Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIX. fejezet. A vízgazdálkodás és a népgazdasági ágak kapcsolata - Összefoglalás
Sági gépeket alkalmaz. A gépek igen gyakran gyártási hibával kerülnek beépítésre a hiányos minőségi ellenőrzés következtében. Sok esetben kifogásolható a gépek anyaga. Itt kell megjegyezni, hogy minden mezőgazda- sági kisgépnél, de különösen az öntözési kisgépeknél elkerülhetetlen a kiváló minőségű anyag, mert ezeket a gépeket gyakran a legmostohább körülmények között kezelik, illetve üzemelik. Kifogásolható az új berendezések sorozatgyártásának lassú kialakulásai, a választék hiánya és gyakran a gépekkel és berendezésekkel kapcsolatos műszaki tájékoztató munka. A mezőgazdasági gépgyártástól mást is vár a víz- gazdálkodás. Ámbár meg kell jegyezni, hogy e téren a kezdeményezést a vízgazdálkodási szervek részéről kellene megtenni. Nem képzelhető el, hogy a korszerű kisgépes fenntartási munkákat csupán külföldi gépek behozatalával fejlesszük ki. Ki kellene választani a nagyobb számban szükséges gépek típusait, és el kellene kezdem hazai gyártásukat. (Pl. csatornatisztító spirálmarók, kapairószala- gok, nézsűkaszálógépek, kisdömperek stb.) Mezőgazdasági gépgyártásunkat szolgálja részben a Vízgépészeti Vállalat, amely a vízügyi szolgálathoz tartozó üzem. Hasonlóképpen a mezőgazdaságot is segítik a vízügyi igazgatóságok gépüzemei. (VI. fejezet.) 133 Egyéb megmunkáló gépek és gépi berendezések gyártása A magyar gépgyártás jelentős hányada, települt Budapestre. Kézenfekvő, hogy a vízellátás és szennyvíztisztítás kapcsán aktív kapcsolatban van a vízgazdálkodás az iparágai, de a passzív kapcsolat is kézenfekvő, hiszen mind a könnyűipari, mind az építőipari, mind a kazán, erőgép, vas- és fémszerkezeti gépgyártás termékeit használják a vízépítésben, illetve segédüzemeiben. Az ilyen kapcsolat részletezése azonban meghaladja a Keretterv feladatát. (VIII. és IX. fejezet) 1341 Vasúti járművek gyártása A MÁV dunakeszi járműjavítója a községi vízmű vizét használó kiterjedt üzem, amely a javításon túlmenően foglalkozik vasúti kocsik gyártásával, Az üzem terjesztése sem vízellátási, sem lakótelep-fejlesztési szempontból nem kívánatos'. (VIII. és IX. fejezet.) 1342 Autó- és traktorgyártás Ennek az iparágnak egységei hazánkban teljes egészében a 6. TVK területére esnek. Három nagy üzemben, az Ikarus gyárban, a Csepel Autó üzemében, és a Vörös Csillag Traktorgyárban állítják elő a magyar autókat és traktorokat. Mindhárom üzem nagy vízfogyasztó és szemnyvíztermelő. Csak a Csepel Autónak van önálló vízellátása. A jövőben mindhárom üzemet ipari vízművek fogják ellátni. A Csepel Autógyár szennyvize nagymértékben fertőzi a Soroksári Dunaág vizét. Szennyvizének tisztítása fontos haltenyésztési érdek. A Vörös Csillag Traktorgyárban, épült az első házai, korszerű fenoltalanító berendezés, azonban még így is előfordul, hogy a két üzem tisztítatian szennyvizet ereszt a Soroksári Dunaágba. (VIII. és IX. fejezet) 1344 Hajógyártás A Közép-Duna vidék helyzete a hajógyártás szempontjából igen jelentős. A magyar Hajó- és Darugyár egységei az óbudai Hajógyári szigeten, az újpesti öböl partján, valamint Vác mellett a magyar hajóipar zömét képviselik. A hajógyártás elsősorban. sólyaterén igényel vizet, következésképpen az üzem vízellátása csak másodrendű vízgazdálkodási probléma. Az óbudai és újpesti hajógyári egységek kiváló körülmények között, alkalmas partviszonyok mellett készítik a hajókat, bár az ipar jelentősebb továbbfejlesztése ezeken a területeken is megkívánja a sólyatór-bővitásét Ezeknek a bővítéseknek a területigényét —ahogy még lehetséges — biztosítani kell beépítési tilalmakkal. A váci hajógyári egységnek nincsenek meg azok a vízügyi adottságai, amelyek szükségesek egy gazdaságosan termelő hajógyárhoz. A parttól távol kiépült gyárnak nincs sólyatere. A vízrebocsátást közúti szállítás útján végzik, az utószereléseket Vác belterülete előtt, a gyártól több km-re. Mindezek a hátrányok eddig is foglalkoztatták az illetékes iparág irányítóit, de megoldás nem született. A VIZITERV dolgozta 'ki annak, a sólyaipályának a tervét, amely jelentős beruházások árán megoldja ezt a kérdést. Részletesen foglalkozik ezzel a témával a 6. TVK XI. fejezete. A Csepelsziget északi csúcsára kiterjedően készült eredeti Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő fejlesztési terv a Soroksári Dunaágból nyíló ún. Francia öböl partjait hajógyár telepítésére tartja alkalmasnak. Ezt a tervet módosította már a főváros távlati fejlesztési terve, amely e területre kiterjedt szennyvíztisztító telepet tervez. Esetleg újabb hajógyári egység tehát csakis délebbre telepíthető. A fővároshoz legközelebb eső lehetőség az adonyi szigeten mutatkozik. Megvizsgálandó azonban, hogy az adonyi vízlépcső telepítése ösiszeegyeztet- hető-e egy hajógyár-egység létesítésével. (XI. fejezet) 1346 Kocsi- és szekérgyártás Szentendrén van egyik legnagyobb hazai kocsigyárunk. Az üzem a szentendrei vízműből nyeri vizét, szennyvíztermelése nem jelentős. A vízügyi szolgálatban használatos vontatók egy részét itt állítják elő. (VIII. és IX. fejezet) 1351 Vasúti javítóipar Az 1341 sz. iparág ismertetésénél tárgyaltuk a dunakeszi járműjavító és a vízgazdálkodás kapcsolatát. A budapesti járműjavító egységek külön említést nem érdemelnek. Vízellátásuk közműhálózatról történik, vízigényük fejlődésével nem számolunk. 474
