Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1968-02-01 / 1. szám

SZIVATTYÚTELEPEK AUTOMATIZÁLÁSÁNAK TERVE 3. ábra. Budapest szivattyútelepeinek automatizálási terve « ö ф ф 4 0 Jtfmagyarit/of Mtfftvt wettpitttepri » »tspmisi* 8e«ttf*óé • ■ ~i-ftpefiteaói ' T- .... t* i 9 if*« я*»Яъ*>а>ц fite * tír»** Stritt* 4Ü itten tartói . feietpeat « eHtsrppbt Septft'fa *t*efgt»*t »x *te*i *íit**ést* <<■: Шер** ЬергШеге toafgbtnfaptt* Msére ■ az öntisztítás mértéke Budapest déli határától 8—10 km-re már megfe­lelő. Az elmúflt években különösen nagymérvű volt Budapesten az ipari szennyvíz növekedése, mely 14 év alatt a 16 szorosára emelkedett. Sajnos éppen az ipari szennyvíz az, amely az élővíz biológiai folyama­taira bénítólag hat, a vízhasználat körét és lehetőségét korlátozza. A SZENNYVÍZTISZTÍTÓ telepek elhelyezése A hálózati viszonyokat, a dom­borzati adottságokat, a területi igé­nyeket és az elhelyezés leggazdasá­gosabb megoldását véve figyelembe, telephelyül a következőket szemel­ték ki: Óbudán a Zab utca környékét, Kelenföldén a Fehérvári út mentén még beépítetlen ingatlanokat, Buda­­tétényben az Állami Gazdaság terü­letének egy részét, a nagytétényi ipari övezetet, az angyalföldi szi­vattyútelephez csatlakozó területe­ket, Csepel-sziget északi részét és a Dél-pesti szennyvíztisztító telep kör­nyékét. Fenti lehetőségek mérlege­lése után a végleges megoldás: Buda szennyvizeit Albertfalva déli határáig terjedő a Csepel-sziget északkeleti részén létesítendő telep fogja tisztítani. Az ettől délre eső területnek és Csepel-sziget lakótele­pülésre kijelölt részének szennyvizei a Nagytétényi Sertéshizlaiótól délre építendő Buda-déli szennyvíztisztító telepre vezetendők. Az Angyalföldi szivattyútelep víz­gyűjtő területének szennyvizeit helyben fogják tisztítani. A Ferenc­városi szivattyútelepre érkező szennyvizeket tisztítás céljából a Csepel-északi telepre juttatják. Dél­pesti peremvárosok részére a már kijelölt Torontál utcai hely válto­zatlan marad. A kijelölt helyek ipari övezetben fekszenek, az eset­leges szagbántalom a lakóövezeteket nem veszélyezteti. A csepeli tisztítótelepre szükséges Duna alatti átvezetés ma már nem jelent különösebb műszaki nehézsé­get. A TÁVLATI TERV FŐBB PONTJAI A főváros meglevő főgyűjtőinek mintegy fele a századfordulón, il­letve azt megelőző évtizedben épült. Pl. 1895 előtt 276 km épült. A vizs­gálatok szerint ezeknek a 60—90 éves főgyűjtő csatornáknak állapota számottevően még nem romlott. Külföldi példák is utalnak arra, hogy a tényleg jól megépített és karbantartott nagyméretű főgyűjtők élettartama 100—150 év is lehet. A fővárosi főgyűjtők átlagos avultsági foka 40—50 százalék. A felújításra váró ilyen csatorna hossza 380 km és ennek felújítását 10 év alatt kel­lene végrehajtani. A SZENNYVIZEK MENNYISÉGÉNEK KÉRDÉSE A várható szárazidei szennyvíz­­mennyiség meghatározása során támpontul szolgál a főváros terüle­tén hosszabb távlatban elhelyez­hető 2,2 millió fő lakosszám, a Fő­városi Vízművek 15 éves fejlesztési terve és a kormánynak azon el­határozása, hogy a fővárosban a további ipartelepítést korlátozza. Ennek alapján Budapest összes szá­razidei szennyvízét napi 1,5 millió m3-ben, vagyis átlag 17,4 m3/sec veszik fel, ami fenti lakosszám mel­lett 660 liter/fő napi vízfogyasztás­nak felel meg. Jelenleg csak a na­gyobb telepeken van korszerű Ven­turi mérőberendezés, a többi he­lyen a szivattyúteljesítményből szá­mítják a szennyvíz-mennyiséget. A csapadékvizek és a hígított szennyvizek elvezetése tárgyában az Országos Vízügyi Főigazgatóság az Egészségügyi Minisztériummal egyetértésben úgy döntött, hogy Budapesten csak a csapadékmentes időben levezetett szennyvizeket kell 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom