Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

ga is ülepítőként szolgál. Àz ülepített víz a durva szűrőgereben áthaladva jut a szalagszűrőhöz, majd onnan a szívótérbe. A nyomócsőhálózat az Illatos út és a kispesti Határ erdő oldalán haladva az Üllői utat keresztezve a Vasgyár utcán éri el a Gyömrői utat, ahol a víz elosztása történik. Az Újhegyi úton át jut el a vezeték a szolgálati medencéhez. Az áramellátás egyelőre egyoldalú, a későbbiekben áramkimaradás esetére Diesel-generá- tdros gépcsoport áll majd rendelkezésre. A mű építése még nincs befejezve. Az első lépcső után épül ki a teljes — kb 15 km hosszú-csőhálózat és a hozzátartozó műtárgyak.

A másik ugyancsak üzembehelyezett központi ipari vízellátási rendszer már tulajdonképpen az Észak-Pesti Ipari Vízmű egy része. E felszíni víznyerő berendezés kísérleti vízmű. Vízkivételi művét a Palotai-szigeten telepítik a nagy Duna partján, mely a főtelep központi részével a Duna alatt lesz összekapcsolva. Kívánatos, hogy a Duna vize a mű felett legalább 5 km-es szakaszon szennyeződésmentes legyen. A Szilas patak szennyező hatását tehát mielőbb meg kell szüntetni. A mű jövőbeni teljesítménye várhatóan 60 000 m3/nap, melyből ivóvíz céljára 16 000 m3-t kívánnak felhasználni.

1.222. Pest és Nógrád megyei települések ipari

vízellátása

Balassagyarmat üzemeinek napi frissvízigénye 1960 m3, melyből 1560 m3-t mélyfúrású kutakra telepített ipari vízművek biztosítanak, míg 400 m3-t a közmű ad át az üzemeknek. Önálló ipari vízművel a MÁV, a Tejipari Vállalat, valamint a Porcelángyár rendelkezik. Az üzemek napi vízfelhasználása 2 100 m3, melyből 1 400 m3 üzemi, 700 m3 pedig ivóvízellátási célokat szolgál.

Vác ipari üzemeinek együttes napi frissvízigénye 5850 m3, melyből 1 250 m3-t ipari vízművek biztosítanak, míg 4 600 m3-t a városi vízmű ad át az üzemeknek. A saját vízbeszerzés 75%-ában talajvíz, 25%-ában rétegvíz eredetű. Önálló vízművel a Dunai Hajógyár, a Cementárugyár, valamint a Mészhomok Téglagyár rendelkezik, míg a Forte, a Kötöttárugyár, a Váci Fonógyár, valamint a Tejipari Vállalat í’észben saját vízműről, részben a közműről biztosítja frissvízszükségletét. A többi üzem közvetlenül a vízmű hálózatára kapcsolva fedezi vízigényét. Vízforgatásra az üzemek nem rendezkedtek be, a beszerzett vízből 5 300 m3 üzemi, 550 m3 pedig szociális célokat szolgál.

Szentendre ipari üzemeinek napi frissvíz beszerzése 6620 m3. A Papírgyár, valamint a Cementárugyár önálló ipari vízmüvei felszíni- és talajvízből 6 320 m3-t termelnek. A közműtől elvont ipari vízmennyiség 300 m3, ebből a HÉV 200 m3-t, a Po- mázi Posztógyár pedig 100 m3-t vásárol. A napi vízforgalom — a 3 700 m3-re becsülhető visszaforgatott vízmennyiséggel együtt — 10 320 m3, melyből 10 270 m3 üzemi, 50 m3 pedig szociális célokat szolgál.

Budakalász. A Budakalászi Gyapjúszövőgyár és a Budakalászi Textilművek önálló vízművel rendelkeznek, melyből saját lakótelepeik vízellátását is megoldják. A két üzem mélyfúrású kutakból ösz- szesen 2100 m3/nap mennyiségű vizet termel, melyből 1 950 m3 üzemi, 150 m3 pedig szociális célokat szolgál.

Dunakeszi 3 jelentős üzemének napi frissvízigénye 5 700 m3, melyből az üzemek mélyfúrású kút- jai 4 700 m3-t fedeznek, míg 1 000 m3-t a közmű ad ad át az üzemeknek. A napi vízfelhasználás 6 000 m3, melyből 4 100 m3 üzemi (50%-ban hűtési) célokat szolgál, míg 1 900 m3 az üzemi dolgozók, illetve a lakótelepek szociális és háztartási igényeit elégíti ki.

Gödöllő. A Gépgyár, valamint a Ganz Árammérő- gyár együttes napi frissvízigénye 1 400 m3, melyet az üzemek saját mélyfúrású kútjaikból fedeznek. A termelt vízből 750 m3 üzemi, 650 m3 pedig szociális igényeket elégít ki.

Szigethalom. A Csepel Autógyár napi 5 000 m3 ivóvízminőségű rétegvizet termelő vízművel rendelkezik, mely a Pestvidéki Gépgyár 150 m3/nap mennyiségű vízszükségletét is fedezi. A napi vízfelhasználás — forgatással együtt — 5 450 m3, melyből 4 500 m3 üzemi célokat szolgál, míg 950 m3 üzemi dolgozók és lakótelepek szociális és háztartási igényeit elégíti ki.

Tolmács. Az Erdőkémia Vállalat 1 000 m3/nap mennyiségű frissvízigényét részben a Jenői patakra telepített tározóból (900 m3/nap), részben mélyfúrású kútból (100 m3/nap) elégíti ki. Tekintettel arra, hogy a tározó elsősorban halgazdasági célra szolgál; a lehalászás időszakában — a tó leeresztésekor tetemes — mintegy 500 m3/nap nagyságrendű vízhiány akadályozza az üzem termelését. Ennek megszüntetésére a meglévő tározó alá új tározó építését irányozták elő, melyben a halastó leeresztett vize felfogható, s az üzem részére átadható. Az üzem vízfelhasználása 1 030 m3, melyet teljes egészében üzemi célokra hasznosítanak.

1.3 A fejlesztés szükségessége

1.31. Az ívóvízellátás fejlesztésének szükségessége

A 6.TVK területén az ipar állandó fejlődése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a lakosság kulturális igényeinek növekedése nem egyeztethető össze a jelenlegi alacsony színvonalú vízellátással, mely tulajdonképpen még budapesti viszonylatban sem mondható teljesen kielégítőnek. Itt ugyanis a meglévő hálózat nem elegendő a rohamosan fejlődő igények kielégítésére. Vidéki viszonylatban az ivóvízellátást egyedül a közkúthálózat fejlesztésével nem lehet megoldani. Az igények emelkedése folytán már most is gomba módra települnek a törpevízművek.

A fejlődés terén nagy lépést jelent a 29/1960 sz. Korm. rend., mely lehetővé tette, hogy a lakosság anyagi erejére támaszkodva a községek társulati szervezetekben oldják meg vízellátásukat. Ez a rendelkezés lehetővé teszi az országos tervezéstől és keretektől független törpevízművek építését.

Vízellátásunk jelenlegi nehéz helyzetének leg255