Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 2. Vízkészletgazdálkodás és szabályozás
1960-ban 156 tározó volt 181 millió m1 hasznos térfogattal. Számuk 1970-re 228-ra emelkedett, 219 millió m3 térfogattal. 1980-ban már 275 tározó működött 551 millió m3 hasznos térfogattal. Az 1960. és 1970. évi kereken 1 millió m3/db térfogati átlag 1980-ra 2 millió m3/db átlagra növekszik, amiben a kiskörei 100 millió m3 térfogata nagyban közrejátszott. A meglevő tározók összesített adatait a 111.—2. táblázat tartalmazza. A régebbi tározók elsősorban a domb- és hegyvidéki kisvízfolyásokon épültek. A Tisza- völgyi öntözések elterjedése hívta életre a fo- lyókból táplált sík vidéki körtöltéses tározókat. A kiskörei meder és hullámtéri tározó a jelenlegi 100 millió m3, végső kiépítésében kereken 400 millió m3 hasznos térfogatával a tisza-völ- gyi vízkészlet-gazdálkodás kulcslétesítménye lesz. A tározás országosan kereken 90 m3/s-mal növelte 1980-ban az ország 1182 m3/'s, vízkivételekkel hasznosítható vízkészletét. A tározásnak a duna-völgyi kisvízfolyások és az egész Tisza- völgy vízhasznosítási szempontjából van jelentősége; a Duna és a Dráva szempontjából nincs, kivéve a csúcsüzemű vízerő-hasznosítás pár órás tározási igényét. A Tisza-völgy hazai hasznosítható vízkészletében a tározással előállított vízkészlet aránya megközelíti a 40%-ot; ugyanez a helyzet a Kelet-Dunántúl térségében. Tározóink többsége a víz éven belüli átcsoportosítását teszi lehetővé, csak kevés képes évek közötti átcsoportosításra. A tározott vízkészlet jelentőségét szemléltetik A természetes felszíni készlet nélküli területeken a vízhiány megszüntetésének eszköze a vízátvezetés. A vízkészlet térbeli átcsoportosítása azonban abszolút értelemben az ország vízkészletét nem növeli. Nagyszabású átvezetések a Keleti- és Nagykunsági-főcsatornák, amelyek a Körösök vízkészletét növelik. Az átvezetés szükségessége 1950-ben és 1952-ben mutatkozott meg teljes súlyosságában, mert a határ mindkét oldalán nagykiterjedésű rizstermelés volt, s így a Körösökön nyáron gyakorlatilag nem folyt át víz a határszelvényekben. A tiszalöki és a kiskörei vízlépcsők bigéjében tározott víz átvezetéssel kerül az igen csekély természetes készletű területek vízhasználóihoz. A tiszalöki rendszerbe jelenleg közel 40 m3/s vízhozamot vezetnek, ezt a Keleti- és Nyugati-főcsatornákon keresztül osztják szét a Tiszántúlon és a Körös-völgyben. A kiskörei böge tározott többletéből a mértékadó igényeknek megfelelően a Nagykunsági-, a Jászsági- és a Tiszafüredi-főcsatornák összesen 37 m3/s vizet osztanak szét a Közép-Tisza vidéken, a Körös-vidéken és a Jászságban. A Dunántúlon jelentős a Mosoni-Dunába a Dunából átvezetett 15 m3/s vízhozam (a Dunai Vízerőműrendszer üzembe helyezése után 20 m3/s), valamint a Duna-völgyi vízgazdálkodási III.-3. táblázat a III.—3. táblázat adatai; a fejlesztés lehetőségeit pedig a III.—4. táblázat tartalmazza. Tározók vízkészlet-gazdálkodási szerepére jellemző' adatok (1980) TVK egység megnevezése Hasznosítható vízkészlet A hasznosítható vízkészletből hasznosítható természetes vízkészlet tározott többlet m3/s m3/s % m3/s % 1. Észak-Dunántúl 37,41 14,01 37 1,64 4 2. Délnyugat-Dunántúl 48,67 47,76 98 0,29 1 Balaton (közvetlen) 2,14 0,33 15 0,50 23 3. Balaton 2,65 2,12 80 0,14 5 4. Dél-Dunántúl 5,07 1,72 34 0,60 12 Dráva (közvetlen) 126,80 126,78 1005. Kelet-Dunántúl 6,59 0,98 15 2,42 37 6. Közép-Dunavidék 20,18 0,84 4 0,41 2 7. Als ó-Dunavidék 35,95 0,18 1 2,41 7 Duna (közvetlen) 681,85 715,35 105 0,01 0 Duna vízgyűjtő 967,31 910,07 94 8,42 1 8. Közép-Tisza és Mátravidék 47,49 0,91 2 2,85 6 9. Alsó-Tiszavidék 20,93 4,63 22 0,41 2 10. Észak-Magyarország 15,63 19,43 124 1,50 10 11. Tiszántúl 27,64 —6,59 24 12. Körösvidék 13,63 0,85 6 2,99 22 13. Felső-Tiszavidék 6,70 4,52 68 1,50 22 Tisza (közvetlen) 82,50 94,93 115 65,63 80 Tisza vízgyűjtő 214,52 125,27 58 81,47 38 MAGYARORSZÁG összesen 1181,83 1035,34 88 89,89 8 248
