésre kerültek. A 19 db csáposkút villamosenergia­ellátásra 2 db építettházas transzfor­mátor-állomás épül, melyek primer ol­dali betáplálása a Csepel III. Vízmű beruházás keretében kiépített 10 kV-os kábelről történik. A Halásztelki terve­zett Vízmű és a Csepeli Főtelep között diszpécserkábel fektetése szükséges, amelyen keresztül a központi diszpé­cserteremből az üzem távműködtetés­sel irányítható. A létesítendő kutakba EMU típusú búvárszivattyúk, oxigenátorok, csápelzá­ró automatikák, zárak beépítése szük­séges, ezeket tőkés relációból szerzik be. A telep termelését mágneses induk­ciós mérők (MOM) beépítésével ellen­őrzik majd. A beruházás a rendelkezésre álló forrásoknak megfelelően két ütemben épül. Az első ütemben, a VI. ötéves terv időszakában 8 db csáposkút és a hozzá csatlakozó vízi létesítmények épülnek ki. A Vízmű I. üteme a kiépí­tés után, 1985. év végére önmagában is üzemelni fog, és a tervezett kapacitása 30 000 m3/nap vízmennyiség lesz. A Víz­mű II. üteme a VII. ötéves terv idősza­kában 1988-ig épül ki, mintegy 40 000 m3/nap ivóvíz termelőkapacitással. Ezen belül a kutak 1987-ben üzembe helyez­hetők, s csupán a befejező munkák maradnak 1988-ra. A teljes Vízmű ter­melőkapacitása 70 000 m3/nap vizmeny­­.nyiség fesz. Alföldi 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom