Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
javát szolgálták. Komolyabb fizetővendég szolgálat a Balaton vonzása következtében itt nem alakult ki. A szélesebb népréteg igénye jelentkezett. Hétvégi pihenőhelyül Budapest közelében kisebb anyagi befektetéssel víkendtelepek épültek. Sokan azonban csak kirándulásként keresték fel az egyre szűkülő szabad vízpartokat. 1945. után a nagyobb épületek üzemi, vállalati, hivatali SZOT stb. tulajdoniba mentek át. Megnyílt a lehetőség a szélesebb néprétegek számára is. A lehetőség ellenére azonban új létesítmények száma lassan növekedett, főleg a meglevő épületek korszerűsítésére került sor. A jelenlegi hasznosítás formája magán, vállalati, SZOT üdülők. Ezek kihasználtsági foka átlagosan 70—80%, a magánkézben levőké ennél sokkal alacsonyabb. A kihasználás csekély kivétellel a tavaszi-nyári időszakra korlátozódik. A Dunakanyar vízparti üdülőhelyeinek férőhelyei: vállalati, SZOT-üdülők 2 447 fő szálloda 660 fő turistaszálló 196 fő Budapest alatti üdülők közül a Soroksári Dunaág partján levők jelentősebbek. Pesterzsébeten, a ’Gubacsi-híd alatt jelentős hétvégi telep, vízisport parti sáv alakult ki az utóbbi évtizedekben. Az üdülés és vízisport (evezés) a Római parthoz hasonlóan itt sem különíthető el, de inkább az utóbbi jelentős. A Soroksári Duna mentén és a Csepel-sziget Nagy-dunai partján kisebb, kevésbé jelentős telepeket találhatunk. Fürdés a természetes vizek mentén régi keletű, a mesterségesen kialakított parti strandok több évtizedes múlt után fejlődtek a jelenlegi állapotig. A területen kiemelkedő helyet foglal el Budapest. A főváros feletti Duna jobbpart kedvelt fürdőhely. A Dunakanyar vízpartján fürdési korlátozást a Vízművek kútjai, valamint az egyes iszapos partszakaszok jelentik. Kisebb tavak fürdésre való igénybevétele helyi jelentőségű volt a múltban és jelenleg is. így a Bánki-tó a szennyeződés miatt egészségügyileg kifogásolható. Soroksári Dunaágban a víz fekáliás és ipari szennyezettsége a fürdést akadályozza. A 30 fkm alatt azonban a víz alkalmas fürdésre, a Tassi zsilipig. Vízminőség tekintetében javulás várható a szennyvíztisztítások megszigorítása (bírság) révén. A Kvassay-zsilipnél elkészülő reverzibilis vízerőmű úgy magas, mint alacsony Duna vízállásnál elősegíti a víz cserélődését. További vízminőség javítását eredményezi a Tassi leeresztő zsilip építése és az ipari üzemek szennyvíztisztító berendezéseinek folyamatos kiépítése. Vízisportokra a területen a Duna ad lehetőséget. Az evezés Budapest környékén indult meg és még jelenleg is országos viszonylatban a súlypont ide esik. Az európai viszonylatban is egykor számottevő evezősport jelentősége azonban csökkent. Kisebb vízterület- és garázsigényű kajak-kenu sport 1950. után nagymértékben kifejlődött. Olcsóbb hajók révén nagyobb tömeget lehetett a kajak-kenu sport táborába állítani. Az eredmény nem maradt el, világviszonylatban is kiemelkedő eredmények következtek. Jelentős vízisport hely a Soroksári Duna. Evezésre, kajak-kenuzásra, motorcsónakázásra, horgászásra igen alkalmas. A gyári szennyvizek miatt azonban a halállomány hatom esetben veszélybe került. Jelentősek a pesterzsébeti és a csepel-szigeti Csepel SC. csónakházai: összesen 21 db. Ezek közül több állapota igen rossz. A faházak 5—10 éven túl történő fenntartása, felújítása nem gazdaságos. A csónakházak közületek, sportegyesületek kezelésében állnak. Jellegük zömmel vegyes; evezős, kajak-kenu, motorcsónak. A Soroksári Duna mentén a horgásztanyák száma 22 db, ezenkívül számos magánjellegű építményt találhatunk, melyek jelentős része eszétikai- lag kifogásolható. Továbbiakban a Duna-szakaszon 7 db horgásztanyát találhatunk. Sporthorgászat fejlődése a század elején kezdődött el. Jelenleg évenként mintegy 12 000 fő veszi igénybe sporthorgászat céljára a vizeket. A horgásztanyák megépítése és ezek egyre nö- vekvő_ száma a többnapos vízparti tartózkodást teszi lehetővé. A Soroksári Dunán kívül Budapesten, Lágymányoson, Margitszigeten (épület, úszó), Római-parton találhatunk csónakházakat és evezős életet. Az utóbbi különösen jelentős. Nemcsak aktív sportolók, hanem a dolgozók széles tömegei is alkalomszerűen vehetik igénybe. Hátrányos azonban az, hogy a zsúfoltság következtében az elhelyezhető hajók száma a jelenlegi létesítményeknél nem növelhető, pedig az igény sokkal nagyobb lenne. A Dunakanyar vízisportja közül Vác evezős-, kajak-, motorcsónaksportja számottevő. Szentendre-szigeten vízitúrák alkalmával akadályt jelent a kikötő tilalom, ami a Vízművek kút- jainak védelme miatt történt. A természetes vizek evezésre, motorcsónakázásra, horgászásra történő kihasználása az év tágabb időszakára terjed mint a fürdés. Aktív sportolók kora tavasztól késő őszig veszik azt igénybe. A vízparti üdülésnek, fürdésnek és a vízisportoknak jelentős a szociális népegészségügyi hatása. Különösen a Dunakanyar átlagosnál nagyobb napfénytartalma, a hegy és víz találkozása igen előnyös üdülési lehetőséget ad. Az üdülésben, fürdésben, vízisportban résztvevők száma jelentősen emelkedett a múlthoz viszonyítva. 406
