Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1975-06-01 / 3. szám
Egy különös, 18. századi Somogy és Baranya vármegyei térkép A bécsi Hofkammerarchiv térképgyűjteményében találtam Somogy és Baranya vármegyének egy 1740-, esetleg 1741-ből származó, kisméretű térképét. Jelzete: A 62. Eredeti címe nincsen. Kartotékja szerint „Plan des Symegher und Biharer Komitats”. A téves címfelírás oka az, hogy a térképen „Com. Baranyiensis” helyett „Com. Bihariensis” olvasható. Két relációból levezetett méretaránya = 1:324 000, ami 1" — 4500 bécsi öles aránymértéknek felel meg. Nagysága: 45,5X36,0 cm, illetve a belmérete: 42,6X32,6 cm. Tájolása déli, vagyis a térképet 180 fokkal meg kell fordítani, ha azt akarjuk, hogy a számunkra megszokott tájolásban szemlélhessük. A jelmagyarázatnak címe különös, szokatlan. Így hangzik: „Sic notantur”, azaz: „Így értelmezendők”. Négy jelet sorol fel: Civitates (nagy városok, de csak az egyetlen Pécset jelöli nagyobb városként); Fortalitia (erődítmények; de a jelölést csakis Szigetvárra alkalmazza); Oppida (városok), s végül Pagi (falvak). Kísérő iratának jelzete: HKA, Ung. Hoffinanz, 6. Juli 1740. A finoman és mértéktartással színezett lap az első pillanatban emlékeztet Mikoviny Sámuelnek az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában, valamint az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában levő, Somogy és Baranya megyékről készített térképeire (1). Tartalma, felépítése, a hegy- és vízrajz ábrázolásának modora teljesen a Mikoviny-műhelyt ismerő egyénre vall. Nem hiszem, hogy a névtelen szerzőnek valamelyik Mikoviny-fogalmazvány járt volna a kezében, mert 1740-ben, amikor ez a térkép (1. ábra) készült, Mikoviny még javában élt és térképkészítő műhelye is virágjának teljében volt. A bécsi Udvari Kamara számára készült térképet minden bizonnyal a Mikoviny-műhelyben rajzolta egy bécsi rajzoló: az Udvari Kamarának egyik alkalmazottja. Hogy bécsi osztrák egyénről és kamarai rajzolóról van szó, biztosan megállapítható részint a helynevek írásmódjából: főleg a szókezdő nagybetűk alakjából (1. például Quinque Ecclesiae, vagy Berement szavaknál a Q, ill. В betűt), a meg nem értett nevek hibás írásából (pl. Hidvég helyett: Hidbek!), továbbá abból az egyszerű tényből, hogy ennek a bécsi rajzolónak a Magyar Királyság megyei beosztásáról fogalma sem volt. Különben nem téveszthette volna össze Baranya megyét Biharral. Hogy a szóban forgó mappát készítő személy nem lehetett a Mikoviny-műhely tagja, kiderül a tájolásból is. Mikovinynek majdnem minden térképe északi tájolású; esetleg, ha a jobb elhelyezés így kívánta (igen ritkán!) nyugatolt, vagy keletek, mint például az északi bányavárosok mappái, de délnek tájolt térképe talán egyetlen egy sincsen. A térképen ábrázolt területen Nyon a Dráva és Mura szögében épült Légrádot, a Zrínyiek 16. és 17. századi erősségét látjuk. Említésre méltó, hogy Légrád vára és városa még a 18. században is a Dráva bal partján volt és éppen ezért a Kanizsai járáshoz tartozott. A Mura torkolatától halad északnak Zala megye határa. (Finom, pontozott vonal jelöli.) Somogy megyében a legjelentősebb térképi elem Szigetvár, valamint a hozzá tartozó mocsarak. A vízrajzi viszonyokat illetően a maiaktól, de még a Görög—Kerekes-féle „Magyar Átlás”-ban rögzített 1806. éviektől is élesen eltérő állapotokat látunk. Sziget várát, ahogy a 19. századi térképeken rögzítették, a Somogyszentlászló fölött, Boldogaszszonyfa határában eredő Almás patak ágai fogják közre. Ez az Almás a Görög—Kerekes-féle atlasz szerint (23. és 24. lap) Baranya megyében: Tésenfa és Csehi alatt torkollik a Drávába. Ezzel szemben tárgyalt térképünkön a Sziget várát körülvevő és elmocsarasító vízfolyást az ismeretlen szerző nem Almásnak, hanem — már Szent László magasságában is — „Fluentes Paludes”-nek, „folydogáló mocsarak”-nak nevezi. Az A 62 jelzetű Hofkammerarchívbeli térképen (1. ábra) ez a széles dágvány nem lépi át Somogy és Baranya megye határát, hanem Drávakeresztúr és Révfalu között torkollik a Drávába. Mivel a hidrográfiai helyzet ma merőben más, s ez az 1740. évi térkép nyilvánvalóan az egykorú valóságos állapotot rögzíti: az Almás pataknak azt a medrét ábrázolhatja, amelyet II. Szolimán szultán az 1566. évi ostrom alkalmával ásatott, hogy a Sziget várát körülvevő mocsarakat lecsapolják [2]. Ezek szerint 1740-ben a mai Szigetvári járás nem Baranyához tartozott, mint ma, hanem Somogy megyéhez. A Zala megyei határ azonban pontosan a mai megyehatár vonalának felel meg. Egyszerű rátekintéssel is megállapítható, hogy a HKA—A 62 jelzetű térkép К—Ny irányban erősen torzí-1. ábra. A bécsi Hofkammerarchiv A 62 jelzetű térképe 93
