Felső-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 13., 1965)

XVI. fejezet. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai

XVI. FEJEZET À vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai 1. A TÉMAKÖR ISMERTETÉSE A Felső-Tiszavidék határai északon és keleten egyúttal országhatárt is képeznek. Az országhatá­rok azonban nem futnak természetes határvonalon, hanem a Felső-Tiszavidékkel összefüggő vízgyűjtő területeket vágnak ketté. Az élővízfolyások, mint a Tisza, Túr, Szamos és Kraszna a szomszéd álla­mokban erednek. Vízjárás és vízgazdálkodás szem­pontjából ezért a Felső-Tiszavidék szoros egységet képez az országhatáron túli vízgyűjtő területtel. Ez az egység teszi szükségessé, hogy a Felső-Tisza­vidék helyzetét a kapcsolódó külföldi szomszédte­rületek vízgazdálkodási kölcsönhatásai szempont­jából kell vizsgálni. A vízgazdálkodás, mint tevékenység tervszerűsé­get és egységes szemléletet követel, ha figyelembe­vesszük, hogy a Felső-Tiszavidék három országgal határos. Mindegyik országban a népgazdaság idő­ben, mennyiségben és minőségben különböző igé­nyeket támaszt. A természetadta víz járási viszonyok és az egyes államok vízgazdálkodásának fejlődése szükségessé teszi e kérdések nemzetközi kapcsola­tainak vizsgálatát. E kapcsolatok az együttműkö­désre, műszaki kérdésekre és azok megoldásaira vonatkoznak. A nemzetközi együttműködés az aláb­bi kérdéseket érinti: a) Vízrajzi és csapadékészlelések adatainak köl­csönös közlése, vízállás és vízhozamadatok előre­jelzése, mértékadó vízszínek és hozamok megálla­pítása, felszíni vízvizsgálatok, mennyiségi és minő­ségi szempontból. b) Az országhatáron, a közös érdekű folyószaka­szokon és öblözetekben tervezett és folyamatban lévő vízügyi munkálatoknak összehangolása, egyez­tetése. c) Közös felvételezési, tervezési módszerek ki­alakítása. d) Az árvíz- és belvízvédekezésben való együtt­működés. e) A vízhasznosításban való együttműködés, a vízfolyások mennyiségi és minőségi követelményei­nek biztosítása. j) Távlati vízgazdálkodási tervek készítése. A Felső-Tiszavidék nemzetközi kapcsolatát a kö­zös érdekeltségi területek alábbi néhány adata szemlélteti: A közös érdekű terület vízgazdálkodási kérdései főként a folyamszabályozás, az árvízvédelem, bel­vízrendezés, vízrendezés témakörébe tartoznak. Vízgyűjtő Vízhozam Folyó Belépési suelvény terület ms ha max. min. Vízfolyások: Tisza Tiszabecs 970,700 3360 27 Túr Garbolc 94,400 300 0,5 Szamos Csenger 1528,200 1080 14,5 Kraszna Ágerdő 197,400 68 0,01 Homoród csat. Teljesen román ter. 31,300 A folyószabályozási művek a közös Tisza-szaka- szon, vagy a közös érdekű Szamos- és Túr-szaka­szon állandó karbantartásban részesülnek, és mind a karbantartási, felújítása, mind a beruházási építke­zések ügyét előzetesen a közös műszaki bizottság tárgyalja le, a tervek kölcsönös egyeztetésével. Arvédelem. A Tiszán és a Batár folyó közös sza­kaszán az árvédelmi töltések az 1947. évi árvízka­tasztrófa után épültek ki egységes tervek alapján a folyószakasz mindkét oldalán. Tiszabecs és Kisar között 70 cm, Szalóka és Záhony közötti szakaszon 1 m-es biztonsággal, az 1947. évi számított vízszint fölött. Az árvízvédelmi közös érdekeltségi szaka­szok: Tiszarjobbpart 62,8 km magyar, 40,0 km szovjet töltés, magyar—szovjet viszonylatban Tisza-balpart 47,4 km magyar, 35,6 km szovjet töltés, magyar—szovjet viszonylatban Batár bp.—jp. 7,8 km magyar, 14,6 km szovjet töltés, magyar—szovjet viszonylatban Borzsava jp. — km magyar, 39,35 km szovjet töltés, magyar—szovjet viszonylatban Túr 35,12 km magyar 39,35 km román töltés, magyar—román viszonylatban. Szamos jp. 31,39 km magyar, 26,64 km román töltés, magyar—román viszonylatban. Szamos bp. 30,99 km magyar, 26,05 km román töltés, magyar—román viszonylatban. Kraszna 35,56 km magyar, 35,22 km román töltés, magyar—román viszonylatban. 263

Next

/
Oldalképek
Tartalom