Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-12-01 / 6. szám
A Ráckevei (Soroksári) Duna természetes tájegység, 1970-től a Csepel-szigeti Nagy-Dunaszakasszal együtt kiemelkedően fontos területté vált Budapest ivóvízellátásának biztosítása érdekében is. A Fővárosi Vízmű Vállalat több éves kutatómunka eredményeképpen elkészítette a fejlesztési terveit és ennek érdekében az Országos Vízügyi Hivatal a Csepel-szigeti Nagy-Dunaszakasz Szigethalom—Tass közötti teljes parti szakaszát Budapest vízbázisaként a főváros ivóvízellátásának biztosítása céljából határozatában kiutalta. A Fővárosi Vízmű kutatási programjának megállapításai alapján 650 000 m3 egészséges ivóvizet biztosítanak e területről az ezredfordulóig Budapest lakosai részére. E nagyszabású munka első lépcsője már kivitelezést nyert, hiszen 1972. októberben átadták a szigetszentmiklósi csáposkutakat üzemelésre, ebből látják el Szigetszentmiklós, Dunaharaszti, Taksony településeket, a további vízmennyiség már a főváros vízellátását biztosítja. A kutató- és kivitelezési munkát folytatják. Azokon a területeken, ahol a települések ivóvízellátását az új víznyerő kutak veszélyeztetik, vagy miattuk víznívócsökkenés áll elő, a Fővárosi Vízmű biztosítja a települések vízellátását és erről a fővezetékről kaphatnak azok a Csepel-szigeti települések is ivóvizet, ahol ma még a községi vízművel megoldatlan. A tájegység területén kiépülő regionális és egyedi vízművek programozhatok, gazdaságos üzemelésük mindenhova eljuttatja az egészséges ivóvizet a településekre és üdülőterületekre egyaránt, megszüntethető, hogy a Budapestről ideérkező dolgozó üdülőtelkére, az ivóvizet harmatvizes üvegben, vagy demizsonban hordja. Ha a víz elfogyott a településre kell begyalogolni egészséges ivóvízért. A községi, üdülőterületi víztársulások formájában sokkal gazdaságosabban megoldhatók a vízellátási problémák, mint az egyéni kútlétesítésekkel. A régi fejedelmi birtok 900 éves jubileumi ajándéka, hogy ma és a jövőben egészséges ivóvizet biztosít. Már most vigyázni kell arra, hogy ez az értékes, ivóvizet adó terület ne szennyeződjön el, ezért a környező községeket csatornahálózattal, derítőtelepekkel kell ellátni, védeni a tájat az értékes vízadó rétegeket. A természetvédelem, a zajártalom, a levegőszennyezés elleni védekezés tervei készülnek. Az elkészült Ráckevei (Soroksári) Duna vízvédelmi tervének megvalósításával, a kapitalista időben tönkretett fővárosi tavat, a Ráckevei Dunát megtisztítjuk és tisztább vizével nagyobb lehetőséget nyújtunk a szabad idő egészségesebb, kulturáltabb módon való kihasználására. Ha felütjük az 1955-ben kiadott Magyarországi Útikönyvet, ezt olvashatjuk a Dunáról: „Az új hídon robogunk a szigetre. Egy pillanatra feltűnik a nagy Kvassay zsilip, mely a Soroksári Duna vizét elzárja. Itt zsilipelik át a hajókat a mélyebben fekvő fattyú ágba.” Mi azt szeretnénk, ha fejlesztési programunk alapján 1985- re megszűnne a Duna „fattyúsorsa”, azért, hogy a Ráckevei Duna egész partvidékén minden ember kulturáltabban élvezhesse e nagyszerű természeti adottságokkal rendelkező táj szépségeit, és a feltárt kavicsbányák helyén keletkezett tavak lehetőségeit. Az üdülőtelkek iránti igények állandóan emelkednek, de az ilyen célokat szolgáló folyószakaszok és tópartok hossza csak akkor növekszik, ha a társadalom összefog a hasznosításukra. A kavicsbányatavak helyén a magyar paraszt évszázadokon át harcolt a természeti erők (árvizek) ellen. Szívós munkával megkötötte a homokot, évről évre fáradva kialakította, elősegítette a humuszréteg megfelelő kialakítását. A homokbuckák helyén termőföldet teremtett, öntözött rétgazdálkodást, konyhakertészetet alakított ki. Súlyos hiba, hogy a kavicsbányák megnyitásánál a termő humuszrétegeket a legtöbb helyen az előírásók hiánya, a bányatörvény, a vízügyi törvény rendelkezéseit elhanyagolva alakították ki. A dózerrel eltávolított humuszt összetolták a „bányameddő” iszapos, kavicsos talajrétegeivel. A vízpartok mellett nincsenek védősávok, a partok hirtelen mélyültek, nem megfelelő rézsűvel kialakítottak, így üdülésre-fürdésre még alkalmatlanok. A törvények kiegészítése szükséges. A településtervezők bevonásával a szákembereknek idejében intézkedni kell, hogy a bányatavak (kavics, homok, tőzeg, agyag) partjain üdülőterületek, horgásztavak létesüljenek. A vízvédelmi utasítások kiadásával a bányatavak vízháztartását, vízminőségvédelmet biztosítani javasoljuk. Eddig elsősorban a helyi erők összefogásával igyekeztünk a tervszerű fejlesztést elősegíteni. Ez a tájegység elsősorban a társadalmi munkára, támaszkodhatott és ebben a települések lakossága, az üdülők, egyformán mindennap segítettek valamit. Az Országos Vízügyi Hivatal és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium által közös kidolgozás alatt álló fejlesztési program jóváhagyása után, népgazdaságunk központi forrásainak arányos részét megkapva ez a munka még tervszerűbb, gazdaságosabb és fejlődésében sokkal dinamikusabbá válhat. Ez nem könnyű munka, de társadalmi összefogással mint az eddigi népgazdasági tervet, ezt is megvalósíthatjuk. Hogyan, mennyi idő alatt, milyen ütemezéssel? Erről a következő alkalommal kívánjuk tájékoztatni kedves olvasóinkat. Akik eddig segítettek, ezután segítik e tervek megvalósulását, akik érdeklődnek, esztétikusán építenek, a tájat szépítik, engedjék meg, hogy ezúton is megköszönjem segítségüket, példamutatásukat, mert minden nap többen leszünk és ez biztosítható a jövőben is. Kovács J. Gyula 220
