Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / Különszám
Dégen elvtárs megtekintette a Tiszakürt térségében folyó védelmi tevékenységet. Helyszíni konzultáció nagyságrendjére, mivel ezeken a szakaszokon az elmúlt 10 év árvizei nem közelítették meg az eddig észlelt legmagasabb vízszinteket. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő árvízvédelmi fővédvonalak a számított árvízszint felett a Tisza és Hármas-Körös mentén általában 1,5 méteres biztonsági magassággal rendelkeznek. Igaz ugyan a megfelelő magassági kiépítés nincs meg minden szelvényben, azonban tényleges magassági hiánnyal a Tisza mentén kiépített fővédvonalakon sehol sem kellett számolni. Lényegében más volt a helyzet az ún. magaspartokon, ahol kiépített védvonalak nem voltak. A magaspartok a Tisza Szolnok alatti szakaszán — Tószeg, Várkony, Vezseny, Tiszajenő, Tiszakécske, Rákócziújfalu, Martfű, Nagyrév és Tiszaug térségében — továbbá a Zagyván Zagyvarékasnál mutatkoztak olyanoknak, ahol több helyen, elsősorban a belterületek védelme érdekében, illetve a vizek szétterülése meggátlása céljából védvonalakat kellett építeni. Az előrejelzett magas és várhatóan hosszantartó vízállás előre ismerten keresztmetszeti hiányosságokat jelzett a töltés számos szakaszán részben az 1967. évi helyeken, részben más újabb, Szolnoktól délre eső szakaszokon is. Az árvízvédelmi töltések gyeptakarójának és a hullámtéri erdősávok lombozatának fejlettsége valószínűsítette, hogy a magas tiszai vízállás ellenére a tiszai árvízvédekezésre egyébként igen jellemző hullámverés nem igényel fokozott védekezést, mivel a biológiai védelem a hullámok kialakulását várhatóan gátolja. A védtöltések víz felőli rézsűjének gátkaszálását nem engedélyeztük. A fent felsorolt elvi meggondolások figyelembevételével május 14-én összehívott árvízvédelmi törzsértekezlet meghatározta az intézkedések fő irányait és konkrét helyeit. Egyben a legfontosabb feladatok szervezésére a védelmi törzs tagjaiból szakértőket bízott meg, kiknek egy-egy védelmi terület, illetve védelmi mód fokozott figyelemmel kísérése volt a feladata. Külön szakértők foglalkoztak a védelmi intézkedések előrejelzésével, a különböző műtárgyak üzemelésével és védelmével, a fakadó- és szivárgóvíz, valamint töltésátázás kérdéseivel, a hullámverés elleni védelemmel, a magasparti védekezéssel, a hidrometeorológiai előrejelzéssel, az utak karbantartásával és a közlekedés kérdéseivel, a védelmi eszköz-, létszám-, bér- és költséggazdálkodási kérdésekkel, a koordináció feladatával és a tájékoztató szolgálattal, 215
