Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-04-01 / 2. szám
Öntözővízért járó vízdíjat. Vízgazdálkodási Társulatunk eredményes öntöző tevékenységét jelzi, hogy a taggazdaságok öntöző tevékenysége jövedelmező. Amit jól mutat a taggazdaságok számítása alapján készített kimutatás a megöntözött növénykultúrák többletjövedelméről. A megöntözött növényi kultúrák többletjövedelméről (taggazdaságok számítása alapján). Gazdaság neve Öntözött terület kh öntözés összesen Többletjövedelme Ft/kh Vörös Csepel Tsz, Kenderes 370 72 820 197 Búzakalász Tsz, Kisújszállás 860 695 349 809 Dózsa Tsz, Kisújszállás 586 265 320 453 Ady Tsz, Kisújszállás 535 911 600 1 704 Kinizsi Tsz, Kisújszállás 178 186 900 1 050 Nagykunsági ÁG, Ecegfalva 600 243 105 405 összesen: 3 129 2 375 094 — A táblázat a taggazdaságok számítása alapján készült. Véleményem szerint az eredménykülönbség az öntővíz hatékonyságán kívül a különböző számítási módokból és az öntözés agrotechnikájából adódik. Minden gazdaság számításából azonban jól látható az a közös vonás, hogy az öntözés jövedelmező agrotechnikai módszer. Ha az öntözés hatására elért terméseredményeket vesszük vizsgálat alá, akkor azt tapasztaljuk, hogy kukoricánál átlagosan a Vízgazdálkodási Társulatnak taggazdaságai között 30 %-os termésnövekedés tapasztalható. Silókukoricából 40—50%, lucernából 30—50 %-kal terem többet az öntözött terület a száraz műveletűnél. Ezek az eredmények véleményünk szerint és tapasztalatunk alapján az egyéb agrotechnikai eljárások javításával lényegesen növelhetők. ÉVENKÉNT RÉSZLETES ÖNTÖZÉSI TERVET KÉSZÍTÜNK Az évi öntözési tervfeladatok sikeres végrehajtása érdekében a termelési és pénzügyi tervkészítéssel egyidőben készítjük el az öntözési tervet is. Igaz a termelőszövetkezetek tervnyomtatványában a legfontosabb számadatok rögzítésén kívül nincs mód a részletes öntözési tervek kimunkálásához. Azzal pótoljuk a hiányt, hogy a szöveges technológiai leírásban táblánként, növényenként az üzem adottságainak megfelelően készítjük el az öntözési tervet. Az öntözési terv készítése azzal kezdődik, hogy kiértékeljük az előző év eredményeit és hibáit. Legnagyobb gondot itt a gazdaságossági kérdésekre fordítunk. Hiszen magábavéve nem sokat érne a termésnövekedés, ha az nem párosulna tiszta jövedelemnövekedéssel. Az öntözés jövedelmezősége tapasztalataink alapján akkor növekszik megfelelően, ha az öntözés üzemi feltételeit is megfelelően biztosítjuk. Az öntözés eredményességét befolyásoló tényezők közül a termésátlag nagyságát, a berendezés kihasználását, a szakvezetés irányító tevékenységének hatékonyságát, a tagság hozzáállását és az öntözési költségtényezőket elemezzük, hogy az előző évinél eredményesebb és gazdaságosabb legyen öntözésünk. Példaként megemlítem, termelőszövetkezetünk nehéz helyzetbe jutott az elmúlt évben. Az úgynevezett hőségnapokon, július—augusztusban, amikor a növények az aszály miatt legtöbbet szenvednek, az öntözés üteme nem volt megfelelő. Végül az egyik öntözéses szakmunkás javaslatára megszerveztük az éjjel-nappali váltott műszakot. A teljesítmény duplájára növekedett, a jelzett időben pedig az öntözővíz „aranyat” ért. A tervkészítésnél ezt a tapasztalatot felhasználtuk. 1965-ben már eleve kb. egy teljes hónapot éjjel-nappali műszakra terveztünk. A terv további fontos része az új öntözőtelepek létesítésének pontos beütemezése, valamint a karbantartási és felújítási munkák megszervezése. Elhanyagolt, gondatlan berendezésekkel, felszerelésekkel jó eredményt elérni nem lehet. Mi arra törekszünk, hogy a meglévő öntözőtelepeinket jól tartsuk karban. Mit érünk drága, új telepek létesítésével, ha a régebbi telepeink üzemelése a karbantartás hiánya miatt nem gazdaságos. Korábbi években gyakran előfordult, hogy öntöző gépeinket késve, közvetlenül az öntözési idény megkezdése előtt javítottuk ki. Ez pl. 1963-ban súlyos késedelmet okozott az öntözés megkezdésénél. Ezért a tervbe a gépműhelynek beütemezzük az öntözőgépek kijavításának pontos határidejét. Felmérjük azt is, hogy a táblán belül vízkormányzáshoz elegendő szivornya, vastiltó, terelőlemez álljon rendelkezésre. A hiányokat időben pótoljuk. Az öntözéses gazdálkodás bevezetése után hamar rájöttünk, tápanyag nélkül az öntözővíz önmagában nem sokat ér. 1960-ban gyenge tápanyag ellátottságú talajba silókukoricát vetettünk, és öntözve mindössze 120 q-át adott holdanként. A hasonló talajminőségű, vele szembe lévő tábláról — ami viszont kifogástalan talajerőben volt — 275 q/kh-t takarítottunk be. Ezért, ha nem rendelkezünk elegendő mennyiségű istállótrágyával, a talajerőt öntözött zöldtrágyanövények termesztésével fokozzuk. Zöldtrágyázásra vidékünkön jól bevált a napraforgó, amit nitrogén és foszfor hatóanyag tartalmú műtrágyák kiegészítésével szántunk alá. A Karcagi Mezőgazdasági Kutatóintézet tudományosan is bebizonyította búza után vetett és műtrágyákkal kiegészített napraforgó zöldtrágya többéves utóhatása mindössze 8—10 %-kal marad el a 300 q/kh adagú istállótrágyázott terület eredménye mögött. Ezért az öntözéses tervünkben részletesen kidolgozzuk a zöldtrágya növények öntözéses másodtermesztését. Az agrotechnikai leírásban meghatározzuk a művelési mélységet, előírjuk a (mikroplanírozás) talajegyengetés mértékét és módját. A terelő töltések magasságát, nagyságát is előírjuk. A középvezetőknek csak a gyakorlati végrehajtás módját kell keresni, a lényegesebb útmutatást a leírásból elolvashatják. Szakértelem nélkül sikeres öntözés el sem képzelhető. Szövetkezetünk több évig szakember és szakmunkások nélkül próbálkozott az öntözéssel. A kezdeti kudarcok hívták fel figyelmünket arra: jó öntözéshez gyakorlat és szakértelem szükséges. Az 1800 kh berendezett területünkről évi 1200—1400 kh-t öntözünk meg. Ehhez öntözéses agronómust és 20 főből álló állandó szakmunkásgárdát alkalmazunk. A télből egy hónapot szakmai továbbképzésükre fordítunk abból a célból, hogy szakmunkásaink a gyakorlati ismeretek mellett elméletileg is képezzék magukat. Az öntözési terv elkészítéséről fontos helyre kerül az anyagi ösztönzés kérdésének a megtervezése. Véleményünk szerint az öntözésnél az ösztönző módszerek kidolgozása még fontosabb, mint más munkaterületen. Az egyenletes vízelosztás, a vízbon'tás vastagsága és az öntözés minőségi végrehajtása az öntöző munkásoktól függ elsősorban. Ha az öntöző munkás érdekelt a termelésben, jobban végzi munkáját. A kritikus öntözési időpontokban nyújtott műszakban — szükség esetén váltott műszakban, éjjel-nappal is tevékenykedik. Ezért dolgoztuk ki tervkészítéskor az öntözőbrigád prémiumfeltételeit, hogy az első pillanattól kezdve annak tudatában dolgozzanak tagjaink. Eredményes öntözés véleményem szerint jól elkészített öntözési terv nélkül nem lehetséges. Szakszerű öntözés csak úgy végezhető, ha időben hozzáfogunk a munkálatok előkészítéséhez és pótoljuk az előkészületekben még fennálló hiányokat. ék; Bory Miklós
