Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-08-01 / 8. szám
KERESZTREJTVÉNY A világ folyói I. VÍZSZINTES: 1. Ausztrália, 2739 km. 8. USA, 4740 km. 16. Ismeretlen névjegye. 17. Kárpát-Ukrajna, 85 km. 18. Peru—Kolumbia—Brazília, 4346 km. 19. Japán pénzegysége. 21. Francia megye. 23. Európai nemzet 24. Szilvaszerű édes gyümölcs. 25. Kiejtett betű. 26. Fiadd kapom meg gyorsan! 28. Francia kommunista író és költő (Louis, 1897—). 30. USA, 780 km. 31. Zenei hangok. 33. Két másik zenei hang. 34. Mágnes tulajdonsága. 35. Attila ritkábban használt változata. 37. Svédországi bányaváros. 39. Szabószerszám. 41. Fedd. 42. Fiasít. 47. Lankad. 49. A „Réztábla a kapu alatt" írója. 50. Kis'kabát. 52. Idegen helyeslés. 53. Angol női név. 54. Venezuela—Kolumbia, 2084 km. 55. Távol-keleti állam. 56. Élő szervezet. 58. Abcug. 60. Édes teasütemény. 64. Az ENSZ első főtitkára volt. 65. Japán kikötőváros. 66. Hiányzik. 68. Angol acélipari központ. 70. Tevő. 73. üdítőitalmárka. 74. Club. 76. Apróra tör. 77. Papagájfajta. 78. Az ifjúsági teniszezők kupája. 80. Térbeli nagyság. 82. Griz. 83. Vízi sportoló. 84. Olaszország, 405 km. 85. Szovjetunió, 3680 km. 86. Törökország—Szíria—Irak, 1899 km. 87. Kárpát-Ukrajna, 91 km. FÜGGŐLEGES: 1. Szovjetunió, 2285 km. 2. Szóösszetételekben: széllel kapcsolatos. 3. Cégrövidítés. 4. Simán leszáll. 5. Tejtermék. 6. Észt város és öböl. 7. Zenei hangok. 8. A „Meztelenek és holtak" írója (Norman). 9. Férfinév. 10. Angol női név. 11. Szovjetunió, 2260 km. 12. Chaplin felesége. 13. Kárpát-Ukrajna, 125 km. 14. Textilipari műanyag. 15. Olaszország—Jugoszlávia, 124 km. 20. Brazíliai kikötőváros. 22. Liter tizede. 27. Tárgyra mutató szó. 29. Cakó. 32. Rohan. 34. Honvédségi alakzat. 36. Ausztrália és Új-Guinea közötti tengerszoros (.. . -szoros). 37. Firnisz. 38. Nemesgáz. 40. „ ... vagy nem lenni”. 43. Nem annak. 44. A világbajnok olasz csapat középcsatára volt. 45. Hívni. 46. Bozsik válogatottbeli fedezettársának beceneve volt. 48. Szovjetunió, 1370 km. 49. USA—Mexikó, 2335 km. 51. Felhalmozott nagy érték. 57. Kifen. 59. Kapart. 61. Kettős betű. 62. Elcsen. 63. Helyrag. 66. Guinea—Mali—Niger—Dahomey— Nigéria, 4184 km. 67. Ruanda—Tanzánia—Uganda—Szudán—Egyiptom, 6690 km. 69. Portugália—Spanyolország, 1092 km. 71. Közel-keleti nép. 72. öt . . . tea. 73. Voltamper. 74. Allati szaruképződmény. 75. Szovjetunió, 74 km. 79. Napszak. 81. REB. 83. Súlyrövidítés. Pálfalvi Zoltán BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1„ 8„ 17., 18., 30., 54., 84., 85., 86., 87., a függőleges 1., 11., 13., 15., 48., 49., 66., 67., 69., 75. sorok megfejtése a megjelenést követő két héten belül. A helyes megfejtők között három 50 Ft-os könyvutalványt sorsolunk ki. Kettős falu pohár Leningrad! víz A leningrádi kikötő bejáratát vasbetongát védi a gyakori áradásoktól. Az erődhöz hasonlatos létesítmény a mesterségesen emelt Belij-sziget vízhatárán épült, ahol a közelmúltban adták át az épülő víztisztítómű első részlegét. A létesítmény a Szovjetunióban és külföldön is egyedülálló: naponta másfél millió köbméter szennyvizet tisztít meg. A tervézőket nehéz feladat elé állította, hogy a nagy teljesítményű rendszert a lehető legkisebb méretekre kellett zsugorítani. A Belij-szigeten ezt sikeresen, újszerű módon oldották meg. Ezt példázza a központi szivattyúállomás. A külső szemlélő egy nem túl nagy, kétszintes épületet lát csupán, minden más a föld alatt rejtőzik. Az állomás alapja egy 50 méter átmérőjű és ugyanilyen magas vasbeton „pohár”. Falvastagsága eléri a 3 métert. Az építők olyan módszert alkalmaztak, hogy a hatalmas test önnön súlyától süllyedt le a megadott mélységig. Amikor azután a külső pohár a helyére került, a belsejébe még két vasbeton hengert helyeztek el. A „poharak" közti terület az úgynevezett iszapkaimra. A városi gyűjtőcsatornákból aíagúton érkezik ide a szennyvíz. A belső henger aTsó részén helyzekednek el a nagy teljesítményű szivattyúk. A „kettős falú pohár" elvén működő szivattyúállomás lehetővé tette, hogy minden négyzetméternyi területet optimálisan kihasználjanak. Szüksége van-e Leningrádnak ilyen bonyolult és költséges berendezésekre? Hiszen a város lakóinak egyelőre még nincs okuk aggódni a Néva tisztaságáért. — Városunk ma még meglenne mindenféle víztisztító berendezés nélkül — mondja Oleg Szorokin, a Leningrádi Víz- és Csatornaművek igazgatója. — A Néva olyan bővizű, hogy elméletileg képes feloldani és gyorsan a tengerbe szállítani a város szennyvizét. Gondolnunk kell azonban a Balti-tenger tisztaságára, hiszen a folyó oda ömlik. Nemzetközi egyezmények sora kötelezi a part menti országokat a Balti-tenger medencéjének védelmére, és mi tartjuk magunkat ezekhez a megállapodásokhoz. A városban jelenleg 700 helyi víztisztító berendezés működik. De Leningrad tovább növekszik, hatalmas méretű ipari és lakásépítkezés folyik. Ezzel együtt felvetődött, hogy további helyi tisztítóberendezéseket építsünk-e, vagy oldjuk meg véglegesen ezt a problémát? A második változatot hagyták jóvá, bár egyetlen ilyen tisztítóműre, mint a Befij-szigeti, 120 millió rubelt költ a város. (APN) 36
