Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai

A Túr folyó árvédelmi kiépítettsége a korábbi számított mértékadó árvízszinthez és vízhozamokhoz viszonyítva még megfelelő volt, mivel az árvédelmi biztonság 1 m. Ezen a maximális árvédelmi szintértékét meghaladó árvízszintek következtek be azóta, mivel az utóbbi években történt meg román területen a Turulung—Micula közötti jobb- és balparti betöltésezés. A kizárt tározótérre vonatkozóan adatok nincsenek. Ezt az 1962. évi árvizek is igazolták, a Túr folyó töltései a Sonkádtól felfelé eső szakaszon alacsonyak — az 1962. április 4-i árvíz 96 cm-rel lépte túl az eddigi mértékadó vízszintet. E töltésszakaszok tehát magasibításra és erősítésre szorulnak — az érdekelt 3 szomszédállam által közösen megállapított mértékben.

A Szamos folyó árvédelmi töltéseinek kiépítettsége megfelelő, árvédelmi biztonság 1,0 m magassági fejlesztésre nincs szükség.

Homoród-csatorna. Feladata a Szamos—Kraszna- közi ártérre a keleti délkeleti magaslatokról lefolyó külvizeknek az összefogása és a Szamosba való levezetése. A csatorna Szatmárnémetinél torkollik a Szamos folyóba nyílt beömléssel. A csatorna teljesen román területre esik.

Kraszna folyó. Feladata a Szamos—Kraszna-közi árterületre déli, délnyugati és nyugati irányból lefolyó vizeknek az összefogása és a Tisza folyóba való levezetése. Az árvédelmi biztonság 1 m, a véd- művek kiépítettsége kielégítő. A Palád-csatoma töltésein a Túr és Batár folyókhoz csatlakoznak, árvédelmi kiépítettsége azokkal azonos. A Palád-csatoma töltései a torkolati szakaszon — tehát a Túr töltéssel azonos mértékben erősítendők.

Az előzőekben már jelzett folyamszabályozási munkálatok szakaszai a következők:

Tiszabecs—Badaló 5 km magyar—szovjet

Lónya—Záhony 25 km magyar—szovjet Győröcske—Bezdéd 17 km magyar—csehszlovák

Belvízvédelem

A Beregi öblözet magyar és szovjet területre esik. Teljes területe 57,900 ha, melyből 37,800 ha esik magyar igazgatás alá. A magyar öblözet két kisebb öblözetre oszlik, éspedig a) Csaronda öblözet, melynek vizeit a Csaronda és mellékágai, valamint a Dé- dai—Micz-csatornák gyűjtik össze. E vizek szovjet területről érkeznek és ugyancsak szovjet területen az Eszenyi zsilipen jutnak a Tiszába, illetőleg magas tiszai vízállás esetén a Szernyén át a Latorcába. A második öblözet a Szipa öblözet. A Tisza— Túr közötti ún. Palád-—Csecsei öblözet valójában teljesen zárt öblözet, melyet a Tisza, Batár, Palád és Túr folyók töltései vesznek körül.

Tisza—Túr—Szamos-közi öblözet: vízgyűjtő területe 82 900 ha, melyből magyar területre 53.700 ha, román területre 29,200 ha esik. Az öblözet vízfolyás szerint megoszlik a Túr belvíz Főcsatorna (61,400 ha) és a Sáréger-csatorna (211 ha) öblöze- tére. A Szatmári-főcsatorna román területen vezeti le a vizeket Daránál a Szamos folyóba. E csatorna vizei azonban a magas Szamos vízállás esetén 100

%-ban a magyar terület felé nyernek lefolyást. A román öblözet egy részének vizei a Szénégető- és Sáréger-csatomán át a Túr folyóba torkollnak. A Szénégető-csatorna zsilipes, a Sáréger-csatorna nyílt, visszatöltésezett torkolatú. Az ezenkívül fennmaradó román területi 9,300 ha vízgyűjtő terület rendezése még megoldatlan.

A Szatmári-főcsatorna alatti terület vizei a Ga- rand, a Máty, Csiger, valamint a Géczi—Sűrű mély vonulatán folynak le nagyobb belvizek idején, kisebb belvizeket a ki nem épített mély vonulatok tározzák. Egyetlen kiépített csatorna az Atyai-csatorna, amely a Géczi—Sűrű-csatornához csatlakozik a román határnál. A magyar területen a vizek a Tapolnok, Gőgő—Szenke csatornákon folynak le a Tiszába, illetőleg a Szamosba. A vizek egy része a Szamossályi árapasztó csatornán át a Szamosba folyik.. Ez utóbbi csatorna területén a fajlagos vízszállítás értéke 80 lit/sec/km2.

Szamos—Kraszna-közi, Ecsedi-lápi belvízöblözet. Az öblözet vízgyűjtője két vízrendszerből áll, a Keleti-övcsatorna és a Lápi-csatorna rendszeréből, a) A Keleti-övcsatorna vízgyűjtője 44,900 ha, melyből magyar területre 15,300, román területre 29,600 ha esik. A töltésezett Homoród belvízcsatorna vezeti le a Satu—Mare—Moftinul Mic műútnál lévő Tagyi zsiliphez, melyen, illetőleg a Keleti-csatornán át kerül lefolyásra 10 m3/sec, míg a többit a Moftinul Mic-i szivattyútelep emeli át a Krasznába. A Keleti-csatorna torkolati vízhozama 35,8 m3/sec. A lefolyó vízmennyiséget a Cégény—Tunyogi Holt-Sza- mos-meder tározza a Szamos folyó magas vízállásainak idején. A Szamos folyóba a Tunyogi zsilipen át kerül lefolyásra. A fajlagos vízszállítás: 30 lit/ sec/kmJ. b) a Lápi csatorna vízgyűjtő területe 25,800 ha,melyből magyar területre 14,700 ha, román területre 11,100 ha esik. E csatorna vezeti le a Krasz- na folyó és Keleti-csatorna között húzódó Ecsedi- láp vizeit Nagyecsednél a Kraszna folyóba. Torkolati vízszállítása: 12,4 m3/sec. Torkolatánál van a nagyecsedi 12,0 m3/sec kapacitású szivattyútelep. A mellékcsatornák a Láp süllyedése folytán igen kis esésűvé váltak. Így magyar területen 2 db szivattyúállás épült, az esések növelhetosége érdekében. A fajlagos vízszállítás gravitációsan 48 1/sec/ km2, szivattyúzással 53 lit/sec km2.

Kisvízfolyások rendezése. Szovjet viszonylatban ilyen feladatok nincsenek ,míg román érdekűek a Kraszna-balparti vízgyűjtő területén a Karulyi és a Csalános folyás, melyek a külvizeket a Kraszna folyóba vezetik le.

Öntözés terén szomszédjainkkal közvetlen kapcsolataink egyelőre nincsenek, azonban a magyar és szovjet fejlesztési tervek egyeztetésére szükség van mind a határmenti vízrendszerek, mind a közös vízgyűjtő vonatkozásában.

Szennyvízelvezetés és a vizek tisztaságának védelme. E téren mint főprobléma, a Lápi-csatoma szennyezettsége kihatással van a Kraszna folyó halállományára, valamint közegészségügyi szempontból is megengedhetetlen, mivel a csatorna Űjtyukod és Nagyecsed belsőségén vezet keresztül.

264