Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem

javát szolgálták. Komolyabb fizetővendég szolgá­lat a Balaton vonzása következtében itt nem ala­kult ki. A szélesebb népréteg igénye jelentkezett. Hét­végi pihenőhelyül Budapest közelében kisebb anya­gi befektetéssel víkendtelepek épültek. Sokan azonban csak kirándulásként keresték fel az egyre szűkülő szabad vízpartokat. 1945. után a nagyobb épületek üzemi, vállalati, hi­vatali SZOT stb. tulajdoniba mentek át. Megnyílt a lehetőség a szélesebb néprétegek számára is. A lehetőség ellenére azonban új létesítmények szá­ma lassan növekedett, főleg a meglevő épületek korszerűsítésére került sor. A jelenlegi hasznosítás formája magán, válla­lati, SZOT üdülők. Ezek kihasználtsági foka átla­gosan 70—80%, a magánkézben levőké ennél sok­kal alacsonyabb. A kihasználás csekély kivétellel a tavaszi-nyári időszakra korlátozódik. A Dunakanyar vízparti üdülőhelyeinek férőhe­lyei: vállalati, SZOT-üdülők 2 447 fő szálloda 660 fő turistaszálló 196 fő Budapest alatti üdülők közül a Soroksári Dunaág partján levők jelentősebbek. Pesterzsébeten, a ’Gubacsi-híd alatt jelentős hét­végi telep, vízisport parti sáv alakult ki az utóbbi évtizedekben. Az üdülés és vízisport (evezés) a Római parthoz hasonlóan itt sem különíthető el, de inkább az utóbbi jelentős. A Soroksári Duna mentén és a Csepel-sziget Nagy-dunai partján kisebb, kevésbé jelentős tele­peket találhatunk. Fürdés a természetes vizek mentén régi keletű, a mesterségesen kialakított parti strandok több évti­zedes múlt után fejlődtek a jelenlegi állapotig. A területen kiemelkedő helyet foglal el Buda­pest. A főváros feletti Duna jobbpart kedvelt für­dőhely. A Dunakanyar vízpartján fürdési korlátozást a Vízművek kútjai, valamint az egyes iszapos part­szakaszok jelentik. Kisebb tavak fürdésre való igénybevétele helyi jelentőségű volt a múltban és jelenleg is. így a Bánki-tó a szennyeződés miatt egészségügyileg ki­fogásolható. Soroksári Dunaágban a víz fekáliás és ipari szennyezettsége a fürdést akadályozza. A 30 fkm alatt azonban a víz alkalmas fürdésre, a Tassi zsi­lipig. Vízminőség tekintetében javulás várható a szennyvíztisztítások megszigorítása (bírság) révén. A Kvassay-zsilipnél elkészülő reverzibilis vízerő­mű úgy magas, mint alacsony Duna vízállásnál elő­segíti a víz cserélődését. További vízminőség javítását eredményezi a Tassi leeresztő zsilip építése és az ipari üzemek szennyvíztisztító berendezéseinek folyamatos ki­építése. Vízisportokra a területen a Duna ad lehetőséget. Az evezés Budapest környékén indult meg és még jelenleg is országos viszonylatban a súlypont ide esik. Az európai viszonylatban is egykor számottevő evezősport jelentősége azonban csökkent. Kisebb vízterület- és garázsigényű kajak-kenu sport 1950. után nagymértékben kifejlődött. Olcsóbb hajók révén nagyobb tömeget lehetett a kajak-kenu sport táborába állítani. Az eredmény nem maradt el, világviszonylatban is kiemelkedő eredmények következtek. Jelentős vízisport hely a Soroksári Duna. Eve­zésre, kajak-kenuzásra, motorcsónakázásra, hor­gászásra igen alkalmas. A gyári szennyvizek miatt azonban a halállomány hatom esetben veszélybe került. Jelentősek a pesterzsébeti és a csepel-szi­geti Csepel SC. csónakházai: összesen 21 db. Ezek közül több állapota igen rossz. A faházak 5—10 éven túl történő fenntartása, felújítása nem gazda­ságos. A csónakházak közületek, sportegyesületek keze­lésében állnak. Jellegük zömmel vegyes; evezős, ka­jak-kenu, motorcsónak. A Soroksári Duna mentén a horgásztanyák szá­ma 22 db, ezenkívül számos magánjellegű épít­ményt találhatunk, melyek jelentős része eszétikai- lag kifogásolható. Továbbiakban a Duna-szakaszon 7 db horgásztanyát találhatunk. Sporthorgászat fejlődése a század elején kezdő­dött el. Jelenleg évenként mintegy 12 000 fő veszi igénybe sporthorgászat céljára a vizeket. A horgásztanyák megépítése és ezek egyre nö- vekvő_ száma a többnapos vízparti tartózkodást te­szi lehetővé. A Soroksári Dunán kívül Budapesten, Lágymá­nyoson, Margitszigeten (épület, úszó), Római-par­ton találhatunk csónakházakat és evezős életet. Az utóbbi különösen jelentős. Nemcsak aktív sporto­lók, hanem a dolgozók széles tömegei is alkalom­szerűen vehetik igénybe. Hátrányos azonban az, hogy a zsúfoltság követ­keztében az elhelyezhető hajók száma a jelenlegi létesítményeknél nem növelhető, pedig az igény sokkal nagyobb lenne. A Dunakanyar vízisportja közül Vác evezős-, kajak-, motorcsónaksportja számottevő. Szentendre-szigeten vízitúrák alkalmával aka­dályt jelent a kikötő tilalom, ami a Vízművek kút- jainak védelme miatt történt. A természetes vizek evezésre, motorcsónakázás­ra, horgászásra történő kihasználása az év tágabb időszakára terjed mint a fürdés. Aktív sportolók kora tavasztól késő őszig veszik azt igénybe. A vízparti üdülésnek, fürdésnek és a vízisportok­nak jelentős a szociális népegészségügyi hatása. Különösen a Dunakanyar átlagosnál nagyobb napfénytartalma, a hegy és víz találkozása igen előnyös üdülési lehetőséget ad. Az üdülésben, fürdésben, vízisportban résztve­vők száma jelentősen emelkedett a múlthoz viszo­nyítva. 406

Next

/
Oldalképek
Tartalom