Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1975-12-01 / 6. szám
8. ábra. Franz Moritz Lacy gróf főtisztjei körében geslegkiválóbbak, mint Vay II. Miklós, vagy Bolyai János, jeles tudósokként hagyták el az akadémiát, sőt Vayt a Londoni Királyi Társaság néhány éven belül tagjává is választotta [13]. A laimgrubei Mérnöki Akadémia épülettömbje legnagyobb volt az eddigiekben és a továbbiakban erre a célra igénybe vett épületkolosszusok között. Hatalmas, zárt négyszögű udvarának hatodrésze elegendő volt katonai gyakorló- és tornatérnek. A terület többi részén minden fantázia nélküli, fiatal lombos fákkal beültetett, füves táblák közé szorított, sétautakkal tagolt „parkot” alakítottak ki. Az egykorú rajzokon és metszeteken az Akadémia épülettömbje mögött óriási méretű szabad térség látható; menetgyakorlatok tartásának céljára szolgált. A tér mögött már a Stephanskirche és a környékbeli templomok tornyai magaslottak (7. ábra). A csász. kir. Mérnöki Akadémia a wiedeni Theresianumban Bechard báró mellett az erődépítés tudományának legkiválóbb képviselője a Mérnöki Akadémián D’Árnál ezredes volt. Kettejük szorgos hozzáállása az erődépítési tanszék eszmei és térbeli kereteit annyira kiszélesítette, hogy D’Árnál tízévi működése után célszerűnek mutatkozott a tanszéknek az akadémia egységes tömegéből való különválasztása. Pellegrini egyetértett ezzel az elgondolással, sőt az erre vonatkozó tervet ő terjesztette elő. II. József, akit az erődépítés tudománya egyébként is nagyon érdekelt, az elgondolást örömmel fogadta és azonnal rendelkezett is, hogy az akadémiának ez a részlege költözzék át a Theresianum Lovagi Akadémiájának Wiedenben levő épületébe. Ez az épülettömb eléggé nagy volt ahhoz, hogy a Lovagi Akadémia is egyelőre ott maradjon, s emellett az erődépítési tanszék és annak kiterjedt makett-gyűjteménye is elegendő helyet kapjon. Ezzel az átszervezéssel az Udvari Haditanács és a hadsereg vezérkara is a legnagyobb mértékben egyetértett. Franz Moritz Lacy gróf, tábornagy5 (8. ábra), aki — mint az Udvari Haditanács volt elnöke, s jelenlegi vezérkari főnök — személyesen választotta ki az építéstudományi tanszék két vezető tanárát. Az általános építészeti tanszék professzora Casarotti főhadnagy, a statikai és erődépítési tanszéké pedig Verebélyi alhadnagy lett. 1786-ban Lacy tábornagy tanácsára a császár elrendelte, hogy a Theresianum hatalmas parkját vegyék körül a tanintézethez csatolandó épületekkel. Az építkezéssel másfél év alatt el is készültek, mire a Genie-Akadémiát és a Hadmérnöki Akadémia utász-hidász részlegét is oda telepítették. Ezzel a wiedeni Theresianumban történt elhelyezkedés és szervezés 1797-ig befejezést nyert. Érdemes lesz megemlítenünk, hogy 1787-ben Don Fernando Casado de Torres, Spanyolország bécsi nagykövete, mielőtt végleg elhagyta volna az osztrák fővárost, azt kérte, hadd tekintse meg az Akadémiát. Kérelme sok fejtörést okozott a minisztériumnak és az Udvari Haditanácsnak egyaránt. Az ideig ugyanis soha, senki idegen az akadémia küszöbét át nem léphette. Végül is a nagykövet a császár külön engedélyével meglátogathatta az intézményt, az igazgató és a gazdasági vezető kíséretében. Ez volt tehát a legelső eset, hogy valaki idegen az akadémia épületeibe beléphetett. A későbbiekben hasonló látogatásokra gyakrabban adódott alkalom; a bécsi kongresszus alkalmával pedig naponta fogadták az intézet vezetői a neves külföldi vendégeket. * * * A fentebbiekben a bécsi csász. kir. Mérnöki Akadémia törzsintézménye történetének első 80 évét tekintettük át. Ha csak ez az egyetlen intézmény szolgálta volna a mérnökképzést, akkor már meg is feleltünk volna feladatunknak. Ugyanis 1782-ben sor került a pesti egyetem Mérnöki Intézetének, közismertebb latin nevén: az Institutum Hydraulico-Geometricum megalapítására. Ez az intézet 1850-ig állott fenn; feladatkörét akkor az újonnan alapított budapesti Műegyetem vette át. A bécsi csász. kir. Mérnöki Akadémiának voltak azonban szorosan hozzá tartozó kapcsolt intézményei is. Ilyen volt például a tüzértiszteket képző akadémia. Vay II. Miklós és Bolyai János itt nevelődött tudóssá. De ezekre a részletekre most nem térek ki, mert ezekről az intézményekről a II. közleményben lesz szó. Dr. Bendefy László JEGYZETEK 1 A növendékek megnevezése: „Zögling” volt; innen a magyar nyelvhasználatba is átment „cőger” kifejezés. 2 Joseph Liesganig 1719 február 13-án született Grácban. Kora ifjúságában a jezsuita rendbe lépett. Kiváló matematikus, geodéta és kartográfus volt. A rend feloszlatása után Mária Terézia az Udvari Kamara állományába vette és asztrogeodéziai, valamint háromszögelési feladatokkal bízta meg. Hazánkban is dolgozott: fokmérést hajtott végre a Tisza mentén: Kistelek és Csurog között [8]. Galícia térképezése közben, 80 éves korában, 1799. március 4-én Lembergben (ma: Lvov) érte a halál. 3 Hadik András felvidéki kisnemesi család sarjaként 1710. okt. 16-án Kőszegen született. 22 éves korában már zászlósként a török ellen hadakozik; majd részt vett minden nevezetes háborúban. 1757-ben merész elhatározással huszáraival megszállta és megsarcolta Berlint. Ezért a hadműveletért a Mária Terézia Rend nagykeresztjét kapta. 1764-ben birodalmi grófi rangot kapott és — mint Erdély kormányzója — 1764-ben elsőként indítványozta a császárnőnek a jobbágyrendszer teljes eltörlését. Nevéhez fűződik a bukovinai székely falvak (Hadikfalva, Istensegits stb.) telepítése. 1774-ben tábornagygyá és a bécsi Udvari Haditanács elnökévé nevezték ki. Ettől kezdve haláláig (1790. márc. 12.) Bécsben élt. 4 Bechard János báró Szegeden született 1728-ban; a régi Chaos-intézetben nevelkedett, majd 19 éves korában a hadsereg tagja lett. 1760-ban — a porosz—osztrák örökösödési háborúban — a hadműveletek kitűnő vezetéséért őrnaggyá nevezték ki és megkapta a Mária Terézia Rend lovagkeresztjét is. Kiváló tudós, matematikus, geodéta és vízimérnök. Nevéhez — többek közt — korabeli geodéziai műszerek tökéletesítése, a Belgrád alatti katonai táborerőd kiépítése, Bexánia környékének vízrendezése és ugyanott árvédelmi gátak építése fűződik. II. József 1786-ban a ma-228
