Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-06-01 / 3. szám
Kisköre, a hajdan poros, az idegenforgalom útvonalaitól távoleső alföldi falvak üdülőhelyekké fejlődhetnek. A mű, amelynek ünnepélyes avatására ma összegyűltünk, egy hatalmas, szerteágazó, jóval több mint egymillió hektárnyi terület életére, 400 mezőgazdasági nagyüzem munkájára kiható létesítményrendszer alapját teremtette meg. Tervszerű továbbépítése, a második építési ütem munkái máris megkezdődtek. Épül a vízlépcső hullámtéri duzzasztója, tovább vezetjük a Nagykunsági és Jászsági Főcsatornát, fokozatosan emeljük a duzzasztás szintjét. Mindezt úgy tesszük, hogy a duzzasztók, zsilipek, csatornák nyújtotta számos lehetőség és a művek hatékony gazdasági kihasználása egynjással összhangban valósuljon meg. Ennek a gondolatnak a jegyében munkálkodnak együtt a vízügyi és mezőgazdasági szervek, az első lépésektől kezdve. Arra törekednek, hogy felkészítsék a mezőgazdasági üzemeket a korszerű öntözéses gazdálkodásra és e mű haszna ne csak minél gyorsabban, hanem sokszorosan gyümölcsözzék a Tiszatáj népének, országunk további felemelkedésének javára. A tervekben szereplő öt vízlépcső közül kettő immár felépült és végérvényesen hozzátartozik a Tisza menti tájhoz, a Tiszatáj szocialista újjászületésének éppúgy szerves részévé vált, mint korunk vízgazdálkodásának más alkotásai: a falvak fölé magasodó, ezüstösen csillogó víztornyok, a természet alkotta folyókat összekapcsoló mesterséges folyók, a földeket átszelő csatornák hálózata. A JÖVÖ TERVEI A Tisza-csatornázás megvalósításának újabb állomását jelenti majd a fejlesztési terveinkben előirányzott harmadik, a Csongrádi Vízlépcső. Ez a vízlépcső Kisköréig duzzasztja vissza a folyót, mintegy 200 ezer hektárnyi területre ad öntözővizet és kedvező feltételeket teremt a dél-alföldi ipar és mezőgazdaság fejlődéséhez. Légifelvétel: jobbra a hajózsilip Lejjebb, a jugoszláv Tiszaszakaszon Novi-Becsejnél épül már a Tisza vízlépcső-sorozat újabb fokozata, amelynek duzzasztó hatása Csongrádig érvényesül. A Tisza alsó szakaszáig terjed majd az Al-Dunán a vaskapui duzzasztómű hatása. Így tehát a tervezett Csongrádi Vízlépcső megépülte után, az Al-Duna és Záhony közötti szakaszon megszakítatlan, nagy teljesítőképességű vízi út alakul ki. Távlati terveinkben szerepel a Dunát a Tiszával összekötő csatorna képe is. Ezzel a Tisza a Fekete-tengert az Északi-tengerrel összekötő nagyhajózásra alkalmas európai vízi úthoz csatlakozik majd. Ennek legfontosabb láncszeme, a Duna— Majna—Rajna-csatorna, építésének befejező szakaszához közeledik. Ez a jövő szélesre táruló perspektívájában azt jelenti majd, hogy a Tisza-parti városok és falvak mentén folyamtengeri hajók közlekedhetnek. S így hazánk keleti térségei is bekapcsolódhatnak földrészünk víziútrendszerének vérkeringésébe. Szűkén vonnánk meg az itt végzett munka mérlegét, ha a Vízlépcsőnek csupán gazdasági eredményeit értékelnénk és nem szólnánk arról a nagy átalakulásról, amelynek nyomán itt nemcsak a táj változik, hanem az emberek is. Átalakul gondolkodásmódjuk, életformájuk. Nem csupán anyagi fellendülést, szellemi pezsdülést is indít e tájon a korszerű vízgazdálkodás. Az embereket megmozgatta az a lendület, amellyel az emberi értelem és a technika a természet átformálásához kezdett. Az egykori kubikos falvak népe az öntözés avatott mestere lesz, új gazdálkodási módszereket honosít meg és tökéletesít. Űj kultúra, korszerűbb gazdasági szerkezet, lendületes gazdasági élet bontakozik ki e vidéken. Tisztelt Ünneplő Közönség! A Tisza öt ország, öt szomszédos-szocialista ország — a folyó mentén lefelé haladva a Szovjetunió, Románia, Csehszlovákia, Magyarország és Jugoszlávia — folyója. A Kiskörei Vízlépcső része a magyarországi Tisza-szakasz csatornázásának, de egyben része a Tisza-völgy egészére kiterjedő vízgazdálkodási fejlesztési programnak, mely túlnő a nemzeti határokon. A Tisza menti szocialista országok felismerték, hogy az öszszehangolt együttműködés a leginkább megfelelő út a közös vízkincs hasznosítására, az árvízveszély elhárítására, a vizek szennyezéstől való védelmére, a 85
