Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
II. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSÉNEK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FELTÉTELEI - 4. Az ágazatok fejlődésének vízgazdálkodási kapcsolatai
náltvíz és települési eredetű tisztított szennyvíz ipartelepen belüli újra használati lehetőségének feltárásával és megvalósításával, illetve az üzemek közötti átadásával-átvételével. Ez a többszöri vízhasználat fokozottabb érvényesülésében is jelentős szerepet játszhat. Különösen előnyös ez a megoldás a nagy beruházási költséggel kiépített regionális vízellátó rendszer által nagy távolságról szállított víz többszöri hasznosítása szempontjából. Egyes területeken fokozatosan előtérbe kerül a hővel terhelt használtvíz hőenergia-tartalmának hasznosítása. A hűtővizek lágyított, sótartalom nélküli vizek, így hőtartalmuk hasznosítása különösebb problémát nem jelent. Az ipari technológiák fejlődésének vízgazdálkodási kapcsolatai A vízgazdálkodás szempontjából fontosak a következő ágazatok (iparcsoportok): — villamosenergia-ipar, — kohászat, — gépipar, — vegyipar, — könnyűipar, — élelmiszeripar, — építőanyagipar. Az iparágak legtöbbjénél rekonstrukciós politikára lehet számítani. Ezek általában olyan technológiai változással és átalakítással járnak, amelyek minőségjavulást, valamint jobb kapacitás-kihasználást biztosítanak. Az egyes technológiák változtatásának vízigényét még teljesen nem lehet áttekinteni; már most megállapítható azonban, hogy egy-egy ágazaton belül a vízhasználat lényeges növekedésével nem kell számolni. A rekonstrukciós politikának lényeges tényezője a felhasznált víz minősége. Ez különösen a vegyipari, gyógyszeripari és élelmiszeripari fejlesztések velejárója. A vegyipar rekonstrukciója kifejezetten a fejlettebb termékek irányába tolódik el, és így — az élelmiszeripar mellett — a jó minőségű víz biztosítása a fejlesztés előfeltétele. A nagy mennyiségű és különleges minőségű vízszükséglet miatt a jövőben az egyes üzemek telepítésénél fokozottabb gondot kell fordítani a telephely megválasztására. A telepítés egyéb szempontjai mellett (visszanyerhető alapanyag, infrastruktúra, szállítási költségék stb.) lényeges tényezőként kell a vízszükséglet kiegészítésének, valamint a használtvíz károkozás mentes elhelyezésének lehetőségét vizsgálni. Villamosenergia-ipar A villamosenergia-ipar távlati fejlesztési koncepciói — a fogyasztók várható szükségleteit alapul véve —, több irányú alternatívákat tartalmaznak a tervezett ipari és népgazdasági fejlődés alapján, az elképzelhető villamosenergiaszükségletek alakulására. Az országos szükségletek alakulása a távlati számítások szerint a következő : Év ____1985 1990 _ 1995_______2000 TW h 36,5 40,0—42,5 48,0—49,3 52,0—57,0 A villamosenergia-szükségleteknél számításba kell venni, hogy az 1985. évre tervezett import mennyiséget nem kívánják növelni, hanem azt a tényleges igények alakulásának megfelelően szándékoznak igénybe venni. A termeléshez szükséges kapacitások biztosítása ennek megfelelően kétféle változatban került kidolgozásra. — Az első változat szerint a Paksi Atomerőmű I. ütemének kiépítése és üzemének megkezdése után, 1991 és 1996 között a bicskei szénüzemű hőerőmű négy 250 MW- os gépegysége biztosítja a termelést. Az 1997—1998. években viszont 2000 MW új atomerőmű termelésbe állásával lehet számolni. — A második változatban 1991 és 1996 között az 1000 MW-os bicskei hőerőmű üzeme fedezi a növekvő szükségletet, míg 1977 és 2000 között öt 250 MW-os gépegység üzembe helyezésére lesz szükség, amelynek tüzelőanyagát hazai lignitből biztosítjuk. A két alternatíva nem vette számításba a hőtermeléssel és a távhőszolgáltatással kapcsolatos viflamosenergia-termelés mennyiségét. Ez a helyi jelentőségű fejlesztés főképpen a nagyvárosok (Budapest, Miskolc stb.) lakótelepeinek lakossági és intézményi hőigényével együtt bírálható el. A Dunai Vízerőmű (Gabcikovo—Nagymaros) termelésével csak 1990 után lehet számolni. Az ipari üzemek mellett működő célerőművek termelésében lényeges változás nem várható. A villamosenergia-ipar 1980-ban az állami ipar összes frissvízhasználatának mintegy 77°/o-át használta fel. Továbbra is ez az iparág marad a legnagyobb vízhasználó, és távlatban (szélsőséges esetben) meg is haladhatja az állami ipar összes frissvízhasználatán belül a 90%-os részarányt. Az építés alatt álló és folyamatosan átadásra kerülő Paksi Atomerőmű, valamint a tervezés alatt álló bicskei szénerőmű vízgazdálkodási kérdései megoldottnak tekinthetők, amennyiben a frissvízhűtésű erőmű kibocsátott használtvizének hőfoka nem veszélyezteti a befogadót. A tervbe vett második atomerőmű telepítése legnagyobb valószínűséggel a Duna mellett várható. Amennyiben a második fejlesztési változat valósul meg, úgy az építendő lignit tüzelésű hőerőművek várhatóan nagy vízgazdálkodási beavatkozásokat kívánnak. Ezen erőművek telepítési helyének megválasztásánál a hűtési rendszer kialakításának gazdaságossága meghatározó szempont lesz. Kohászat, vaskohászat A vaskohóipari kapacitásokra — az eddig elvégzett távlati számítások szerint — lényegé206
