Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-05-01 / 5. szám
lenne annak alátámasztására, hogy vízminőség-védelmi gondjaink — elsősorban exponált területi adottságokból következően — fokozottan jelentkeznek. E gondokat bizonyítják az összes kibocsátott szennyező anyag mennyiségére vonatkozó alábbi táblázat adatai is (1979. évi adatok): Szennyező anyag Ország összesen KÖVIZIG összes % KOI t/év 433 504,2 255 018 5 58,8 Olajok, zsírok t/év 24 801,6 16 925,8 68,2 Ossz, só t/év 79Q 089,8 563 205,3 71,3 Ossz. lebegő anyag t/év 273 148,6 174 720,8 64,0 Detergens t/év 1 758,9 1 168,9 68,5 Fenolok kg/év 158 807,0 143 610,0 90,4 Ossz. cianid kg/év 10 661,0 9 355,0 87,7 Nikkel kg/év 10 866,0 7 865,0 87,7 A vízminőség-védelem egyik fontos eszköze a szennyvízbírság. A Mt. 28/1978. sz. rendeleténék megjelenése óta lehetőségünk von a kiemelt vízminőség-védelmi területek differenciált határértékek szerinti megállapítására is úgy, hogy az a társadalmi és népgazdasági érdekékkel mindenkor összhangban legyen. Alkalmazása óta — amint ezt a következő kimutatás is szemlélteti —, az I. fokon kiszabott szennyvízbírságok ugrásszerű emelkedést mutatnak. SZENNYVÍZBÍRSÁG (Ft) Bírságolás éve KÖVIZIG összes Budapest 1977. 50 253,713 30 470,421 1978. 111 375,672 90 133,197 Belejátszik a gyors növekedésbe az is, hogy területünk háromnegyed része a már hivatkozott rendelet szerint kiemelt vízminőség-védelmi területnek minősül. így például felügyeletünk alá tartozik szinte a teljes Duna-kanyar üdülőkörzet a maga 160 000 hektár kiterjedésével, Komárom, Nógrád és Pest megye 67 településével, a Dunavölgy Esztergomtól Budapestig terjedő folyam menti szakaszával, valamint a Pilis és Börzsöny hegységekkel. Hasonlóan jelentős a Ráckevei Duna és üdülőkörzete, amely a fővároshoz való közelsége, gazdag természeti adottságai miatt országosan is közvetlenül a Balaton után következik. Környékének csupán a fővárosi szakaszán mintegy 300 000 fő, az üdülőkörzet fővároson kívül eső szakaszának 18 községében pedig körülbelül 100 000 ember él. E lakásszám az üdülőkörzet folyamatban levő teljes kiépítése után minden bizonnyal tovább emelkedik. EREDMÉNYEK ÉS LEGFONTOSABB FELADATAINK El kell látnunk többek között: — a szennyvízkibocsátók (népgazdasági szinten is jelentős ipari nagyvállalatok) rendszeres vizsgálatát; — a folyamatos vízminőség-figyelő szolgálatot; — a rendkívüli szennyeződésekből adódó kárelhárítási tevékenységet (csupán 1979-ben 49 alkalommal, akkor, amikor az országban összesen 200 ilyen esetet — rendkívüli vízszennyezést — jelentették!). A vízminőség alakulásának figyelemmel kísérését, a vízügyi felügyelet hatékonyságát szolgálják a vízminőségi laboratóriumok. Rendkívül fontos, hogy a laboratóriumok vizsgálatai megbízható eredményeket adjanak. Ezért az OVH utasítására a VITUKI évente ellenőrzi és rangsorolja az igazgatóságok laboratóriumainak minőségi munkáját. Jóleső érzés, hogy Igazgatóságunk laboratóriuma nemcsak a vizsgálatok számában, de — évek óta — a vizsgálatok minőségében is az elsők között van. A helyenként már-már holt vízzé változott Zagyva felső- és középső szakaszán sikerült a víz minőségét — mindenki által elismerten — javítanunk. A vízgazdálkodási szempontból kulcsfontosságú Duna folyam középső szakaszán — a mi munkánk eredményeképpen is — több olyan létesítmény beruházására került sor, melyek jövőbeli vízminőség-szabályozási kihatása szinte beláthatatlan. Jelentősége és nagyságrendűsége miatt ezek közül is kiemelkedik a főváros északi térségében épülő Észak-budapesti szennyvíztisztító telep, melynek (megvalósítása három ötéves tervciklust is érint, és csupán az I. ütem 1984. évi üzembe helyezéséig (140 000 m:*/nap biológiai tisztító kapacitás!) 1848 millió Ft-ot kívánnak ráfordítani. A létesítmény a Főv. Tanács VB Közmű és Mélyépítési Főigazgatósága beruházásaként a Fővárosi Csatornázási Művek irányításával épül. Egy másik jelentős beruházás a Ráckevei Duna vízvédelmi körzetében üzemelő Délpesti szennyvíztisztító telep bővítése, illetve korszerűsítése. (Kiviteli költsége 461 millió Ft) Elkészülte után (1983) 72 000 m3/nap szánazidei szennyvíz biológiai tisztítására lesz alkalmas, igen jó hatásfokkal. Bár a csepeli Papírgyár 100 millió Ft értékű szennyvíztisztítója vagy a csepeli Autógyár nemrég üzembe helyezett berendezése az előzőek mellett szinte eltörpül, mégis végső soron azt a célt szolgálják, hogy a területünkre már amúgy is szennyezetten érkező Duna vize minőségében ne romoljon. IPARI VÍZGAZDÁLKODÁS Nem kevésbé jelentős feladat az ipari vízgazdálkodás ellátása. Budapest — az iparban foglalkoztatottak 1000 lakosra jutó száma szerint — a megyék sorrendjében az első helyen áll. Működési területünk össztermeléséből az ipari termelés részaránya 97%, az egy lakosra jutó bruttó ipari állóeszköz értéke 294 e Ft. A 300 főt meghaladó üzemek száma 220, emellett még számos önálló vállalat, gyáregység és telephely is üzemel. Pest megyében az ipar szerkezetére a főváros közelsége, a Duna-kanyar és a Ráckevei Duna kiemelt üdülőkörzete, valamint a fővárosi vízellátás bázisát biztosító Szentendre, illetve Csepel-szigeti és a Duna minkét partját kísérő kavicsterasz védelme meghatározó. Az egy lakosra jutó bruttó ipari állóeszköz értéke — a vegyipar magas állóeszköz-igénye miatt — 442 eFt körüli.' Nógrád megye iparának jelentős része a Zagyva völgyébe települt. Az ipartelepek száma viszonylag kevés, a foglalkoztatottak zöme a bányászatban, a kohászatban és az építőiparban dolgozik, az egy lakosra jutó bruttó ipari állóeszköz értéke 231 eFt. Heves megyének csupán egy kis része tartozik az Igazgatóság működési területéhez, ipari vonatkozásban azonban ez sem jelentéktelen. Területünk ipari üzemeinek vízgazdálkodását néhány jellemző adatsorral szeretném bemutatni: — a működési területen levő 3504 ipartelep (az ország 37,7%-a) által felhasznált vízgazdálkodási célú villamos energia 278 100 MWó/év, az országos felhasználásnak 25,4%-a: — az ipari üzemek frissvízhasználata a teljes ipari használat 61,3%-a, 1 867 182 ezer m3/óv. — az ipari üzemek termelési értéke az országosnak 52,7%-a, 409 562 milliárd Ft. Az ipari üzemek frissvízfogyasztása többszöröse a kommunális fogyasztásnak, így a vízigények és a vízkészletek közötti egyensúly hosszú távon éppen az ipari üzemek vízzel való okszerű gazdálkodásával biztosítható. A frissvízhasználat széles körű és reális csökkentésének legnagyobb lehetősége ugyanis az ipariban van. Az ipari üzemekben megvalósítandó korszerű ipari vízgazdálkodás, a többszörös vízhasználatok alkalmazása lehetővé teszi a frissvízigény csökkentését, szennyező anyagok gyártástechnológiában való visszatartását, következésképpen a befogadó élővízfolyások szennyezésének mérséklését. A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság — csakúgy, mint a 11 többi társigazgatóság — a maga területén igen fontos államigazgatási és szakigazgatási feladatot lát el. Hivatásának ellátásához nagy körültekintés, szakértelem, helyi ismeret és odaadó munka szükséges. Vasadi János 20
