Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-08-01 / 4. szám
nagy teljesítményű forgató-tisztító berendezéssel (9. kép). A víztisztítás, szennyvízkezelés fejlesztésében elért eredményeit a tatabányai Vidus szép kiállítási területén reprezentálta. Különösen figyelemre méltó a mezőgazdasági szennyvíz, trágyáié kezelésére kifejlesztett technológiai megoldásai. A szennyvíz, a darabos anyagot szállító víz üzembiztos, jó hatásfokú szállítására már több új szivattyúkonstrukciót fejlesztettek ki. A legújabbat a F. Seeberger cég állította ki (10. fénykép), amely a csiga és centrifugál szivattyú előnyeit egyesíti. A cég képviselője szerint a kísérleti gépekkel kiváló — 75— 80% — hatásfokot értek el erősen uszadékos víz szállításánál, dugulásmentesen. A vízgazdálkodás területén alkalmazható sok műszer, automatikaberendezés megemlítésére most nem térünk ki. Ezek célszerű kiállítási elhelyezése a korábbi évekhez viszonyítva már most is növelte az áttekinthetőséget. Az 1973. évi tavaszi BNV már a szakosításhoz is megtette az első lépéseket. A következő években ez várhatóan még nagyobb mértékű lesz és így mód nyílik az egyes termékcsoportokban elért műszaki fejlődés felmérésére. Gerencsér Árpád csop. vez. főmérnök Az aszály nyomában a Volga vidékén Tavaly a legnagyobb nyárban véletlenül a Volga vidékén, Szaratov táján jártam, azokon a tájakon, amelyeket a legkeményebben sújtott az aszály. A kombájnok szinte teljesen porfelhőbe burkolóztak, amint lassan előredolgozták magukat a rónán és vágták a csenevész búzát, árpát. Nagy volt a kár. Csupán a novouzenszki járásban 258 ezer hektár gabona- és takarmányvetés veszett ki, a megmaradt 22 000 pedig alig egy mázsát adott hektáronként. Nem függeni az időjárás szeszélyeitől — hoszszú nemzedékek óta ez a földművelők álma. A Szovjetunióban ezt az álmot a talajjavítás segítségévei váltják valóra. Az öntözött és felszárított földek, amelyek a szántóterület 6 százalékát alkotják, ma a szovjet földművelés termésének ötödrészét adják. A nagyszabású talajjavítási programhoz 1966- ban láttak hozzá. Öt év alatt 5,7 millió hektáron végeztek talajjavítást. 1972. elején a Szovjetunió 11,5 millió hektár öntözött és Í0,9 millió hektár felszárított földdel rendelkezett. 1972-ben, az ország történelmének legszárazabb esztendejében ezek adták a legnagyobb termést. Az öntözött földekről például rekordmennyiségű rizst takarítottak be: 1,6 millió tonnát. A kilencedik ötéves terv folyamán (1971—1975) további 3,2 millió hektárt vonnak be az öntözésbe és 5 millió hektárt víztelenítenek. Talajjavításra 27 milliárd rubelt fordítanak, ez az összes mezőgazdasági beruházások ötödével egyenlő. Az előző ötéves időszakban az öntözött terület évente átlag 300 000 hektárral növekedett, a mostaniban viszont 600 000 hektárral gyarapszik. Térjünk vissza a Volga-vidékre, amely az Oroszországi Föderáció megművelt földjeinek csaknem egynegyedét jelenti. Innen kerül ki a köztársaságban felvásárolt gabona és napraforgó negyedrésze, a cukorrépa több mint 10 százaléka, valamint a tej 14,8, a hús 17,9, a gyapjú 24,4 és a tojás 14 százaléka. Az Oroszországi Föderációra jut egyébként a Szovjetunió teljes mezőgazdasági termelésének mintegy a fele. A Volga-vidék elsősorban búzatermő vidék. A gabonafélék vetésterületének több mint a felét búza foglalja el. Az évi búzatermés 13 millió tonna körül van. Ez a vidék azonban nem kevésbé nevezetes a súlyos aszályokról. Csupán az utóbbi húsz évben is négy ilyen aszály fordult elő: 1954-ben, 1957- ben, 1969-ben és 1972-ben. A tavalyihoz fogható pedig az előző száz évben sem akadt. A Volga-vidéken ma több mint 300 000 hektár az öntözött terület. A folyó ötéves tervben további 5—600 000 hektár öntözését tervezik. Ez mintegy ötször annyi, mint amennyin 1966—1970 között az öntözést bevezették. Főképp rendszeres öntözést biztosító nagy öntözőrendszerek építésére helyezik a hangsúlyt. Ezt a Volga hatalmas vízartériája által átszelt vidék egyenletes domborzata teszi lehetővé. A Volga-vidéken húsznál több öntözőrendszer épül. E téren fontos esemény volt tavaly a Szarátovi-csatorna megnyitása, valamint a Pallaszovszki-csatorna első szakaszának üzembe helyezése. Ezek övezetében a legközelebbi évek folyamán több mint 200 000 hektár víztelen földet vonnak be az öntözésbe. Folytatódik a 300 kilométeres Kujbisevi-csatorna építése. Kibontakozóban van a szarátovi terület legnagyobb öntözőrendszerének, a volkovi öntözőrendszernek az építkezése. A Volga-vidék földművelésének fejlődésében új szakaszt nyit a Volga—Ural-csatorna üzembe helyezése. Ez lesz Európa legnagyobb hidrotechnikai létesítménye. Teljes hossza 464 kilométer lesz. 222 kilométernyi első szakasza — a Volga és a Bolsoj Uzeny folyó között — 1980-ig készül el. A második szakaszt akkor fejezik be, ha már megvalósult a terv, amely szerint az északi folyók vizét a Volgába vezetik. Az öntözött földek legalább kétszer-háromszor akkora termést adnak, mint az öntözetlenek. Vaszilij Fomenko a Szelszkája Zsizny munkatársa (APN) 130
