Vízgazdálkodás, 1971 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1971-02-01 / 1. szám
veket érvényesítettük az illusztrációs anyag kiválogatásánál is. A lexikon írói és szerkesztői igyekeztek nagy súlyt helyezni az egységes terminológia kialakítására. mely sok nehézséget okozott, tekintettel arra, hogy némely szakkifejezést egyes szűkebb szakterületeken belül nem egységesen használnak. Hasonlóan más szakterületekhez, mi sem tudtuk nélkülözni a vízgazdálkodás alkotta terminus technikusok használatát, annál is inkább, mert nélkülük a szakmai fogalmak, kifejezések egységes értelmezése nem lehetséges. A lexikon anyagának gyűjtése 1969 őszén, szerkesztése 1970. év elején fejeződött be. A lexikon Dégen Imre államtitkár elvtárs, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke vezetésével működő szerkesztő bizottság irányítása alatt, témafelelősi rendszerbe tartozó szerzők útján került megírásra. A feldolgozott témakörök a következők: Alap- és segédtudományok — Árvízmentesítés és folyamszabályozás — Vízrendezés — Mezőgazdasági vízhasznosítás — Vízellátás, csatornázás — Vízerőhasznosítás — A vízgazdálkodás gépei és műszaki eszközei — Vízépítőipar — Vízkészlet-gazdálkodás — Víz jog — Ügyvitel, pénzgazdálkodás és számvitel — Vízügyi tudományok és szakoktatás — Történeti és szervezeti ismeretek. A szerkesztő bizottság tagjai, a szerkesztők, témafelelősök és a szerzők döntően a vízgazdálkodás vagy azzal kapcsolatban álló szakterületek munkatársai. A lexikon terjedelme kb. 110 ív, beleértve a mintegy 1000 db ábrát és rajzot is. Példányszáma 3000 db. Ára 220,— Ft. A magyar vízgazdálkodási lexikon az Országos Vízügyi Hivatal kezdeményezésére, a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg január első napjaiban. Dr. Erdélyi László A Fővárosi Vízművek fejlesztési terveiről az 1970. és a IV. 5 éves terv éveiben nyújtott igen érdekes és a főváros minden lakosát közelről érintő tájékoztatást Hajdú György, a vízművek igazgatója. Budapest rohamos fejlődésének következtében a vízigények a vártnál is jelentősebb mértékben növekedtek. Ezt a 12 éves növekedést szemlélteti a következő táblázat: 1958 1969—1970 Lakosság száma Termelt vízmennyiség Max. napi termelés Csőhálózat hossza Bekötése száma Közutak száma Gépházak száma Összes tározó térfogat Fizikai dolgozók Alkalmazott Dolgozók összesen Az előző évekről nem is beszélve, az elmúlt 1969—70. évben télen és nyáron is több ízben fordultak elő zavarok a vízellátásban. Ez a múlt mostoha beruházási lehetőségeinek maradványaként jelentkezett és az igényekkel lépést tartó t 760 000 fő 184 000 000 m3 661 803 m3 2 410 km 85 083 db 1 913 db 56 db 136 366 m3 1 250 fő 681 fő 1 931 fő 2 006 000 fő 247 843 000 m3 880 803 m3 3 422 km 133 396 db 2 611 db 69 db 139 497 m3 1 565 fő 820 fő 2 385 fő beruházásokra csak az új mechanizmus bevezetésével nyílt lehetőség, így is az eddigi lemaradások teljes felszámolásához több évre van szükség. Cél mind a víztermelést, mind a szállítókapacitást biztosító berendezéseknek együttes fejlesztését meggyorsítani, hogy a IV. ötéves tervidőszak végére a várható igényeket maradéktalanul kielégíthessék. Ennek érdekében elkészítették a vízművek távlati fejlesztési tervét, melyet úgy ütemeztek, hogy a IV. ötéves terv időszakában az átlagosnál magasabb keretek előirányzásával a normál igénynövekedéseken felül a lemaradásokat véglegesen fel tudják számolni. Ehhez a tervidőszakban évente 5—600 millió forint beruházási keretekre van szükség. A fejlesztési terv jelentősebb beruházásai: A víztermelés vonalán elsősorban a jó vízminőséget biztosító Szentendrei-szigeti, parti szűrésű kútrendszerek további fejlesztése, valamint a déli területek igényeihez igazodva a Csepel-szigeten újabb kútrendszerek építése. E tervek során a már befejezés előtt álló Horány—Surányi Vízmű után a IV. ötéves tervben megépítik a Váccal szemközti partszakaszokra és Tahitótfalu fölött tervezett vízműveket. Ezek együttesen mintegy 200 000 m3/nap víztermeléssel fogják növelni a vízmű kapacitását. Csepel-szigeten már 1971-ben megkez8
