Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-04-01 / 2. szám

Öntözővízért járó vízdíjat. Vízgazdálkodási Társulatunk eredményes öntöző tevékenységét jelzi, hogy a tag­gazdaságok öntöző tevékenysége jövedelmező. Amit jól mutat a taggazdaságok számítása alapján készített ki­mutatás a megöntözött növénykultúrák többletjövedel­méről. A megöntözött növényi kultúrák többletjövedelméről (taggazdaságok számítása alapján). Gazdaság neve Öntözött terület kh öntözés összesen Többlet­jövedelme Ft/kh Vörös Csepel Tsz, Kenderes 370 72 820 197 Búzakalász Tsz, Kisújszállás 860 695 349 809 Dózsa Tsz, Kisújszállás 586 265 320 453 Ady Tsz, Kisújszállás 535 911 600 1 704 Kinizsi Tsz, Kisújszállás 178 186 900 1 050 Nagykunsági ÁG, Ecegfalva 600 243 105 405 összesen: 3 129 2 375 094 — A táblázat a taggazdaságok számítása alapján készült. Véleményem szerint az eredménykülönbség az öntővíz hatékonyságán kívül a különböző számítási módokból és az öntözés agrotechnikájából adódik. Min­den gazdaság számításából azonban jól látható az a közös vonás, hogy az öntözés jövedelmező agrotechni­kai módszer. Ha az öntözés hatására elért terméseredményeket vesszük vizsgálat alá, akkor azt tapasztaljuk, hogy kukoricánál átlagosan a Vízgazdálkodási Társulatnak taggazdaságai között 30 %-os termésnövekedés tapasz­talható. Silókukoricából 40—50%, lucernából 30—50 %-kal terem többet az öntözött terület a száraz mű­­veletűnél. Ezek az eredmények véleményünk szerint és tapasztalatunk alapján az egyéb agrotechnikai el­járások javításával lényegesen növelhetők. ÉVENKÉNT RÉSZLETES ÖNTÖZÉSI TERVET KÉSZÍTÜNK Az évi öntözési tervfeladatok sikeres végrehajtása ér­dekében a termelési és pénzügyi tervkészítéssel egy­­időben készítjük el az öntözési tervet is. Igaz a ter­melőszövetkezetek tervnyomtatványában a legfontosabb számadatok rögzítésén kívül nincs mód a részletes ön­tözési tervek kimunkálásához. Azzal pótoljuk a hiányt, hogy a szöveges technológiai leírásban táblánként, növényenként az üzem adottságainak megfelelően ké­szítjük el az öntözési tervet. Az öntözési terv készítése azzal kezdődik, hogy ki­értékeljük az előző év eredményeit és hibáit. Legna­gyobb gondot itt a gazdaságossági kérdésekre fordítunk. Hiszen magábavéve nem sokat érne a termésnövekedés, ha az nem párosulna tiszta jövedelemnövekedéssel. Az öntözés jövedelmezősége tapasztalataink alapján akkor növekszik megfelelően, ha az öntözés üzemi feltételeit is megfelelően biztosítjuk. Az öntözés eredményességét befolyásoló tényezők közül a termésátlag nagyságát, a berendezés kihasználását, a szakvezetés irányító tevé­kenységének hatékonyságát, a tagság hozzáállását és az öntözési költségtényezőket elemezzük, hogy az előző évinél eredményesebb és gazdaságosabb legyen öntö­zésünk. Példaként megemlítem, termelőszövetkezetünk nehéz helyzetbe jutott az elmúlt évben. Az úgyneve­zett hőségnapokon, július—augusztusban, amikor a nö­vények az aszály miatt legtöbbet szenvednek, az ön­tözés üteme nem volt megfelelő. Végül az egyik ön­tözéses szakmunkás javaslatára megszerveztük az éj­jel-nappali váltott műszakot. A teljesítmény duplájára növekedett, a jelzett időben pedig az öntözővíz „ara­nyat” ért. A tervkészítésnél ezt a tapasztalatot fel­használtuk. 1965-ben már eleve kb. egy teljes hónapot éjjel-nappali műszakra terveztünk. A terv további fontos része az új öntözőtelepek lé­tesítésének pontos beütemezése, valamint a karban­tartási és felújítási munkák megszervezése. Elhanya­golt, gondatlan berendezésekkel, felszerelésekkel jó eredményt elérni nem lehet. Mi arra törekszünk, hogy a meglévő öntözőtelepeinket jól tartsuk karban. Mit érünk drága, új telepek létesítésével, ha a régebbi te­lepeink üzemelése a karbantartás hiánya miatt nem gazdaságos. Korábbi években gyakran előfordult, hogy öntöző gépeinket késve, közvetlenül az öntözési idény meg­kezdése előtt javítottuk ki. Ez pl. 1963-ban súlyos ké­sedelmet okozott az öntözés megkezdésénél. Ezért a tervbe a gépműhelynek beütemezzük az ön­tözőgépek kijavításának pontos határidejét. Felmérjük azt is, hogy a táblán belül vízkormány­záshoz elegendő szivornya, vastiltó, terelőlemez álljon rendelkezésre. A hiányokat időben pótoljuk. Az öntözéses gazdálkodás bevezetése után hamar rá­jöttünk, tápanyag nélkül az öntözővíz önmagában nem sokat ér. 1960-ban gyenge tápanyag ellátottságú talajba silókukoricát vetettünk, és öntözve mindössze 120 q-át adott holdanként. A hasonló talajminőségű, vele szembe lévő tábláról — ami viszont kifogástalan talajerőben volt — 275 q/kh-t takarítottunk be. Ezért, ha nem rendelkezünk elegendő mennyiségű istállótrágyával, a talajerőt öntözött zöldtrágyanövények termesztésével fokozzuk. Zöldtrágyázásra vidékünkön jól bevált a napraforgó, amit nitrogén és foszfor hatóanyag tar­talmú műtrágyák kiegészítésével szántunk alá. A Kar­cagi Mezőgazdasági Kutatóintézet tudományosan is bebizonyította búza után vetett és műtrágyákkal ki­egészített napraforgó zöldtrágya többéves utóhatása mindössze 8—10 %-kal marad el a 300 q/kh adagú istállótrágyázott terület eredménye mögött. Ezért az ön­tözéses tervünkben részletesen kidolgozzuk a zöld­trágya növények öntözéses másodtermesztését. Az agrotechnikai leírásban meghatározzuk a műve­lési mélységet, előírjuk a (mikroplanírozás) talajegyen­­getés mértékét és módját. A terelő töltések magasságát, nagyságát is előírjuk. A középvezetőknek csak a gya­korlati végrehajtás módját kell keresni, a lényegesebb útmutatást a leírásból elolvashatják. Szakértelem nélkül sikeres öntözés el sem képzel­hető. Szövetkezetünk több évig szakember és szak­munkások nélkül próbálkozott az öntözéssel. A kezdeti kudarcok hívták fel figyelmünket arra: jó öntözéshez gyakorlat és szakértelem szükséges. Az 1800 kh be­rendezett területünkről évi 1200—1400 kh-t öntözünk meg. Ehhez öntözéses agronómust és 20 főből álló ál­landó szakmunkásgárdát alkalmazunk. A télből egy hónapot szakmai továbbképzésükre fordítunk abból a célból, hogy szakmunkásaink a gyakorlati ismeretek mellett elméletileg is képezzék magukat. Az öntözési terv elkészítéséről fontos helyre kerül az anyagi ösztönzés kérdésének a megtervezése. Vélemé­nyünk szerint az öntözésnél az ösztönző módszerek ki­dolgozása még fontosabb, mint más munkaterületen. Az egyenletes vízelosztás, a vízbon'tás vastagsága és az öntözés minőségi végrehajtása az öntöző munkások­tól függ elsősorban. Ha az öntöző munkás érdekelt a termelésben, jobban végzi munkáját. A kritikus ön­tözési időpontokban nyújtott műszakban — szükség esetén váltott műszakban, éjjel-nappal is tevékeny­kedik. Ezért dolgoztuk ki tervkészítéskor az öntözőbrigád prémiumfeltételeit, hogy az első pillanattól kezdve an­nak tudatában dolgozzanak tagjaink. Eredményes öntözés véleményem szerint jól elkészí­tett öntözési terv nélkül nem lehetséges. Szakszerű öntözés csak úgy végezhető, ha időben hozzáfogunk a munkálatok előkészítéséhez és pótoljuk az előkészüle­tekben még fennálló hiányokat. ék; Bory Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom