Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-09-01 / 3. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 81 Törőcsik Gyula főmérnök, Mátra István SZB-titkárral és Márkus István párttitkárral hogy a volt Kossuth-híd lebontott pilléreit, vízi úton ideszállítva, felhasználták az építés során. Rövidesen befejezik az apostagi szakasz szabályozási munkálatainak első részét is. Idén megkezdődik az 1956-os árvíz során megsérült Tassi-zsilip kamrazsilipének átalakítása is, amelynek 1964-ben sorrakerülő üzembehelyezése után nemcsak vízeresztésre nyílik majd mód a Soroksári-ág alsó végén, de hajók zsilipelésére is sor kerül. így a közlekedés, a vízitúrázók régi álma teljesül, körbehajózható lesz ismét a Csepel-sziget. Kitűző-szolgálatuk két csoporttal, a gödivel és ercsiivei tartja rendben a főváros környéki fontos Duna-szakasz hajóút jelzéseit. A belvízrendezés terén is elsők között áll a VÍZIG. 440 km hosszúságú belvízcsatornájuknak 60%-a kitűnő állapotban van, de így áll a kultúrmérnöki ágazat 870 km-es csatornahálózatának közel fele is. Szivattyútelepjeik egy — a Szúnyogi-pusztai — kivételével mind elektrifikáltak. De az utolsónak is folyik már az átépítése, mégpedig reverzibilis szivattyúteleppé, hogy belvízveszély esetén 5 m/sec. vizet vezethessen el, öntözési idényben viszont 5 m/sec vizet adjon a környező mezőgazdasági üzemeknek. Szalmássy Ede főmérnök, az ágazat vezetője szerint az 1941-es nagy belvizek óta nem tudott a víz úrrá lenni az ellenőrzésük alá tartozó területen. Sőt, a dömsödi árapasztó csatorna és a A társulatok csatornái is gépi munkával készülnek hozzátartozó fürtök segítségével az Alsódunavölgyi VÍZIG-hez tartozó terület jelentős részét is belvízmentesítik. Az öntözésről Deseő Dénes főmérnök ad felvilágosítást. Jelentős fejlődésről számol be. 1961-ben 15 100 kh, az idén 16 800 kh, jövőre viszont már 28 800 kh lesz az öntözött terület. Ezzel az eredménnyel most a VÍZIG-ek között a harmadik helyen állnak. Két csőkútfúró brigádjuk segíti a tsz-eket a csőkút telepítésre alkalmas területeken. Az ötéves terv hatalmas fejlesztési előirányzatait a Soroksári-Dunaág balpartján, a Duna—Tisza és Dunavölgyi csatorna mentén további 40 000 holdas, 16 fürtös rendszerrel kívánják biztosítani. De most folyik a Szentendrei-szigeti és a Pomáz—Budakalász— Szentendrei öntözőtársulatok életrehívása is, melyek a későbbiekben újabb 40G0, illetve 3500 kh öntözését biztosítják. Foglalkoznak a Csepel-sziget öntözésfejlesztésével is, bár itt eredményeink nem ilyen figyelemre méltóak. Rájuk hárul sok új módszer kísérletezése is. így ők végzik a nagyon biztató kísérleteket a műanyagfólia-csöves öntözőberendezéssel is, számos új berendezést kipróbálnak, ellenőriznek. Jelentékenyek az ivóvízellátással, csatornázással kapcsolatos gondjaik, hiszen a főváros közelében nagyobbak az igények, de rohamosan nőnek, fejlődnek a települések is. A csoport vezetője, Garami Tibor főmérnök elismeréssel szól a társulati mozgalomról, ami területükön Vesztergombi László igazgató
