Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-04-01 / 2. szám
levő 8 km-es szakasz megfelelő szelvényméretre történő kiépítéséhez további 500 000 m3 földanyag beépítésére van szükség. Ez évben fejeződik be a védtöltéshez vezető kövesutak építése. Az árvízvédelmi szakágazat egyik legjelentősebb feladata lesz 1972-ben meginduló Dráva bal parti árvédelmi szakasz fejlesztésének munkálata. Ennek során hozzávetőleg 2—2,5 millió m3 anyag megmozgatására lesz szükség. Jelenleg készül, jugoszláv—magyar közös tervezésben a Dráva árvízvédelmi tanulmányterve. Az igen elismerésreméltó árvízvédelmi munkák mellett jelentős folyószabályozási feladatok megoldása hárul az Igazgatóságra. Ezek közül a legjelentősebb a Dráva folyószabályozásának előkészítése és végrehajtása. A mederszabályozás, az árvízvédelmi művek fejlesztése, a hajózási és az egyéb kapcsolódó vízigazdálkodási igények kielégítése a két érdekelt állam, Magyarország és Jugoszlávia vízügyi szerveinek összehangolt közös tervezésében és kivitelezésében történik. A korszerű folyószabályozás érdekében részletes kutatást kezdeményezett az Igazgatóság a hidrológiai, hidraulikai és morfológiai adatok gyűjtésére. 1929 óta nem volt részletes felmérés a Dráván és a folyamszabályozás a régi gyakorlati tapasztalatok szerint történt. Az utóbbi három évben felmérték közösen a felek a Dráva dunai torkolata és a Mura torkolata közötti szakaszt, térképeket, keresztszelvényeket készítettek és nyilvántartási szelvényköveket helyeztek el. Kísérleti szakaszokat jelöltek ki, amelyeken vízsebesség-, hordalék-, vízhozam-, mederérdesség-mérések folynak annak érdekében, hogy a folyószabályozási tanulmánytervben, továbbá az általános tervben és a részlettervekben a folyó természetéhez igazodó és megváltozott körülményeknek megfelelő és gazdálkodási igényeket kielégítő tudományos alapokra támaszkodó folyószabályozási elvek érvényesüljenek. Megfigyelési és tervezési együttműködés jött létre a Déldunántűli Vízügyi Igazgatóság, a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet, a Vízügyi Tervező Iroda és a jugoszláv belgrádi Jaroslav Csemi Intézet és zágrábi Hidrometeorológiai Intézet, továbbá az eszéki Általános Vízügyi Vállalat között. A mindkét fél részére rendelkezésre álló pénzügyi kereteken belül arra törekszenek, hogy ezekből minél rövidebb idő alatt, minél hoszszabb Dráva folyószakasz szabályozása valósuljon meg. A jugoszláv vízügyi szervekkel történő gazdaságos együttműködés, valamint az építési kő beszerzésének nehézségei késztették az Igazgatóságot a saját kezelésben működő Tenkeshegyi kőbánya létesítésére. Az Igazgatóság működési területén levő, mintegy 10 000 km összhosszúságú vízfolyások közül nyilvántartott nagyobb vízfolyások hossza 5700 km. Ebből 920 km hoszszú nagyobb vízfolyás tartozik állami kezelésbe, míg kereken 4200 km-nyi kisebb vízfolyás a vízgazdálkodási társulatok és 580 km a tanácsok gondjaira bízott, a többi üzemen belüli. E számadatokból kitűnően az Igazgatóságra háruló víz-A Vízminőségi Felügyelet drávai részlege ellenőrzésen szárnyas motorcsónakkal Magyar és jugoszláv vízügyi vezetők drávai tárgyalása a „Vízvár” hajó tárgyalótermében 56
