Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
mint egy nyárra szóló nevelő tó működik. Jelentősebb halasi tható vízterületi tározók a toki és herceghalmi, a Lókos vízrendszerben a Bánk felső, a Feketevízrendszerben a cserhátsurányi és a Dob- roda völgyében a karancslapujtői tározó. A további tározók halasítható vízterülete jóval kisebb. A járulékos halasításon kívül a toki, cserhátsurányi, bánki tározókból lebocsájtott vízsugár tógazdaságok vízellátását is biztosítja. Összefoglalva: 17,0 millió Ft költséggel 463 ha új halastó és 389 ha halasított tározó létesül, amely a terület haltermelését a jelenlegi állapothoz képest 155%-kal megemeli. 2.207. Ivó és ipari vízellátás Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint a fővárosban 1.69 millió fő (össznépesség 94%-a) van közüzemi vízzel ellátva. 1980' végéig gyakorlatilag a város egész területére ki kell egészíteni a közüzemi vízellátást, ami összesen közel 2,3 millió fő kiszolgálását jelenti. Ezzel párhuzamosan emelni kell az egy főre jutó fejadagot. Ez 1,2 millió m3/nap víztermelési kapacitás kiépítését teszi szükségessé. Ez a hatalmas vízigény 35 víztermelő telepen szerezhető be. Meg kell építeni a felszíni vízmüvet, a talajvízdúsításos víznyerést, végleges síteni kell és fel kell újítani a teljes kúthálózatot. A meglévő csőhálózat sem képes fenti vízmennyiséget szállítani, ezért ki kell építeni a III. és IV. főnyomó vezetékeket. A déli víznyerő helyek vizét új főnyomócsővel kell a Pötőfi-hídon át a kelenföldi fogyasztókhoz szállítani. Összesen kereken 130 km hosszúságú főnyomóvezetéket és 370 km elosztóhálózatot kell építeni. A magaslati tározóteret 100%-kal kell emelni és ezzel tárolni lehet a napi víztermelés 32%rát. 1980 után további 20 év távlatában a főváros lakossága cca 2.7 millió főre növekszik. A kul túrszín vonal emelkedésével a vízigény 250 1/fő/napra nő, így 1.8—2.0 millió m3/nap lesz a mértékadó víztermelés. A területen két regionális vízmüvet terveztünk, amely a 6. TVK 567 000 fő lakosából (Budapest főváros nélkül) 23 700 főt lát el ivóvízzel. (4.2%). Az ËNRV (Észak Nógrádi Regionális Vízmű) a 8. TVK területére eső Salgótarján város vízellátása céljából létesül. A vízkivétel és az ÉNRV-hez tartozó 8 község azonban a 6. TVK területén van. A vízmű által ellátott lakosság 33 300 fő, ebből 8300 fő esik a 6. TVK területéire. Ldtke felett az Ipolyból történik a vízmennyiség kiemelése, amely a Komra völgyi (Mihálygerge) tározóba kerül. A tározó kiegyenlíti az Ipoly kisvizei folytán fellépő vízkivételi kieséseket. A tározónál tisztítóit víz 22 km hosszon jut el a főfogyasztóig. A tározó megépítéssé előtt átmenetileg az Ipoly kavicsterraszára telepített 16 kúttal lehet a víz-mennyiséget szolgáltatni. Az SZVRV (Sződ-veresegyházi Regionális Vízmű) Sződ, Veresegyháza, Erdőkertes és Ör- szentmiklós községeket látja el 21 km-es távvezetékkel a Dunából partiszűrésű kutakkal nyert vízzel. Városi, illetve községi vízművel tíz helyiség lesz ellátva. Így 138 000 fő kapcsolható be a vízellátásba a már eddig ellátott 106 000 fő mellett. így a TVK lakosságának 43,2%-a lesz városi, illetve községi vízműről ellátva. Balassagyarmat vízellátására további vízmennyiség biztosítandó. Bővítendő a víztermelő telep (esetleg Ipoiy-víz tisztítással), építendő 42 km hálózat egy víztoronnyal. Szentendre vízellátását három darab új parti szűrésű kúttal lehet megoldani. Ehhez 20 km csővezeték és tározótér építése is szükséges. Vác vízfogyasztása 1980-ig közel háromszorosára nő. A hiányzó meny- nyiséget a DCM vízműve fogja szolgáltatni. A víz- szükséglet: elosztásához tározómedence építendő. Bővíteni kell a körvezetéket is mintegy 10 km hosszúságban. Budaörs község fejlesztési vízigényét is akárcsak a jelenlegi igényt a Fővárosi Vízműveknek kell kielégíteni. Ehhez tározómedence, 16 km elosztóhálózat és 4.5 km főnyomóvezeték építése szükséges. Dunakeszi községben jelenleg a lakosság 60%-a van ellátva. A fejlesztési igényt a Duna partján építendő 8 db. csőkúttal javasoljuk kielégíteni. Az elosztóhálózat 40 km-rel bővítendő. Érd községben a jelenlegi három körzeti vízmű egyesítendő és 10 db kúttal új Duna-parti víznyerőhely létesítendő, 2 db tárolóval, valamint 56.5 km vezetékkel. Gödöllő. A meglévő mélyfúrású kutak bekapcsolásán kívül 8 új kút fúrandó 52 km új nyomóvezeték ellátására. Monor vízmüvét hat kútból kell kialakítani 24 km vezetékkel. Nagy- káta vízigényét öt mélyfúrású kút biztosítja víztoronnyal és 12 km új vezetékkel. Szigetszentmik- lós községben három új kút építendő. Vecsés vízmüvének hiányzó vízigényét öt új kút létesítése biztosítja. A TVK területén 68 község lesz törpevízművel ellátva. Ez a Közép-Dunavidék vidéki lakosságának 37%-át jelenti. Közkutas jellegű vízellátást 49 község kap, míg 37 községet törpevízmű jellegű ellátásra terveztünk. Megállapíthatjuk, hogy a jó ivóvízzel el nem látható lakosság száma igen kicsi. Elvileg a regionális, városi és községi vízművel ellátott települések 100%rig, a törpe és körzeti vízművekkel ellátottak 94%-ig, a közkutas községek 88%-ig és a törpevízmű jellegű községek 60%-ig biztosítják a lakosság vízellátását. Ipari vízellátás Budapest főváros területén új üzemek létesítése nincs előirányozva, mindez nem zárja ki azom- banj a megmaradó üzemek rekonstrukcióját, éa különleges szakmunkást igénylő új iparvállalatok létesítését. A megmaradó és bővített üzemek ellátására öt ipari vízmű építendő, míg a fennmaradó vízigényt továbbra is a Fővárosi Vízművek hálózata elégíti ki. Az új ipari vízművek az alábbiak: Délpesti Ipari Vízmű, Délbudai (Kelenföldi) Vízmű, az Észak-pesti Ipari Vízmű, Északibudai Ipari Vízmű és a Csepel Vasi- és Fémművek Ipari Vízmüve. A területen lévő ipari vízművek fejlesztése: A Váci DCM építésével kapcsolatban vízmű létesül a dunai partiszűrésű kavicsrétegben. Ez részben Vác város ivóvízellátását is megoldja A Forte-gyár 02 6 TVK 489
