Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-08-01 / 2. szám
lőre a vízvezeték ügye. A lapok állandó sürgetésére 1866 szeptemberében Szápáry Antal nyilatkozatot tett, miszerint ha a vállalkozáshoz szükséges elkészítik önköltségi áron és az engedélyezési évek letelte után tehermentesen és jó karban visszaadják azt a város tulajdonába. 500 ezer forint aláírás útján biztosítva lesz, akkor a vízvezeték 1868-ban elkészülhet. E nyilatkozat után alaposan lelohadt Pest lakosságának öröme, de néhány hét után újabb biztató közlemény jelent meg az újságokban: a helytartótanács értesítette a lakosságot, hogy a pesti vízvezeték létesítésére alakuló részvénytársaságnak megadta az előmunkálati engedélyt. Az öröm azonban korai volt, az ügy ismét nyugvópontra került. Újabb időnek kellett eltelnie, amíg a vízvezeték ügyében ismét mozgás támadt: az új ajánlattevő Erlanger báró berlini bankár volt. A vízvezetéki bizottmány megvizsgálta és elfogadta a bankár ajánlatát, amely szerint ő és az általa képviselt bank kész Pest város kétharmadának vízzel való ellátására szükséges berendezést 2,2 millió forintért felállítani, de csak akA Tanács elfogadta Petersék ajánlatát és 1867 márciusában megkötötte a londoni vállalkozóval a szerződést. E- szerint „az egész városnak minden valamirevaló útvonalát ellátják átszűrt Dunavizzel. Aki naponként egy akót használ el a vízből, fizet évenként 3 forintot, s minden fogyasztó köteles legalábbis a második hó végén pontosan fizetni. A város maga naponként 20 000 akó vizet vesz s azért fizet minden hó utolsó napján 3000 forintot, vagyis összesen 36 000 forintot. A városnak naponként egy akó viz használata egész évre 1 frt 80 kr.-ba kerül. 80 év múlva az egész vízvezetéki munka minden épületével és felszerelésével együtt a város birtokába kerül át. Át nem szűrt Duna-vizet ezután is szabad lesz mindenkinek árulni, venni, kutakat ásni és használni, sőt bárki is viVizmű-kút és védelme a budai Duna-parton kor, ha sikerül a részvények egyharmad részét Pesten elhelyezni és ha a háztulajdonosok kétharmad része előre kötelezi magát a viz használatára és ezért a házbérek 4 százalékát fizeti a vállalkozónak. Az Erlanger-féle ajánlattal egyidőben Bürgermeister kútmester is benyújtotta terveit a városi tanácshoz. 1867 márciusában, Érti Károly pesti ügyvéd útján újabb ajánlat érkezik Pest város tanácsához. Peters és fia londoni mérnökök az újabb ajánlattevők, akik kötelezik magukat, hogy a vízvezetéket Pest város egész területén zet vezethet magának a Dunából, de csak ipari vagy a saját maga használatára." 1867 októberében tartotta utolsó közgyűlését a pesti vízvezetéki társulat, amely kimondta megszűnését és a város felszólítására elhatározta, hogy a tulajdonában levő előmunkálati terveket átadja Pest városának. Megállapította a közgyűlés, hogy a társaságot kezdettől fogva nem tekintették nyerészkedési vállalkozásnak. Célját most elérve látja azzal, hogy a város vette kezébe a lakosságra nézve oly fontos ügyet és — az előmunkálat tervein kívül — készpénzvagyonát is Pest város rendelkezésre bocsátotta. Ezen a közgyűlésen köszönetét szavaztak Szápáry Antalnak, aki évek óta önzetlenül fáradozott a vízművek létrehozásáért. Nemsokára Pestre érkezett Lindley Vilmos angol mérnök, a Peters vállalat megbízottja. Őt bízta meg a város a vízvezetéki tervek elkészítésével. Lindley nyomban hozzáfogott a munkákhoz és a város lakosságának legnagyobb örömére megépítették az első ideiglenes vízmüvet a Margit-híd alatti bal oldali Duna-part mentén elterülő kavicsrétegben. Ez a vízmű az úgynevezett hajóhivatali telken süllyesztett három darab kútból és két szivattyútelepből állt. Később eggyel szaporították a kutak számát, majd 1872-ben a város felszólítja az angol mérnököt a vízmű végleges kiépítésére, de nem fogadja el Lindleynek a mesterséges szűrésre alapított terveit. Wein János vízműigazgató javaslatára csupán az ideiglenes vízmű kibővítését határozzák el. A folytonos toldozás-foltozás után végre 1888-ban megépítik a napi 25 ezer köbméter teljesítményre képes mesterséges szűrőtelepet. 1889-ben Salbach drezdai vízműigazgató látogatott Pestre és kitűnőnek mondta a Káposztósmegyer és Dunakeszi határában talált kavicsrétegeket, olyanoknak, amelyek egészséges vízzel képesek ellátni a vízmüvet, Pest város lakosságát. Ennek a szakvéleménynek nagy visszhangja támadt és Kajlinger Mihály elkészíti a végleges vízmű nagyszerű terveit, amelyekről a külföldi szakértők is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. Kajlinger tervei alapján épült meg azután 1893-ban a vízmű első szakasza, a vízbeszerzést parti szűrésű kutakra alapítva. Azóta lényegesen kibővítették a vízmüvet, amely az egyre fokozódó igények hatására közvetlen Duna-vizet is felhasznál, természetesen megfelelő tisztítás után. Az alapelv azonban ma is változatlan: a Fővárosi Vízművek újabb víznyerő helyei a Duna menti kavicsrétegből táplálkoznak, s az itt mélyített kutak látják el a főváros közönségét kitűnő minőségű ivóvízzel. Dr. Egerszegi Gyula Újabb tíz vízműtársulatot v szerveznek ■ A HEVES MEGYEI TANÄCS egri járási hivatala megtárgyalta az Egri Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottságának a vízmütársulatok alapszabályszerű működésének felméréséről készített összefoglaló jelentését. Jelenleg Kerecsenden, Ostoroson, Recsken és Verpeléten működnek vízműtársulatok. E társulatok pénzgazdálkodása stabil és jó. A vizsgált községek ivóvízellátása megnyugtató. A vezetékes vízhálózatok, vizügyi létesítmények gyorsabb megépítését segítendő, újabb tíz településen szerveznek társulatokat. 20
