Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-06-01 / 3. szám
ból Mexikóba folyó vízfolyás a Pecos folyó, amely a határra érkezve Rio Grande névvel alkotja a határt egészen a Mexikói öbölben levő torkolatáig. Északon, a kanadai határt öt nagyobb folyó is metszi (Columbia, Milk, Kootenai, Red, St. Lőrinc). Az árvízi hozamok szabályozására közös költségen a folyók felső, kanadai szakaszán több tározót is létesítettek. Üzemeltetésükről a vízigényeknek megfelelően közös terv alapján gondoskodnak. Az USA számos nemzetközi tudományos szervezetben részt vesz. Most van kialakulóban egy közös kutatási program például az USA és a keleteurópai országok szakemberei között a természettudományok — közöttük a vízgazdálkodás — területén. A különböző ENSZ és egyéb szervezetek programjában rendszeresen szerepelnek rövidebb-hosszabb idejű tanulmányutak mérnökök, kutatók, oktatók részére. Az Amerikai Egyesült Államok vízgazdálkodásának szervezési kérdéseit, az egyes intézmények feladatait a lap következő száma ismerteti. Dr. Nagy László Vízügyi térképkiállítás Baján Az 1973. évi Hidrogeodéziai Napokkal kapcsolatosan a bajai Tóth Kálmán Gimnázium és a Vízügyi Szakközépiskola tanulói tanáraik vezetésével, Tarján Levente mérnök és oki. középiskolai tanár irányításával a Türr István Múzeum négy termében igen színvonalas térképtörténeti kiállítást rendeztek. Megnyitása alkalmával Dr. Homoródi Lajos egyetemi tanár, akadémiai levelező tag, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület elnöke mondott ünnepi beszédet. A kiállítás a 16. század kezdetétől napjainkig terjedően a magyar térképezés és térképrajzolásnak közel 500 éves fejlődését mutatta be. A nagyon jól megválogatott anyag egészében a hidrogeodézia (azt is mondhatnám: hidrokartográfia) témakörébe tartozott, de ezen felül magában foglalta a terepfelvételi módszerek minden geodéziai válfaját. A 16. századi anyagot Lázár deák 1514—1528. évi ingolstadti kiadású Magyarország és Lazius 1556. évi alsó-ausztriai térképének facsimile másolatai képviselték. Az igen jól összefoglalt magyarázó szöveg a Duna ábrázolására hívta fel a figyelmet. A közönség érdeklődéssel figyelte, hogy Lázár deák tökéletes Duna-rajza után Wolfgang Lazius a régi, megrögződött, hibás Dunaábrázolásokhoz ragaszkodva mennyire kritikátlanul tér vissza a 100 évvel korábbi kartográfiai képhez. Ez csak azt bizonyítja, hogy asztrolabiummal a kezében Lazius sohasem járta végig a Duna völgyét. E korai Duna-ábrázolásokat követően 200 éven át magyar szakember nem térképezte a folyót. Az 1730—1750-es évekből Mikoviny Sámuel igen jó Duna-térképei ismeretesek, de ezekből olyan kiadvány, amelyet a kiállításokon is felhasználhattak volna, még nincsen. (Jó lenne, ha erre az elszomorító hiányra illetékeseink felfigyelnének.) A bemutató Beszédes József egész életművének összeállításával folytatódott. Szerencsés gondolat volt egyik legnagyobb folyószabályozó és csatornatervező mérnökünk élete munkáját, elgondolásait és kivitelezett terveit ily módon vetíteni a hasonló pályára készülő ifjúság elé. Méltó helyet foglalt el a 18. század másik kiemelkedő mérnök-egyéniségének: Balla Antalnak 1726-ból való „Delineatio faciem metacionis inter possessionem Szeremle et Comit. Soltiensem” című, 1 : 36 000 méretarányú térképe. Nagy érdeklődést keltett a Kalocsai Érsekség néhai érdemes geometrájának, Ruttkay Mihálynak „Generalis topographia Defluxus Danubii per Comitatuum Pest-Pilis-Soltiensem ... exhibens” című térképe, melyet a Dunát megszemélyesítő allegorikus férfialak mellett halászhajó, halászkunyhó, hálószárító és egyéb halászkészségek díszítenek. Ez az Érs. 83. sz. jelű térkép keltezés nélküli, de mivel a Dunát megszemélyesítő alakhoz mintául szemmel láthatóan a Pozsony megyét ábrázoló Mikoviny-térképnek Bél Mátyás „Geographia”-jában megjelent metszete szolgált, megállapítható, hogy Ruttkay térképe az 1745 utáni évekből való. Szabó István 1804. évi térképe: „Partis terrarum privilegiati oppidi Baja Planum” 1 : 1440-es méretarányával keltett figyelmet. A birtokmegosztási térképek egyik igen szép, korai példája. A hitelesítő záradékot díszítő képen egy kéz vörös pecsétviaszt gyertyaláng fölé tartva, abból hatalmas csepp cseppen a mappára; s ahova cseppen, a címeres hitelesítő pecsét máris ott látható. Az 1804. és 1812. közötti évekből való Páka Antal: „Prospectus Archi-Episcopatus possessionis Bács-újfalu” című térképe. A mappa címének, valamint magyarázó feliratának díszes kerete a napóleoni háborús időkre utal. A nagyon részletes birtoktérkép méretaránya: 1 : 1800. A kiállított legrégibb, részletes várostérkép Krenner Józsefnek 1795. évi Baja térképe volt. Méretaránya: 1 : 10 080. Az utóbbi két mappa szép példánya annak, hogy a régi premetrikus idők mérnökei is hogyan keresték a lehetőséget arra, hogy kerek számú kicsinyítési relációhoz jussanak. Baja városával kapcsolatban még több értékes, régi térképet láttunk. Így Quits Antalnak 1802. évi 1 : 3600 méretarányú mappáját Baja külterületének részletes parcellázásáról. A szerző Bács megye hites geometrája volt. Balla Zsigmond „Mappa Integrum Territorium Privilegiati Oppidi Baja cumlimitibus, Agris Sil-119
