Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-12-01 / 6. szám
RÁCKEVE! DUNA Rossz ■ szelvény használja, miután gyógyvizű meleg fürdő csupán Csepelen és Pesterzsébeten található, fedett fürdő pedig egyelőre csak Budapesten. Növényvilága annyira változatos, hogy a balatoni növényvilág mellett még a tavirózsa is megtalálható. A part menti nádasok a horgászok legnagyobb örömére 42 halfajtából biztosítják az évi halhúsfogás legjobb átlagát az országban. A Duna vizének áradásaitól az árvízvédelmi töltések, zsilipek védik. A tavaszi hóolvadást és csapadékvizet belvízelvezető csatornák vezetik le. Öntözőcsatornák (10 000 ha öntözött terület) szelik át a tájegység területét. Komplex vízgazdálkodás biztosítja az életet jelentő vizet a mezőgazdaságnak, a tenyészidőben és a nyári szárazságban, valamint az ide telepedett iparnak. A természeti adottságok negatív tényezője, hogy a kapitalista rezsim nem törődve a vízminőség-védelemmel, sem az akkor még ismeretlen környezet- és tájvédelemmel, a Ráckevei Dunába engedte be a Csepeli Papírgyár szennyvizét, majd a hadiüzemek fertőző szennyvizét. Ez az az örökség, amelynek felszámolására most szükség van. A felső szakaszon a taksonyi hídtól a Kvassay zsilipig, a vízminőség a fennálló életvédelmi normák szerint ma még fürdésre nem alkalmas, itt elsősorban a kajak-kenu és evezős sport szerelmesei találnak sportolási lehetőséget. Biztosak vagyunk benne, hogy a vitorlázó élet is megindulhat, ha a kotrási munkák a hajózó út 120 m-es mederszélességét, mélységét, víztükrét előállítják. A középső szakasz Taksonytól a ráckevei hídig a horgászás, a sportolás, az üdülés céljait szolgálja. Az alsó szakasz Ráckevétól— Tassig az igazi horgászparadicsom, mert jelenleg ez a terület az ország egyik legjobb horgászvizének tekinthető. A vízminőség fürdésre, kempingezésre, a széles meder az evezős sport, a vitorlázás kedvelőinek ad ideális lehetőségeket. Egy keveset a múltról A ráckevei Savoyai kastély múzeumában az ókor népeinek sírmaradványai mutatják, hogy az ember itt korán letelepedett. Amikor a honfoglaló magyarok megjelentek ezen a tájon, még tiszta vizet találtak, jó gázlókat. A kitűnő füvű, buja növényzetű szigetet Árpád vezér főlovászáról, Sepelről nevezték el. Árpád-házi királyaink feleségeinek nászajándéka volt a sziget. Mátyás Beatrice palotájának építéséhez olasz kőfaragókat hozatott, akiknek munkája ma is megtalálható. A török hódoltság alatt a Csepel-sziget és Ráckeve kereskedő bázissá alakult, hiszen kiváltságokból többet élvezett a budai basánál, mint Buda, több adót fizetett a basának, mint Buda. A környék népének búvóhelye volt a nádasokkal, jó gázlókkal körülvett Csepel-sziget, ide menekült a puszták népe is megmentve családját és állatait a török elől. A török kiverése után Savoyai Jenő, Ráckevén épített barokk kastélyt. A kastély avatásának érdekében Budától—Ráckevéig 500 méterenként fáklyás hajdú mutatta az utat, az akkor uralkodó és elnyomó Habsburg vezető osztálya és kiváltságosai részére, nehogy eltévedjenek. A Duna két „ágának” — a budafokinak és a soroksárinak — egyike sem volt kialakult főmeder, sehol sem épültek folyamszabályozási művek. 1836 márciusában az alacsony vízállás miatt a hirtelen megindult jég Budafoknál összetorlódott, pár óra alatt felduzzasztottá a Dunát, ez óriási árvízkatasztrófát okozott Budapesten. Az árvíz után különböző szabályozási terveket dolgoztak ki, ám az elgondolásokból nem valósult meg semmi. 1873-ban határozták csak el: A főmeder a buda-