Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1974-04-01 / 2. szám
Vízépítő mérnökeink irányításával vízi munkák folynak Szudánban vetve érinti a vízgazdálkodás kérdéseit. A szorosabb értelemben vett vízgazdálkodási együttműködés megszervezésének nehézségei egyrészt a parti államok társadalmi és gazdasági rendjének különbözőségében, másrészt az alsó és felső fekvésű államok érdekeinek különbözőségében kereshetők. A Dunán való vízgazdálkodási együttműködés megszervezésére irányuló első jelentős lépést a KGST Komplex Program jelentette, ennek 14. fejezet 4. pontja kimondotta, hogy ki kell dolgozni az érdekelt KGST tagállamok elgondolásait a Duna-medence vízügyi problémáinak megoldásával kapcsolatos együttműködési távlati komplex fejlesztéséről. A komplex program alapján a KGST VVÉ keretében előkészítő munka kezdődött meg. A VVÉ 18. ülésszakán jóváhagyták az érdekelt országoknak a Dunamedence vízgazdálkodása terén megvalósítandó együttműködési programját. Ennek középpontjában a Duna vízmérlegének összeállítása és a Duna vizének a szennyeződés elleni védelme áll. Már itt felmerült a többi parti állammal és egyes nemzetközi szervezetekkel való együttműködés gondolata. A KGST Végrehajtó Bizottsága 51. ülésszakán a VVÉ-ben folytatott előkészítő tevékenységet jóváhagyta és célszerűnek tartotta a Duna-medence vízgazdálkodási mérlegének összeállításával és a Duna vízminőségvédelmi intézkedéseinek kidolgozásával foglalkozó konferencia megtartását valamennyi Duna menti ország részvételével. A konferencia összehívását Románia tervezi. Együttműködés a Duna részvízgyűjtőin. A Kárpát-medencében érdekelt országok vízgazdálkodási együttműködésének jelenleg fő formája a Magyarország és a szomszédos állammal a határvizek vízgazdálkodási kérdéseinek megoldására kötött kétoldalú egyezmény. A kétoldalú együttműködésnek ez a rendszere az 1921. évi békeszerződéssel megindult történelmi folyamatban alakult ki. A felszabadulás után megkötött és jelenleg hatályos egyezmények a történelmi folyamat eredményeként a határt alkotó, illetőleg a határ által metszett vizeken való együttműködés sajátos és lehatárolt feladatainak ellátására jöttek létre. A kétoldalú államközi vízgazdálkodási egyezmények jól bevált formái az együttműködésnek. Valamennyi szomszédos országgal, a Szovjetunióval, Csehszlovákiával, Romániával, Jugoszláviával és Ausztriával van érvényes államközi egyezményünk. Kezdetben csak a közvetlen gyakorlati teendőkre korlátozódott az együttműködés, de az elmúlt esztendők során térben, időben és tevékenységi körben kiszélesedett. Ez a folyamat jelenleg is tart, és tendenciája a jövőnek is. Jellemző példa, hogy a Szovjetunióval a határvizekre vonatkozó egyezmény alapján Vízépítő mérnökeink irányításával vízi munkák folynak Szudánban 49
