Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
A táblázat adatai szerint a napi 300 m3-nél kevesebb szennyvizet termelő ipartelepek szennyvizének több mint kétharmad része tisztítatlanul jut a közcsatornába, vagy más befogadóba (Duna, kisfo- lyás stb). A keretterv tárgyalásánál az ipartelepek, üzemek, vállalatok technológiájának részletesebb vizsgálatát mellőzni kellett azért, mert a főváros területén működő üzemek szennyvizeinek mennyiségi és minőségi összetétele teljes mértékben nem ismeretes, és jelenleg csak a vállalatok által bevallott statisztikai adatokra lehet támaszkodni. Az üzemek közül elsősorban azok jelentősek, amelyek közvetlenül a Dunába, vagy valamelyik kisvízfolyásba engedik szennyvizeiket. (Óbudai Gázgyár, Csepeli Vas- és Fémművek, Csepeli Papírgyár stb). Azonban ezeknek vizsgálatával sem lehetett pillanatnyilag foglalkozni, mert ehhez kiterjedtebb vizsgálat és adatfelvétel lenne szükséges. Vízjogi engedélyük rendezetlen részben, mert az időközbeni technológiai változásoknak megfelelően megváltozott a gyár szennyvíztermelése is, részben pedig a kapacitás növekedésével az esetleg kiépült tisztító- berendezés már nem felel meg a követelményeknek. (Csepeli Papírgyár.) Összefoglalva: a főváros ipari létesítményeinek összes vízkibocsátása 1960. év végén 1 254 000 m3/nap mennyiségű volt, ebből szennyezett (ipari és fekális) 345 000 m3/nap, a többi szennyezetten. Az összes vízkitoocsétás 18%-át a közcsatornák áló- zaitba vezetik, 10%-a pedig ipari szennyvíztisztító berendezésbe kerül. Az ipari szennyvizek 32%-a. 110 000 m3/nap mindennemű tisztítás nélkül kerül a Dunába, illetve a Soroksári Dunaágba, A keletkező káros ipari szennyvizek mennyisége 160 000 m3/nap, melynek mintegy 37%-át hatástalanítják mindössze. A 2.4-1. sz. melléklet Budapest, nevezetesen a Fővárosi Csatornázási Művék kezelésében lévő csatornahálózat általános adatait és ezenkívül néhány jellegzetes, olyan közintézmény szennyvízelvezetésével kapcsolatos adatokat tartalmaz, amely intézmények nyílt árkokba és a Dunába engedik be a szennyvizeiket. 1.212 PEST ÉS NÖGRAD MEGYEI TELEPÜLÉSEK CSATORNÁZÁSA Szentendre — A városnak összefüggő csatornahálózata nincs. Egy-két utcában ismeretlen időpontokban csapadékvíz-levezető csatornák létesültek, amelybe egyes ingatlanok szennyvizeit bekötötték. Szentendre város csatornázására és a szennyvizek tisztítására a Vízügyi Tervező Iroda 1958-59- ben tanulmányt és kiviteli tervet készített, amely azonban hitelfedezet hiányában még nem nyert kivitelezést. A vízjogilag engedélyezett egyedi szennyvíztisztító berendezések a következők: A volt Általános Munkásbetegsegélyző Pénztár szanatóriumának szennyvize minden tisztítás nélkül folyik csatornahálózaton át a Dunába. A létesítmény helyén jelenleg a Szentendrei Művésztelep működik. A Szentendrei Állami Gimnázium oldó- és fertőtlenítő medencén átvezetett vize csapadékvizekkel egyesülve, közös csatornán keresztül a Bükkös patakba folyik. A Szentendrei Papírgyár berendezése tisztán mechanikai tisztításra szolgál. Részei: 2 db ülepítő medence, tölcséres rostfogó. A szennyvizeket 1 423 fm hosszú, 40/60 cm beton és 192 fm hosszú, 40/60 cm méretű azbesztcement csatorna szállítja a Dunába. A fekáliás gyári vizeket elszikkasztják. Eredetileg a berendezést 2280 m3/nap szennyvízre tervezték. Jelenleg a szennyvízmennyiség 6 000 m3/nap. A gyár szennyvize életttani szempontból káros hatású, a meglévő mechanikai berendezés elavult, hatásfoka rossznak minősíthető. A berendezés rekonstrukciója, a házi szennyvizek részére tisztító berendezés létesítése folyamatban van. Szentendre járási jogú városban vízjogi engedély nélkül üzemelő intézmények és vállalatok: A szentendrei általános leány- és fiúiskolák, valamint a ferences gimnázium tanulóinak száma 1897 fő, a bejáró és bentlakó személyzet 90 fő. A négy iskola mechanikai ülepítő berendezéssel rendelkezik, a szennyvizek részben elszikkadnak, részben a Bükkös-patakba kerülnek. A Ferences gimnázium szennyvizei régi pincékben szivárognak el. A tisztítóberendezések korszerűsítése feltétlenül szükséges. A Szentendrei Cementáru Vállalat ipari szennyvizei a szomszédos papírgyár területén lévő nyílt felszíni gödörbe kerülnek. A fekáliás szennyvizeket elszikkasztják három szikkasztó kútban. A Szentendrei Kéziszerszámgyár házi szennyvizét ciszternába gyűjtik és azt időszakonként ürítve, a szennyvizet elszállítják. A Kéziszerszámgyár üzemrészlegében keletkező ciános szennyvizeket gyűjtőtartályban közömbösítik és az üledéket területükön elássák. A Szentendrei Kocsigyárban keletkező szennyvizeket három betonmedencében gyűjtik, ahonnan időközönként kiemelve, elszállíttatják. A mosdók és zuhanyozók vize tisztítás nélkül a gyár mellett vonuló Bükkös patakba kerül. Vác — A járási jogú város földrajzi fekvésénél és természeti adottságainál fogva már ősidők óta lakott hely volt. A legújabb korig azonban fejlődését nagyban akadályozta az a körülmény, hogy a várost környező dombok és hegyek vízerei erősen mész- és vastartalmúak. A város belterületén a talaj és talajvíz erősen fertőzöttsége következtében előállott járványok a lakosságot számos alkalommal megtizedelték. A lakosság vízellátása már a török időkben is komoly gondot okozott a váci vár basáinak, akik távolabbi helyekről vezették a városba az ivóvizet téglából készített csatornákban, amelynek romjai a város határában még ma is fellelhetők. 284
