Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

Sorszám

Megnevezés- ' ...” '

Költség millió Ft

összesen J

1961—1965

1965—1970

1970—1980

í.

Szob kőrakodó fejlesztése

3,4

_

3,4

10.

DMC rakodó építése

78,4

78,4

—

—

13.

Vác hajógyári kikötő építése

1,0

—

1,0

—

19.

Bp. Északi kikötő építése

48,2

12,0

12,1

24,1

42.

Adony irakodó fejlesztése

3,7

1,7

2,0

—

27.

Lágymányosi téli kikötő építése

11,0

—

—

11,0

28.

Csepel kereskedelmi I. mélyítése

3,0

—

—

3,0

29.

Csepel kereskedettem II. mélyítése

2,4

—

—

2,4

30.

Csepél' kereskedeüimi III. építése

104,0

—

—

104,0

31.

Bp. petroleum kikötő mélyítése

1,4

—

—

1,4

12. 14. 15

3 db MAHART hajóállomás építése (új)

6,6

—

6,6

—

2. 3.4. 5

4 dlb MAHART hajóállomás fejlesztése

2,8

—

—

2,8

6. 8.11. 16

23. 37. 41

7 db MAHART hajállomás fejlesztése

9,1

3,0

3,0

3,1

24 db dunai kikötő és rakodó

275,0

95,1

28,1

151,8

47.

Dunabogdány rakodó fejlesztése

2,0

—

2,0

—

45.46.48. 49. 50.53.

54. 55

8 db MAHART hajóállomás fejlesztése

7,0

2,0

2,0

3,0

9 db szentendrei-ági kikötő és rakodó

90

2,0

4,0

3,0

75.

Ferencvárosi kikötő

2,2

—

—

2,2

56. 58—74

18 db MAHART hajóállomás fejlesztése

11,4

2,4

3,0

6,0

10 db soroksári Duna-ági kikötő és rakodó

13,6

2,4

3,0

8,2

Megjegyzés: A 275 millió Forintos végösszegből 6,2 millió Forint a Nagymarosi Erőművet terheli.

6. TVK-t terhelő összes

költség

1980-ig

millió

Ft-ham:

1 Szentend-1 Soroksári Duna rej ág j ág

Összesen

Nagy- és kishajázás

266,0

52,0

—

318,0

Kikötők és rakodók

268,8

9,0

13,6

291,4

összesen:

534,8

61,0

13,6

609,4

6. TVK-t terhelő költség 1980 után 137,0 millió Ft.

3. BEFEJEZÉS

3-J A terv értékelése

A 6. TVK-ban a Duna Szob—Tass közötti szakasza, a Szentendrei Dunaág és a Soroksári Dunaág, mint nagyhajózási viziuta'k kerültek részletes vizsgálat alá.

A kerettervben vizsgált időszak ipari és mező- gazdasági fejlődése az áruszállítás arányainak óriási mértékű növekedését vetíti elénk. A szállítási ágazatok teljesítőképességének növelése a beruházási állóalapok nagymértékű felhasználását kívánja meg. Éppen ezért népgazdasági szempontból a közlekedési ágazatokon belül azt a /legkedvezőbb megoldást kell választani, ahol a legkisebb beruházási

befektetés mellett és a későbbi fenntartási költségek lehető legkisebb mértékével a legmagasabb és leggazdaságosabb teljesítményt tudjuk biztosítani. A közlekedési ágazatokban ezeknek a feltételeknek legjobban a víziút adottságai felelnek meg.

Népgazdaságunk fejlődése előtérbe helyezte iparunk fejlődését. Ennek következtében az elmúlt időszakhoz viszonyítva óriási mértékben megnőtt a nyersanyag és a kész iparcikkek szállítási szükséglete.

Ezeket a szempontokat tűztük magunk elé akkor, amikor a Kerettervben a különböző közlekedési ágazatok forgalmi adatai alapján döntöttünk a nyersnyag és kész iparcikkek szállításáról és elő374