Vízgazdálkodás, 1970 (10. évfolyam, 1-6. szám)
1970-10-01 / 5. szám
Az év tavaszán az egész ország feszült figyelemmel kísérte az árvíz elleni küzdelmet. Ma már a tapasztalatok értékelésén és az árvízvédelmi művek további fejlesztésén van a hangsúly. Amikor levonjuk az árvíz műszaki, gazdasági és társadalmi tapasztalatait és kijelöljük a további utat, munkánkhoz alapvetően fontos, hogy az árvíz filozófiai kérdéseit a dialektikus materializmus nyelvén szabatosan megfogalmazzuk. A következő gondolatok ehhez kívánnak szempontokat adni. Minden jelenség kölcsönhatásainak metszéspontján alakul ki. Az árvíz természeti jelenség; bonyolult kölcsönhatások nyomán lép fel. Az árvízzel kapcsolatos legfontosabb tényezők a következők: — légköri jelenségek, meteorológiai viszonyok, — esőzés, hó, olvadás, — a vízgyűjtő terület nagysága, magassága, talaja, növényzete, — a vízfolyás-hálózat, — az árvíz nagysága, — árvízvédelmi művek, — árvízvédekezés, védelmi szervezet, — árvízkárok. Az árvíz, mint minden természeti jelenség teljes mértékben determinált. Ez az egyetemes kölcsönhatás azonban nem eleve előzetesen meghatározott, hanem a fentiekben felsorolt tényezők tényleges értékeinek fellépésekor, „az utolsó pillanatban” realizálódik. Kísérjük figyelemmel az árvízi jelenségekkel kapcsolatos oksági, szükségszerű, véletlen és törvényszerű összefüggések néhány példáját. Oksági összefüggések Ilyenről akkor beszélünk, ha két jelenség közül az egyik megelőzi és adott feltételek között kötelezően kiváltja a másikat. Az árvízi tényezők között számos oksági kapcsolatot sorolhatunk fel, akár az egyes tényezőkön belül, akár a különböző tényezők között. Oksági összefüggés áll fenn nyilvánvalóan bizonyos légköri ciklontevékenység és az esőzés között, vagy a hőmérséklet és a csapadék fajtája (eső, vagy hó) között. Nyilvánvaló a kapcsolat a hőmérséklet és a hóolvadás között. Ugyanakkor sokszor az oksági összefüggés végig gyűrűzik az árvízi tényezőkön keresztül: ciklonok — esőzés — árvíz — védekezés — árvízkárok. A tudomány számára alapvetően fontos az oksági összefüggések felismerése. Nyilvánvaló, hogy a tudomány törvényeit csakis az oksági kapcsolatok tisztázása révén lehetséges feltárni. A fejlődés jelenlegi szakaszában úgy véljük, hogy sikerült az árvízzel kapcsolatos legfontosabb oksági kapcsolatokat megismerni, de még távol vagyunk attól, hogy az ezekhez tartozó törvényszerű viszonyokat is teljes mértékben feltárjuk. Szükségszerű összefüggések A szükségszerűség az adott tényezők és összefüggéseik belső lényegéből következik és ezért a feltételek fennállása esetén elkerülhetetlenül végbe megy. Mit jelent ez az árvízi jelenségeknél? Vegyük például az 1970. évi Tisza völgyi árvizet. A légköri jelenségek több hónapon keresztül Erdélyben teljesen rendkívüliek voltak. Ennek hatására az átlagnál jóval nagyobb mennyiségű hó esett a tél folyamán, majd nagy intenzitású, hosszan tartó, a vízgyűjtő teljes területére kiterjedő esőzés következett. A Tisza vízgyűjtője hatalmas, jelentős része hegyvidéken található, a vízgyűjtő talaja vízzel telített volt és így a lehullott csapadék legnagyobb része a vízfolyás hálózatba zúdult. Ezek a tényezők fellépése szükségszerűen előidézte az árvíz eddig még soha nem tapasztalt méreteit. Adottak voltak az árvízvédelmi művek és az árvízvédekezés igénye szükségszerűen hősies helytállást és nagyfokú szervezettséget kívánt a védelmi szakaszokon. Véletlen összefüggések A véletlen jelleg azt jelenti, hogy a jelenség az adott feltételek fennállása esetén esetleges, felléphet, de el is maradhat. A meteorológiai viszonyok például önmagukban még nem idéznek elő biztosan árvizet. Lehetséges, hogy a hirtelen és nagy esőzés ellenére, mivel a talaj száraz, nem lép fel árvízi jelenség. Maga a csapadék előfordulása is véletlen jellegűnek tekinthető, nemcsak azért, mert nem tudjuk pontosan számolni a ciklonok erőssége és a csapadékintenzitás közti öszszefüggést, hanem azért, mert ez a véletlen jelleg objektív; hiszen e két utóbbi tényezőn kívül számos olyan is fellép, amelynek hatása döntő. Mindezek következtében, ha kiragadva vizsgáljuk az árvizek előfordulását, mindenképpen a véletlen jellegű összefüggésekre használható valószínűségszámítás módszeréhez kell fordulni. Érdekes ilyen szempontból a valószínűségszámítás és az oksági összefüggések dialektikus kapcsolata. Ez abban nyilvánul meg pl., hogy a valószínűség171
