Vízgazdálkodás, 1968 (8. évfolyam, 1-6. szám)
1968-04-01 / 2. szám
2. ábra. A töltet súlynehezék felőli oldala Árvizeink történetének ismeretében megállapítható: ebben az évszázadban a legnagyobb kárt a Duna jeges árvizei okozták. Kemény, hosszú tél után a jégpáncél feltöredezése és levonulása általában torlódásokat, jégdugókat okoz. E dugók helyenként eltömik vagy erősen leszűkítik a víz lefolyásának útját, miközben az olvadásból keletkező kisebb-nagyobb árhullámok lényegesen magasabbra duzzadva veszélyt okoznak. A Duna és természetesen más folyóink árvizeit, vízgyűjtő területének földrajzi és éghajlati adottságai okozzák. Például a Dunának a Vág és a Dráva között egyáltalán nincs olyan mellékfolyója amely a korábban érkező árhullámával az összefüggő jégmezőt felszakíthatná és szakaszokra bontaná. Általában a levegő felmelegedése is nyugaton kezdődik és onnan nyomul az országba. Ennek hatására a Duna felsőbb szakaszainak jégtakarója előbb-1. ábra. A 45 kg súlyú jégrobbantó töltet utóbb megbomlik, majd az olvadásból keletkező árhullámmal egy időben zúdul a folyam alsóbb szakaszai felé. Ilyenkor a Budapest alatti folyamszakaszon a jégtakaró még igen erős, gyakran teljesen összefüggő mezőt alkot. Tapasztalat szerint az úszó jég mennyisége nagyobbára Budapest alatt növekszik akkora tömeggé, amely az álló jégpáncél alá gyömöszölődve a jégmező alatti víz útját eltörni vagy erősen összeszűkíti. A jégtorlódást okozó földrajzi és éghajlati adottságokon sajnos nincs módunkban változtatni. Vannak azonban olyan tényezők, amelyeknek veszélyességi foka a tudomány és a technika mai fejlett eszközeivel, ésszerű emberi beavatkozással igen tetemesen csökkenthető. Ilyen nagy hatásfokú beavatkozási lehetőség a folyó medrének szabályozása, a hullámtéri terület rendezése, az árvíz elleni védművek erősségének növelése, a jégtörő hajók munkájával a jég megállásának késleltetése, a jégrobbantás és különösen ennek újszerű, fejlettebb technikája, technológiája. Mint minden robbantási művelet azonban, ez is bonyolult és veszélyes eljárás. Ezért alkalmazásának műszaki kérdéseivel elméleti és gyakorlati szakemberek, nagyobb kutatóintézetek és laboratóriumok foglalkoznak. Az elmúlt évek jeges árvizei igen sok értékes műszaki tapasztalattal gazdagították a vízügyi szolgálat módszereit. A vízügyi szervezet irányításával az utóbbi esztendők során kialakult a jégtörő hajók alkalmazásmódja, a katonai és polgári robbantó alakulatok szoros együttműködése. A jeges árvíz fő jellemzője, hogy minden előrelátó óvintézkedés ellenére is rendszerint meglepetésszerűen jelentkezik. 60
